Pegasusszal célozták meg a volt pekingi nagykövetet, aki nem sokkal később bekerült Orbán tanácsadói körébe

2022. március 22. – 08:01

Pegasusszal célozták meg a volt pekingi nagykövetet, aki nem sokkal később bekerült Orbán tanácsadói körébe
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az Orbán-kormány egyik bizalmi embere, Szilas Cecília volt pekingi nagykövet telefonszámát is a Pegasus kémszoftver célpontjául választották ki, derítette ki a Direkt36. Szilast akkor célozták meg az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémszoftverrel, amikor rövid ideig épp a konfliktusokkal teli Dunaferrnél dolgozott, illetve nem sokkal azelőtt, hogy Orbán Viktor maga mellé vette Kína-ügyi miniszterelnöki főtanácsadónak. Ebben a rendkívül bizalmi állásban 2019 és 2021 között nemcsak Orbán felkészítését segítette, hanem például személyesen is részt vett a sanghaji Fudan Egyetem vezetésével folytatott tárgyaláson.

Nem ő az első kormányzati tisztviselő, aki a kémszoftver célpontjává vált. A Direkt36 korábban megírta, hogy független újságírók, kormánykritikus médiatulajdonosok és ellenzéki politikusok mellett célponttá váltak olyan emberek is, akik közel állnak a hatalomhoz. Így például Weingartner Balázs és Aszódi Attila volt államtitkárok, Bodnár Zsolt TEK-főigazgató-helyettes, vagy éppen Áder János köztársasági elnök testőrségének vezetői.

„Nem tudok semmit mondani ezzel kapcsolatban. Az életem egy nyitott könyv” – válaszolta a Direkt36 telefonos megkeresésekor Szilas, amikor arról kérdeztük, szerinte miért válhatott célponttá. Arra a felvetésünkre, hogy esetleg valamiféle rendkívül átható megbízhatósági vizsgálat miatt figyelhették meg a kémszoftverrel, úgy reagált: azt lehetségesnek tartja. Későbbi kérdéseinkre Szilas viszont már nem reagált, így arra sem, mikor esett át legutóbb átvilágításon, vagy hogy mikor kapta meg a felkérést a főtanácsadói munkára.

Szilas Cecília telefonszámát is abban a világszerte 50 ezer, Magyarországról több mint 300 telefonszámot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban találtuk meg, amelyben a megfigyelési célpontnak kiválasztott számok szerepelnek. Azt nem tudjuk, hogy tényleg feltörték-e Szilas mobilját a Pegasusszal, és hogy valóban megfigyelés alá vették-e. Ezt csak a készülékének utólagos vizsgálatával lehetne megállapítani, amire azonban nem volt módunk.

A volt főtanácsadó 2019 nyarán vált először Pegasus-célponttá, de a kiszivárgott adatbázis alapján azt sem lehet megállapítani, hogy ha ténylegesen megfigyelték is, akkor az milyen hosszú időn keresztül tarthatott. Ennek oka, hogy a lista nagyjából addig a nyárig tartalmaz csak telefonszámokat.

Szilast éppen akkor célozták meg, amikor két kormányzati állás között 2019 derekán átmenetileg az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. biztonsági igazgatójaként dolgozott. Előtte 2019 március végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) keleti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt, majd később 2019. szeptember 1-jétől két éven keresztül már Orbánnak adott tanácsokat. Nem világos ugyanakkor, hogy célponttá válása vajon ezekhez a tevékenységeihez kapcsolódik-e, és ha igen, melyikhez.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda válasza szerint Szilasnak a főtanácsadói pozíciójához át kellett esnie egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen, azt viszont nem árulták el, hogy ez mikor történt meg. Rendes nemzetbiztonsági ellenőrzésre ötévente kerül sor. A nyilvánosan elérhető információk alapján 2009-ben diplomatává váló Szilas esetében tehát valamikor 2019-ben lehetett esedékes egy ilyen ellenőrzés. A Direkt36 Szilas munkájának és átvilágításainak részleteivel kapcsolatban közérdekű adatigénylést nyújtott be, amit szintén elutasítottak.

A Pegasust gyártó izraeli NSO Group a honlapján azzal hirdeti a kémszoftvert, hogy azt kizárólag szervezett bűnözéssel vagy éppen terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokban lehet bevetni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) a Pegasus-megfigyelések ügyében lefolytatott, nemrég bemutatott vizsgálata azt állította, hogy a magyar hatóságok valóban csak bűnüldözéssel vagy terrorizmussal kapcsolatos ügyekben használták a kémszoftvert.

A volt nagykövet-főtanácsadó ugyanakkor a jelek szerint változatlanul élvezi az Orbán-kormány bizalmát, és semmilyen információ nincs arról sem, hogy ellene bármiféle büntetőeljárás indult volna.

Szilas a Direkt36-nak elmondta, hogy főtanácsadói megbízatásának megszűnése óta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának nemzetközi igazgatójaként dolgozik. Ezt a frissen létrejött testületet a miniszterelnök bizalmi embere, Bíró Marcell korábbi közigazgatási államtitkár vezeti. Szilas emellett bent ül a Fudan budapesti kampuszát megalapító Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumában is, valamint a köztársasági elnökké választott Novák Katalin vezette Nők Magyarországért klubnak is tagja.

Az Orbán-kormány nem reagált a volt nagykövet Pegasus-célponttá válásáról feltett kérdéseinkre.

Villámkarrierrel a diplomácia csúcsára

Az 1977-ben született, most 44 éves Szilas Cecília tíz évvel Kína-ügyi miniszterelnöki főtanácsadói kinevezése előtt, 2009-ben kezdett hivatalosan is Kína-politikával foglalkozni. Ekkor lett kezdő diplomataként tudományos és technológiai attasé a pekingi magyar nagykövetségen.

Kínához és a kínai kapcsolatokhoz azonban ennél is régebbi viszony fűzi. Több, a kínai–magyar kapcsolatok alakulását jól ismerő forrás szerint édesapja, Szilas András befolyásos Kína-szakértő rendkívül kiterjedt kínai kapcsolatrendszerrel rendelkezik, sokáig érdekelt volt több kínai hátterű vállalkozásban is, és a Fidesz-kormánnyal is jók a kapcsolatai.

A sinológus, illetve közgazdász diplomával rendelkező – előbbit az ELTE-n, utóbbit a BGE-n szerző –, kínaiul folyékonyan beszélő Szilas Cecília rendkívül gyorsan haladt előre a nagykövetségen: 2012-ben nagykövethelyettessé, 2014-ben pedig már nagykövetté léptették elő. Férje az akkoriban megjelent cikkek szerint éppen az Innomed gyógyszertechnikai cég kínai képviselőjeként dolgozott Pekingben.

Szilas 2017-ben várandóssága miatt lemondott a nagyköveti posztról, melyen a szintén szokatlanul fiatal Pesti Máté váltotta. Akkori beszámolók szerint az utódlásban fontos szerepet játszott, hogy az új nagykövet apja, Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő és Szilas András jó viszonyt ápoltak.

A szülési szabadság után 2018 augusztusában Szilas Cecília keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárként tért vissza a KKM-be, a főként a kínai és orosz ügyekért felelős pozíciót 2019 márciusi lemondásáig töltötte be. Főtanácsadói kinevezése előtt, 2019 májusától karrierje ideiglenesen a külpolitikától valamennyire eltérő fordulatot vett, ugyanis pár hónapra az ISD Dunaferr (a Dunai Vasmű) biztonsági igazgatója lett, illetve kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettesként a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) vezetésébe is bekerült. A Dunaferr nem válaszolt a Szilas alkalmazásával és Pegasus-célponttá válásával kapcsolatos megkeresésünkre. A Dunaferr egy rendkívül problémás vállalatnak tűnik sajtóhírek alapján, ukrán és orosz érdekkörök küzdenek az irányításáért.

Ez volt az az időszak 2019 nyarán, amikor Szilas Cecíliát a Pegasus kémszoftverrel először megcélozták. Szilas nem reagált azokra a kérdéseinkre, hogy a Dunaferrnél volt-e köze olyan ügyekhez, ami miatt célponttá válhatott. Illetve arra sem, hogy pontosan mikor kapott először felkérést a miniszterelnöki főtanácsadói munkára, és hogy utána megkezdődött-e egy újabb nemzetbiztonsági átvilágítása.

„Szilas Cecília 2019. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 30. napjáig a Miniszterelnöki Kabinetiroda Biztosi Titkársági Főosztályán politikai szolgálati jogviszonyban álló politikai főtanácsadóként dolgozott” – írta a Direkt36 megkeresésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Egy akkoriban velük hivatalosan tárgyaló forrás szerint Szilas a korábbi moszkvai magyar nagykövet, Balla János vezette külpolitikai tanácsadói csapathoz tartozott, ahol a Kína-portfóliót kapta meg. Balla azután lett Orbán Viktor általános külpolitikai főtanácsadója, hogy elődje, Czukor József átült az Információs Hivatal (IH) főigazgatói székébe.

A magyar–kínai kapcsolatok éppen a Szilas kinevezése előtti időszakban váltak még a korábbinál is szorosabbá. 2019 júliusában látogatott két napra Budapestre Vang Ji kínai külügyminiszter, és – mint a Direkt36 cikkéből később kiderült – ekkor állapodott meg az Orbán-kormánnyal a Fudanról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium erről szóló dokumentuma szerint Vang Ji megbeszélései során „a Fudan Egyetem magyarországi campusának alapítását kiemelt projektként, a Budapest–Belgrád vasút építésével egy szinten kezelte”.

2019 októberének legvégén Orbán Viktor miniszterelnök a kormany.hu beszámolója szerint „a Karmelita kolostorban fogadta a magyarországi campust létrehozó kínai Fudan Egyetem delegációját”, ahol Hszü Ning-seng, a Fudan rektora „tájékoztatta a magyar kormányfőt az intézmény működéséről és terveiről”. A Karmelitában zajlott tárgyalásról kiadott hivatalos fotón a miniszterelnök jobb oldalán Szilas Cecília ül.

Szilas a miniszterelnök mellett – Fotó: Kormany.hu
Szilas a miniszterelnök mellett – Fotó: Kormany.hu

A Direkt36 derítette ki tavaly, hogy ezek a tárgyalások valójában miről folytak: a Fudan-projekt egy gigantikus, 540 milliárdos, kínai hitelfelvételből megvalósuló kampuszépítést takar, amelynek költségeit a magyar adófizetők állnák. Az egyetemet hivatalosan egy alapítvány hozza létre, amelynek kuratóriumába 2021 augusztusában – a főtanácsadói posztról történő távozása idején – Szilas is bekerült. A kuratórium elnöke Palkovics László miniszter. Ennek az alapítványnak a megtorpedózásáért nyújtott be népszavazási kérdést Karácsony Gergely főpolgármester, majd az ellenzék 2022. január közepére össze is gyűjtött 235 ezer aláírást, ami elvileg elegendő a Fudan-ellenes népszavazás sikeres kiírásához.

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.