Itt vannak a táviratok, amelyeket Orbán diplomatái küldtek magyar újságírók utazásairól

2022. június 09. – 06:58

frissítve

Itt vannak a táviratok, amelyeket Orbán diplomatái küldtek magyar újságírók utazásairól
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

2019 decemberében Helsinkiben öt fiatal magyar újságíró, illetve az újságírás iránt érdeklődő egyetemista Mumin mesefigurákkal fotózkodott a finn közmédia épületében, ahol többek között a finn és magyar újságírás helyzetének különbségeiről beszélgettek. Látogattak karácsonyi vásárt, médiamúzeumot, könyvtárat, de a Helsingin Sanomat finn napilap szerkesztőségét is megnézték. A fiatalok jó részének kevés tapasztalata volt az újságírásról, többségük ekkoriban nem is újságíróként dolgozott.

„Finnország egy olyan hely, ahol valóban jó lehet újságírónak lenni” – számolt be egyikük a háromnapos szakmai útról, amit a budapesti finn nagykövetség szervezett nekik.

Csakhogy ugyanerről az utazásáról egy másik beszámoló is készült. A magyar fiatalokat a Helsinkiben működő magyar nagykövetségen is szoros figyelemmel követték. A finnországi magyar nagykövet által 2020. június 3-án Budapestre küldött diplomáciai távirat tételesen felsorolja, merre jártak, és még azt is megjegyzi, hogy egy olyan finn doktorandusszal találkoztak, aki „alapvetőn a magyar kormánnyal kritikus véleményeket szokott megfogalmazni”.

A Helsinkiből érkezett jelentés első oldala
A Helsinkiből érkezett jelentés első oldala

Ez a távirat egyike annak a tucatnyi magyar diplomáciai jelentésnek, melyeket a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével egy közérdekű adatigénylési per során szerzett meg. A táviratokból kiderül, hogy az európai országokba delegált magyar diplomaták rendszeresen monitorozzák az Orbán-kormány ügyeiről beszámoló külföldi lapok tevékenységét, információt gyűjtenek független magyar újságírók útjairól, miközben a kormánypárti médiához kötődő emberek külföldi látogatásait aktívan segítik.

A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még 2020 nyarán utasította az Európai Unióban működő magyar nagykövetségeket, nézzenek utána, hogy a fogadóország szervezett-e az elmúlt években szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, és ha igen, „milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt azon, és milyen fogadó országbeli lapokat, szervezeteket kerestek fel”. Az erről szóló levelet a Telex szerezte meg és hozta nyilvánosságra.

A 2020. június 2-án kelt levelet a külügy egyik helyettes államtitkára jegyezte, de az utasítást valójában Szijjártó bizalmi embere, Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára adta ki. „Csak úgy kíváncsi lettem, mert nekem a feladatom a Külügyminisztériumban például az, hogy politikai ügyekkel foglalkozzak, és azt egy politikai ügynek tekintem, hogy ha Soros György finanszíroz médiakurzusokat baloldali újságíróknak (...) Egyes Soros-szervezetek, például a Transparency International nevű szervezet szervez ilyen érzékenyítő kurzusokat. Szakmai utak! Hogy oda ne rohanjak!” – mondta az ATV-nek adott interjújában Menczer.

Kijelentéseire a Transparency úgy reagált, hogy az államtitkár súlyosan félretájékoztatta a közvéleményt, mivel a kifogásolt külföldi szakmai utakat nem „baloldali újságíróknak” szervezték, hanem az újságírás iránt érdeklődő hallgatóknak.

Miután a Telex nyilvánosságra hozta Menczer levelét, az államtitkár pedig elismerte annak valódiságát, a Direkt36 közérdekű adatigényléssel kikérte a KKM-től az összes, az utasításra válaszul írt diplomáciai táviratot. A KKM az adatigénylést elutasította, azonban miután a TASZ segítségével pert indítottunk, először egy személyes betekintés keretében több táviratot megmutattak, majd később ezeket oda is adták. A minisztérium állítása szerint a 27 tagú Európai Unió 11 magyar nagykövetségéről kaptak csak választ, ezek: Athén és Nicosia, Berlin, Hága, Helsinki, Koppenhága, Ljubljana, Madrid, Párizs, Varsó, Zágráb – valamint az EU-ból frissen kilépett London. Annak valóságtartalmát, hogy valóban csak ennyi helyről érkezett jelentés, nem tudtuk ellenőrizni.

Nem először derül ki, hogy a magyar állam rendkívül kíváncsi az újságírók tevékenységére. A Direkt36 tavaly nyáron egy nemzetközi újságírói együttműködés partnereként feltárta, hogy az izraeli Pegasus kémszoftverrel Magyarországon újságírókat, fotóriportereket, kormánykritikus médiatulajdonosokat, sőt még egy az újságírókat információkkal segítő szakértőt is célpontnak választottak ki, illetve bizonyítottan megfigyeltek.

Szijjártó Péter tavaly a parlament nemzetbiztonsági bizottságában „a magyar belpolitikai folyamatokba történő beavatkozási szándéknak” minősítette azt, hogy „más országok pályázatot hirdetnek, amiből magyar sajtótermékeket támogatnak”. Szijjártó a befolyásolás példájaként beszélt például arról is, hogy „egy-egy cikk elkészítését és megjelenését is támogatják bizonyos nagykövetségek, és az ilyen cikkek alatt általában fel is tüntetik, hogy a cikk megjelenését ez vagy az a nagykövetség támogatta”. A Helsinkiből küldött jelentés is megemlíti, hogy a szóban forgó programot – a Transparency oknyomozó újságírói mentorprogramját – a finn mellett a svéd, holland, német és francia nagykövetség is támogatta. (A programban a Direkt36 és a Telex újságírói a fiatal hallgatók mentoraként többször is részt vettek az elmúlt években.)

A Direkt36-nak kiadott táviratok (amelyek mind hozzáférhetők itt) alapján úgy tűnik, hogy az azokban szereplő információkat az Orbán-kormány diplomatái többek közt újságírók közösségi médiás profiljaiból vagy online elérhető beszámolókból gyűjtötték össze. Ugyanakkor több nyugat-európai ország diplomáciai képviselete arról is beszámolt, hogy magyar diplomaták személyesen is kérdezősködtek náluk az után, hogy milyen programokat szerveznek magyar újságíróknak.

„Informális volt a megkeresésük, és nem volt semmi információnk a mögöttes szándékukról” – mondta egy nyugat-európai ország képviseletének tisztviselője. „Ha akkor tudtuk volna ennek a tágabb kontextusát, valószínűleg jeleztük volna az aggodalmunkat a megfelelő csatornákon” – tette hozzá a tisztviselő.

A dokumentumok megszerzéséhez jogi segítséget nyújtó TASZ politikai szabadságjogokért felelős projektvezetője, Pásztor Emese szerint „a bírósági eljárás fényt derített arra, hogy hogyan működik az újságírók lejáratásának gépezete – hogyan szereznek kormányzati tisztviselők muníciót az újságírókkal szembeni személyes támadásokhoz, miközben a nyilvánosságban nemzetbiztonsági kockázatként próbálják megbélyegezni a független újságírói munkát”.

Hága: „Háttérinformációt küldtünk az újságíróról, aki Kovács Zoltán államtitkárral tervezett interjút készíteni”

A táviratok alapján a hágai nagykövetség messze kiemelkedik a kormánykritikusnak tekintett – magyar és külföldi – újságírók tevékenységének követésében. A KKM a Direkt36-nak két hágai jelentést is kiadott, melyekből az is kiderül, hogy az Orbán-kormányt magasabb szinteken is érdeklik a kormánykritikusnak tekintett újságírók utazásai és programjai. A hágai magyar nagykövet által jegyzett 2020. február 18-i jelentést például nemcsak a Külügyminisztériumon belüli címzettek kapták meg, de elküldték Orbán Viktor szóvivőjének, Havasi Bertalannak, valamint Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárnak is.

Ez a jelentés oknyomozó újságírók látogatásáról szól, melyet a holland állam szervezett cseh, lengyel, magyar és szlovák újságíróknak, és melyen Magyarországról az Átlátszó, a Debreciner és a Direkt36 munkatársa (ennek a cikknek a szerzője) is részt vett. A hágai jelentés végigveszi, hogy az újságírók milyen holland szerkesztőségekbe látogattak el, valamint röviden jellemzi is ezeket a holland lapokat, külön kitérve arra, milyen, az Orbán-kormány számára kellemetlen témákról szoktak írni.

Az egyik hágai jelentés
Az egyik hágai jelentés

A táviratból kiderül, hogy a hágai magyar diplomaták egy-egy konkrét holland újságírónak is alaposabban utánanéztek. A De Groene Amsterdammer holland hetilapról a távirat például megjegyzi, hogy pár héttel korábban Kovács Zoltánék kérésére „háttérinformációkat küldtünk az újságról és Marijn Kruk újságíróról, aki Kovács Zoltán államtitkár úrral tervezett interjút készíteni”.

Kruk a Direkt36-nak elmondta, nem zavarja különösebben, hogy a magyarok információkat gyűjtenek róla, ám a magyarországi Pegasus-megfigyelésekre utalva hozzátette, „ez egészen addig van így, amíg nem törik fel a mobilomat”. Végül Kovács, sőt más kormányközeli figurák is leültek vele beszélgetni a készülő cikkéhez, és szerinte azért káderezhették őt le, mert „egy ideológia képviselőjeként határozzák meg saját magukat, én pedig számukra egy ideológiai ellenfél, sőt akár ellenség vagyok. Ha valaki egy olyan lapnak ír, mint én, (Kovácsék számára) az a logikus, hogy meg kell ismerniük előtte az ellenséget.”

Nem Kruk az egyetlen holland újságíró, akit név szerint említ a jelentés. A Follow The Money holland oknyomozó oldal esetében a távirat részletesen bemutatja, milyen finanszírozási háttérrel működnek, és kiemeli azt is, hogy

„a portál egyik alapítója és főszerkesztője Eric Smit, aki a holland közszolgálati rádió 2018. április 14-i műsorában Orbán Viktor szembeköpésére biztatta Judith Sargentini EP-képviselőt”.

Az is kiderül, hogy a nagykövetség korábban komolyan foglalkozott Smit nyilatkozatával, azoknak 2018-ban két jelentést is szenteltek. (Kocsis András nagykövet a nyilvánosságban is aktív volt. A Figyelő akkori beszámolója szerint a nagykövet „határozottan elutasította a kijelentést, felháborítónak és büntetendőnek találta. A holland műsorgyártónál is érdeklődött arról, hogy milyen fegyelmi eljárást terveznek a pofátlan műsorvezetővel kapcsolatban.”)

A 2020. februári táviratot a nagykövet azzal zárja, hogy a holland kormány nemcsak oknyomozó újságíróknak, hanem civil szervezetek képviselőinek is hamarosan szervezni fog egy programot, ezért ő haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a hollandok illetékes programfelelősével.

A második, június 3-án küldött hágai távirat már jóval rövidebb, gyakorlatilag csak visszautal az oknyomozó újságíróknak szervezett útra. Kiemeléssel jelzi, milyen szerkesztőségeket látogatott meg a delegáció, és hogy „a szakmai úton Magyarországról a direkt36.hu, az atlatszo.hu és a Debreciner képviselői vettek részt”. A jelentés linkeli a Direkt36 újságírójának (a cikk szerzőjének) Twitter-bejegyzését, ami fotókat tartalmaz a szerkesztőségekben tett látogatásokról. Ebből a második táviratból kiderül az is, hogy Kocsis nagykövet végül hiába kért haladéktalanul találkozót a holland szervezőkkel, azt a járványhelyzetre hivatkozva elnapolták.

Ljubljana: „Baloldali kötődésű hírportálok közt is vélhetően gyakori egyeztetések zajlanak”

Bár Menczerék az utasításban kizárólag a külföldi kormányok és állami szervek által magyar újságíróknak szervezett utakra, hivatalos programokra kérdeztek rá, akadt olyan nagykövetség, ahol tágabban értelmezték az utasítást. A szlovén fővárosból, Ljubljanából érkezett iratban például inkább arról találgatnak, hogy az Orbán-kormánnyal kritikus helyi médiának milyen kapcsolata lehet magyar újságírókkal és lapokkal.

A 2020. június 3-i jelentés részletesen taglalja, hogy a „szélsőbal szlovén hetilapnak” titulált Mladina és a Magyar Narancs között szoros együttműködést tapasztalnak, mivel „a Mladina az elmúlt időszakban publikált Tamás Gáspár Miklós filozófustól, Bojtár B. Endrétől és Keller-Alánt Ákostól (Magyar Narancs), valamint Simon Krisztián politológustól”. A ljubljanai távirat készítője szerint más „baloldali kötődésű” orgánumok közt is „vélhetően gyakori egyeztetések zajlanak”, amire abból következtet, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökről és a Fidesz szlovéniai pártkapcsolatairól szóló témákat „feltűnő gyorsasággal” veszik át „magyarországi baloldali platformok”.

Jelentés Szlovéniából
Jelentés Szlovéniából

Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője megkeresésünkre azt mondta, soha nem gondolta volna, hogy magyar állami szervek figyelemmel kísérhetik lapja és a Mladina kapcsolatát, „de igazából meglepve se vagyok”. Bojtár szerint a Mladina „remek újság és Kelet-Európa egyik sajtólegendája” (amelyet szerinte ostobaság szélsőbaloldaliként jellemezni), így büszke rá, hogy ha szórványosan is, de kapcsolatban vannak.

Bojtár hozzátette, hogy csak a magyar kormány által létrehozott „univerzumban lehet kizárólag furcsa az is, hogy különböző nemzetiségű újságírók beszélnek egymással, sőt, cikkeket is írnak egymás lapjaiba, vagy nyilatkoznak nekik, vagy hogy magyar lapok átvesznek külföldi, adott esetben szlovén újságokból magyar vonatkozású híreket”.

A Mladina már 2019-ben az Orbán-kormány kritikáinak célkeresztjébe került, amikor a hetilap külön lapszámot szentelt annak, hogy Orbán és a hozzá közel álló magyar üzletemberek hogyan folynak bele a szlovén belpolitikába, és szereznek egyre növekvő befolyást különféle médiaakvizíciókkal a szlovén média fölött. Ennek illusztrálására a Mladina egy olyan karikatúrát hozott címlapon, melyen a karlendítő Orbán Viktort szlovén jobboldali figurák veszik körbe.

Ezt követően a ljubljanai nagykövetségen keresztül a magyar kormány diplomáciai jegyzékben tiltakozott a szlovén külügyminisztériumnál, kérve, hogy intézkedjenek „hasonló jövőbeli incidensek elkerülése érdekében”. A szlovén külügy ezt azzal utasította vissza, hogy a szólásszabadságot és médiaszabadságot ők szigorúan tiszteletben tartják, és nem avatkoznak be lapok szerkesztési elveibe. A Mladina cikke szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő, illetve a magyar befolyás alá került szlovén jobboldali orgánumok később is támadták őket.

Miközben a ljubljanai magyar nagykövetség a baloldalinak tekintett lapok közti együttműködésről találgat, a magyarországi fideszes médiabirodalom jól dokumentáltan terjeszkedik Szlovéniában. 2020 őszén a kormányközeli TV2 Csoport például megvette a szlovén Planet TV-t, idén februárban pedig egy Mészáros Lőrinchez közeli cég a maribori Radio Cityt, Szlovénia egyik vezető rádióját vásárolta fel. A távirat a magyar és szlovén jobboldali médiumok közti kapcsolatról azonban mindössze annyit említ meg, hogy a szlovén médiában korábban a Magyar Hírlap külpolitikai rovatvezetője, illetve a Mandiner főszerkesztője is szerepelt.

Madrid: „Főszerkesztői minőségében kérte a barcelonai főkonzulátus együttműködését”

A Direkt36 által megszerzett táviratok nagy többsége azt állítja, hogy a fogadóország vagy semmiféle tanulmányutat nem szervezett magyar újságíróknak (Berlin, Koppenhága, London, Madrid, Varsó, Zágráb), vagy pedig csak politikailag semleges témákban (Ljubljana, Athén–Nicosia, Párizs, London). Vagyis a válaszok nem támasztják alá Szijjártó és Menczer azon feltételezését, hogy bármiféle jelentősebb „külföldi beavatkozás” történne.

Az athéni nagykövetség távirata például leírja, hogy Görögország esetében nem volt hasonló tanulmányút, Ciprusra pedig főleg turisztikai és életmód magazinok újságíróit utaztatják rendszeresen, „azonban politikai lapok újságírói is részt vettek némely tanulmányúton” – teszi hozzá a távirat. A nagykövetség ezen túl egy többoldalas listát is csatolt arról, hogy a 2003 és 2019 közti utakon milyen orgánumok képviselői vettek részt.

Akadnak azonban olyan jelentések is, melyekből az derül ki, hogy bizonyos magyar nagykövetségek a független és kormánykritikus újságírók útjainak monitorozásával párhuzamosan a kormánypárti média képviselőit aktívan segítik.

A varsói nagykövetség jelentése szerint bár az utasításban kért utakról nem tudnak beszámolni, „viszont külképviseletünk több alkalommal is segített (amennyiben ezt kérték) a szerkesztőségük megbízásából ide érkező újságíróknak”. A zágrábi nagykövetség távirata pedig azt emeli ki, hogy az Orbán-kormánynak közvélemény-kutatási és médiafigyelési szolgáltatásokat is nyújtó Nézőpont Csoport vezetői 2018-ban Zágrábban „informális kapcsolatépítő beszélgetésen tekintették át a horvát belpolitikával és médiapiaccal kapcsolatos fejleményeket”.

A madridi nagykövetség jelentése egyértelműen utal rá, hogy az ő diplomatáik intézték el, hogy magyar kormánypárti újságírókat fogadjanak az országos spanyol sportnapilap, a Mundo Deportivo szerkesztőségében. „Szöllősi György nagykövet úr a Nemzeti Sport főszerkesztői minőségében kérte a barcelonai főkonzulátus együttműködését egy sportújságírói szakmai látogatás megszervezésére, amelyre 2018. II. félévben került sor Barcelonában” – áll a jelentésben. (Szőllősi György a főszerkesztősködés mellett 2017 óta „a magyar futball és a Puskás-ügyek” nagykövete.)

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.