Kritikus pillanatban váltották le a Paksi Atomerőmű szakmailag elismert vezetőjét, hogy helyet csináljanak egy ősfideszesnek

Egy kellemetlen szituáció várt január 12-én Lantos Csabára, aki akkor még csak néhány hete vezette az újonnan megalakult Energiaügyi Minisztériumot. Meneszteni készült egy állami vállalat vezetőjét, akivel kapcsolatban semmilyen szakmai kifogás nem merült fel. A korábban az Orbán-kormány által is kitüntetett Pekárik Gézáról volt szó, aki akkor már több mint négy éve vezette az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paksi Atomerőművet.

A történteket ismerő több forrás szerint a miniszter azért váltotta le az atomerőmű vezetőjét, mert Pekárik pozíciója másvalakinek kellett. Az egyik forrás szerint Lantos a minisztérium budapesti Fő utcai épületében tartott találkozón szívélyes hangon beszélt Pekárikkal, de az üzenetének lényege mégis az volt, hogy a vezérigazgatónak távoznia kell a posztjáról.

Másnap a kormány be is jelentette hogy Horváth Péter Jánost nevezik ki az atomerőmű élére, Pekárikot pedig tanácsadóként alkalmazzák a továbbiakban. Horváth addig a hazai energetikai piacot felügyelő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke volt, a szakmai háttere mellett azonban ismert volt arról is, hogy jó politikai beágyazottsággal rendelkezik a kormányoldalon. Előfordult, hogy sportmérkőzéseken találkozott fideszes politikusokkal, egy ideig pedig a Fidesz egyik fontos bázisának számító szolnoki alapszervezetet is vezette.

Horváth a MEKH éléről viharos körülmények között távozott. Az általa vezetett hivatal egyik döntése miatt ugyanis tavaly ősszel drasztikusan megugrott az önkormányzatok energiaszámlája, ami a Direkt36 kutatásai szerint fideszes városvezetőket is felbőszített.

A MEKH éléről ezt követően lemondó Horváthot a kormány nem akarta fontosabb poszt nélkül hagyni. A Paksi Atomerőművet szemelték ki számára, amely azonban épp egy meglehetősen bonyolult feladat előtt áll. Hamarosan belekezdenek a létesítmény felújításába, amelynek célja, hogy Paks I.-et ne kelljen a 2030-as években bezárni. Az olajmérnök végzettségű Horváthnak nincs nukleáris tapasztalata, így bizonyos kérdésekbe várhatóan nem lesz beleszólása.

Horváthnak a Paksi Atomerőművön, Lantosnak pedig az Energiaügyi Minisztériumon keresztül több kérdést is elküldtünk, ezekre azonban nem kaptunk választ. Pekárik a megkeresésünkre azt mondta, hogy nem akar nyilatkozni az ügyben.

A bonyolult paksi felújítás

Az Orbán-kormány tavaly nyáron jelentette be, hogy ki akarják tolni a paksi atomerőmű üzemidejét. Ezt többek között az orosz–ukrán háború miatti energiaellátási bizonytalanság is indokolta. Az atomerőmű négy blokkjának az üzemeltetési engedélye 2032 és 2037 között jár le, és a hosszabbítás célja, hogy az egyes blokkok esetében a különböző határidőket legalább tíz, legfeljebb húsz évvel kitolják. Az erről szóló parlamenti határozat szerint az élettartam-hosszabbítással csökkenthető az orosz gázfüggőség is.

A téma kormányzati felelőse tavaly novemberi lemondásáig Palkovics László technológiai és ipari miniszter volt. Palkovics annak érdekében, hogy a projekt előkészítését felgyorsítsa, tavaly nyáron több szűk körű megbeszélést is tartott befolyásos nukleáris szakemberek részvételével. (Korábban a Direkt36 arról írt, hogy több ilyen találkozón részt vett a gazdasági bűncselekmények miatt börtönre ítélt, jelenleg is a büntetését töltő Kocsis István, aki még a 2000-es évek elején irányította az atomerőművet.)

Az üzemidő-hosszabbítás komoly műszaki feladat lesz. Egy, az atomerőművet közelről ismerő forrás szerint nehezebb lesz kivitelezni, mint a korábbi, 2000-es évek elején történt felújítást. Az akkor elvégzett munkákkal tolták ki húsz évvel a működést a jelenleg érvényes 2032–2037 közötti határidőig. „Az atomerőmű öregebb lett húsz évvel, a dolgok azóta koptak, korrodálódtak benne” – fogalmazott a forrás. Szerinte ezúttal az elöregedett berendezéseket is ki kell majd cserélni (ilyen lehet például egy-egy régi szivattyú vagy mérőeszköz), vagyis olyan problémákkal is foglalkozni kell, amelyekkel az előző üzemidő-hosszabbítás idején még nem kellett.

Ezt a nagyobb kihívást jelentő munkát azonban már nem a pályakezdő kora óta, vagyis 1987 óta folyamatosan az atomerőműben dolgozó, a létesítményt 2018 óta vezető Pekárik Géza fogja levezényelni, hanem a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező, de a nukleáris ipar világában tapasztalattal nem bíró Horváth Péter János.

Mindig pozícióban

Horváth már évtizedek óta a Fidesz környékén mozog. Az 1990-es években még a Fidesz szolnoki alapszervezetét is vezette. Abban az időszakban politizált a pártban, amikor a város polgármestere Várhegyi Attila volt.

„Horváth ősfideszes. Várhegyi bizalmasa volt, együtt csináltak szinte mindent”

– fogalmazott a Direkt36-nak Horváth egyik ismerőse.

Várhegyi a Fidesz egyik meghatározó emberének számít. A politikai karrierje megtört ugyan, amikor 2002-ben hűtlen kezelés miatt elítélték, de a Fideszben továbbra is megőrizte a befolyását. Szolnok nemcsak Várhegyi személye miatt számított fontos fideszes fellegvárnak, hanem azért is, mert innen származik Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is. Szintén szolnoki származású Nyerges Zsolt ügyvéd is, aki az Orbán család személyes barátjaként vált egy időre a Fidesz-közeli gazdasági birodalom egyik fontos szereplőjévé.

Egyik ismerőse szerint abban, hogy Horváthot a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után kinevezték a Magyar Energia Hivatal elnökének, szerepet játszott Nyergessel való kapcsolata is. Nyerges ebben az időszakban a Fidesz gazdasági holdudvarát irányító Simicska Lajos jobbkeze volt, Simicskáék pedig ekkoriban igyekeztek az energetika területén több fontos pozíciót is megszerezni. Horváth ezen kapcsolatrendszeréről korábban több lap is beszámolt. (Nyerges megkeresésünkre azt közölte, hogy nem nyilatkozik.)

A korábban a Mol középvezetőjeként tevékenykedő Horváth 2010-es kinevezése sokakat meglepett. Horváth ekkoriban kevésbé volt ismert, egy korábbi kormánytisztviselő szerint még a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt „sem ismerte, nem tudta, kiről van szó”. A forrás szerint Hernádi nála érdeklődött arról, hogy mit kell tudni az energiahivatal új vezetőjéről. (Erről a Mol sajtóosztályán keresztül megkérdeztük Hernádit, a megkeresésünkre azonban nem érkezett válasz.)

Horváth ezen a poszton jelentős szerepet játszott a rezsicsökkentésben, amely 2013 elejétől kezdve az Orbán-kormány politikájának szimbolikus eleme lett. Az energiahivatal feladata az ártarifák megállapítása, így a Horváth vezette szervezet kezdte el kikényszeríteni a szolgáltatókból a különböző energiaár-csökkentéseket. Az időközben Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá (MEKH) átnevezett és több jogkörrel felruházott intézményt Horváth 2013 nyaráig vezette. Ezután az MVM gázügyekért felelős vezérigazgatójává nevezték ki. 2015-től pedig rövidebb ideig az állami közműholdingot is vezette, ezen posztjáról azt kövezően távozott, hogy az Orbán–Simicska-konfliktus miatt elveszítették pozícióikat a Simicska környezetéhez sorolt figurák.

Horváth 2019-ben tért vissza, ekkor lett a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőmű vezérigazgatója, 2020 júliusában pedig Orbán újra kinevezte őt az energiahivatal élére. Egyik ismerőse a visszatérését azzal magyarázta, hogy bár közel került a Simicska–Nyerges-vonalhoz, a miniszterelnök iránti lojalitása sosem kérdőjeleződött meg. Egy fideszes politikus Horváth rendkívül jó politikai és szakmai beágyazottságát emelte ki. A kapcsolatrendszerét pedig többek között sportmérkőzések során is építi. A kormányzati forrás szerint Horváth gyakran megjelenik a szolnoki kosárlabdacsapat meccsein, ahol fideszes politikusokkal is rendszeresen találkozik.

Nem mert kockáztatni

Hiába élvezte Horváth a miniszterelnök bizalmát, az általa vezetett hivatal tavaly a Direkt36 információi szerint mégis egy olyan döntést hozott, amely többeket is felbosszantott a Fidesz környékén.

Ez összefüggött azzal, hogy tavaly szeptember 30-án megjelent egy miniszteri rendelet, amely arról szólt, mennyi lesz a távhő ára. A lakossági díjak változatlanok maradtak, de a jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő óvodák, bölcsődék, színházak, szociális intézmények díjai elszálltak.

Karácsony Gergely főpolgármester a rendelet megjelenése után azt közölte, hogy annak köszönhetően a fővárosi intézmények távhőköltségei a tizenháromszorosára fognak emelkedni. Emiatt a döntés visszavonását követelte a kormánytól.

A rendelet miatt azért a Horváth vezette MEKH-ra orroltak meg az önkormányzatok, mert a fűtési szezon előtt ez a hivatal mondja meg a távhőcégeknek, hogy melyik napon érvényes áron szerezzék be a távhő előállításához szükséges gázt. A MEKH tavaly nyáron az augusztus 22. és 26. közti időszakot jelölte meg amikor éppen rendkívül magas volt a gáz piaci ára, ugyanis az oroszok éppen korlátozták az európai gázszállításokat.

„Rossz napot választottak. Meg kellett volna kockáztatni, hogy később olcsóbb lesz a gáz ára” – monda a Direkt36-nak a hivatal döntéséről egy energiával foglalkozó volt állami tisztviselő. A forrás szerint a MEKH ellátásbiztonsági okok miatt nem akart kockáztatni, nem számítottak arra, hogy olyan gyorsan esni fog a gáz ára, mint ahogy az szeptemberben végül megtörtént.

A MEKH döntése nemcsak Budapestet érintette hátrányosan, hanem a fideszes vezetésű városokat is. Egy kormánypárti vezetésű önkormányzat azt közölte a Direkt36-tal, hogy amíg a korábbi téli időszakban a gázköltségük 5 milliárd forint volt, ez a kiadásuk 2022 telén már 40 milliárdra nőtt. A fideszes polgármester szerint az általa vezetett településen például attól tartottak, mi lesz akkor, ha az egyes intézmények, vállalkozások nem fogják tudni fizetni a fűtésszámláikat.

„Volt értetlenség, hogy az energiahivatal miért akkor, miért úgy állapította meg az árat”

– mondta a politikus arról, hogy ez a probléma feszültséget generált más fideszes vezetésű, távhőt használó településeknél is. A forrás szerint a helyzetet árnyalta, hogy a kormány később a költségek megugrása miatt kompenzációt fizetett a távhőcégeknek.

Nukleáris tapasztalat nélkül

Ezt követően tavaly ősszel állami energetikai körökben felmerült, hogy Horváth többek között a távhős döntés miatt távozni fog a MEKH éléről, és az is, hogy Paks I. vezetését fogja átvenni. Egy, az atomerőmű működését ismerő forrás azt mondta, már tavaly novemberben hallott erről szóló pletykákat. „Abszurdnak tűnt” – fogalmazott arra utalva, hogy Horváthnak nincs nukleáris tapasztalata, miközben egy jogszabály szerint az atomerőmű különböző vezetőinek rendelkezniük kell ezzel.

A nukleáris létesítmények biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint az „Atomerőmű üzembe helyezésében és üzemeltetésében, a biztonsági kérdésekben, az erőforrások biztosításában döntési jogkörrel rendelkező vezetőknek rendelkezniük kell legalább három éves nukleáris szektorban szerzett tapasztalattal”.

Egy, a területen dolgozó szakember szerint ez még önmagában nem zárta ki Horváth kinevezését. A forrás szerint a jogszabályból csak az következik, hogy a nukleáris biztonságot érintő ügyekben nem az új vezérigazgató fog majd dönteni, hanem az atomerőmű kellő tapasztalattal rendelkező, alacsonyabb beosztású vezetői. Több, a területen dolgozó szakember azonban nehezményezte a Direkt36-nak, hogy a kormány pont az üzemidő-hosszabbítás érzékeny időszakában nevezte ki Horváthot Paks I. élére. Főleg, miután az új vezérigazgató kinevezéséről kiadott kormányzati közleményben is szerepelt, Horváth „felel majd az előkészületben lévő üzemidő-hosszabbítás sikeres végrehajtásáért”.

Ez „nagyon komplex feladat. És ekkor odaküldenek egy paksi tapasztalattal nem rendelkező embert, ezzel durva kockázatot vállalnak”

– fogalmazott az egyikük. Ezzel arra utalt, hogy az üzemidő-hosszabbítás időszakában nem volt túl szerencsés vezetőt cserélni, annak ugyanis demoralizáló hatása lehet. A forrás szerint növeli a kockázatokat az is, ha egy kellő atomerőművi tapasztalattal nem rendelkező vezető kénytelen másokra hagyatkozni annak érdekében, hogy egy-egy bonyolultabb kérdésben dönteni tudjon.

A kormánytól is megkérdeztük, mit gondolnak az ebből fakadó kockázatokról, a kérdésünkre azonban nem érkezett válasz.