A Gyurcsány-kormány két nemzetbiztonsági vezetőjét is célba vették a Pegasusszal

2021. november 12. – 11:43

A Gyurcsány-kormány két nemzetbiztonsági vezetőjét is célba vették a Pegasusszal
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, valamint közeli munkatársát, Glemba Zoltán volt NBH-s műveleti főosztályvezetőt is célba vették a Pegasus kémszoftverrel – derítette ki a Direkt36. Az ő telefonszámaik is szerepelnek abban a világszerte 50 ezer, Magyarországról több mint 300 számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, mely az izraeli eszközzel célpontnak kiválasztott számokat tartalmazza.

Már korábban is számos közvetett bizonyíték volt arra, hogy a Pegasust a magyar állam használja megfigyelésére, Kósa Lajos fideszes politikus azonban a múlt héten ezt nyilvánosan be is ismerte.

Nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy Laborcot és Glembát miért vették célba a Pegasusszal. Mindketten 2019 nyarán kerültek a célkeresztbe, amikor állításuk szerint már egy évtizede nyugállományban, a szakmájuktól visszavonultan éltek. A két egykori titkosszolga a Direkt36-nak azt mondta, szerintük azért válhattak célponttá, mert a jelenleg hatalmon lévő politikai erők azt feltételezik, hogy számukra káros információk vannak a birtokukban.

Laborc és Glemba Gyurcsány Ferenc kormánya idején egy rendkívül turbulens, politikai csatározásokkal teli időszakban irányították a magyar polgári elhárítást. Bár 2009-ben, illetve 2010-ben mindketten otthagyták a titkosszolgálatot, fideszes vezetők és a kormánypárti médiumok azóta is visszatérően támadják őket.

A 2010-es kormányváltás után Laborcot tucatnyi ügyben feljelentették, kilenc büntetőügyben vádat is emeltek ellene, amiből nyolc esetben bűncselekmény hiányában felmentették, és egy esetben pénzbüntetést kapott. Glemba egy büntetőeljárásban lett gyanúsított, és őt is felmentették. A célponttá válásuk utáni időszakból nyilvános információk alapján ugyanakkor nem tudni semmilyen újabb nyomozásról vagy büntetőeljárásról, melyben az ő személyük bárhogy felmerült volna.

A fideszes médiában Laborcot rendre a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció (DK) tanácsadójának vagy félhivatalos tanácsadójának nevezik, de a párt a Direkt36 megkeresésére azt írta: sem szerződéses, sem semmilyen más szervezett kapcsolatuk nincs vele. A volt NBH-főigazgató 2016 elején ugyanakkor fellépett egy DK-s lakossági fórumon, ahol az Orbán-kormány migrációs politikáját kritizálta. (A Pegasus-ügyben korábban felmerült már a DK-hoz kötődő célpont. Páva Zoltán, a kormánykritikus Ezalenyeg.hu kiadójának telefonját idén tavasszal fertőzték meg a kémszoftverrel. Megfigyelése akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy tanácsadói szerződése van Gyurcsány pártjával.)

„Nem vagyok meglepve. 2010 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan ellenőrizték a tevékenységemet. Miután 31 éven keresztül tanultam és gyakoroltam ezt a szakmát, a figyelést, a technikai ellenőrzést is észre lehet venni” – mondta Laborc. Hozzátette, hogy a megfigyelésnek a megszakadó és visszajátszott telefonbeszélgetések, illetve az akadozó adatforgalom mellett egyéb jeleit is tapasztalta. „De miután ennyi időn át keresztül-kasul ellenőriztek, kíváncsi vagyok, hogy 2019-ben, 9 év után mit tudtak még kitalálni a megfigyelésem törvényes indoklására” – mondta, hozzátéve, hogy a 2010 után ellene indított eljárások ugyanis addigra már mind lecsengtek.

„Nem tartok kapcsolatot külföldiekkel, nincs eltitkolt vagyonom, mindent tudnak rólam, még azt is, milyen műtrágyával gondozom a rózsáimat” – tette hozzá a nyugdíjba vonult titkosszolga, aki szerint neki egyébként se a DK-hoz, se a politikához nincs semmi köze.

Laborc állítása szerint egyetlen rendszeresebb közéleti aktivitása, hogy miután a második Orbán-kormány megszüntette a szolgálati nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj intézményét, Glembával együtt segített megalapítani a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületét, és azóta is küzdenek az intézkedések ellen (az egyesületben számos más volt rendvédelmis is részt vesz). Laborc hozzátette, hogy célponttá válásának időszakában is a legérdekesebb, amit csinált, hogy találkozott az ügyvédjével, akivel épp arról egyeztettek, hogyan lehetne európai fórumon megtámadni a szolgálati nyugdíj eltörlését.

Nem lepődött meg a célponttá válásáról szóló hírén Glemba Zoltán sem, aki a Direkt36-nak azt mondta: úgy véli, nem ő a „nagyágyú” a történetben, hanem a Laborchoz fűződő egykori munkakapcsolata miatt válhatott érdekessé.

A célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait. Laborc és Glemba készülékének átvizsgálását is felajánlottuk, a két volt titkosszolga azonban adatbiztonsági okokra hivatkozva ezzel nem kívánt élni. A Pegasus képes a telefonkészülék minden adatához hozzáférni, sőt a mikrofont és kamerát távolról bekapcsolva azt lehallgatókészülékké tudja változtatni.

A két volt nemzetbiztonsági vezető megfigyeléséről kérdéseket küldtünk a kormánynak, de nem érkezett reakció.

A Portik-ügy árnyéka

A két egykori nemzetbiztonsági vezető megfigyelési célponttá válása annak fényében különösen érdekes, hogy az Orbán-kormány és a médiája régóta éppen őket vádolja azzal, hogy 2010 előtt politikai indíttatásból megfigyeltek akkor még ellenzéki fideszes vezetőket. Fideszes politikusok ugyanis már egy évtizede visszatérően állítják, hogy 2010 előtti ellenzéki éveikben Laborc és Glemba vezetésével az NBH dolgozott rájuk. Ezeket a vádakat a kormányzati média legutóbb épp a Pegasus-ügy kirobbanása után kezdte el újra felemlegetni.

A vádak egy része az úgynevezett Portik-ügyhöz kapcsolódik. 2013-ban kitakarásokkal nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvekből kiderült, hogy Laborc és Glemba még 2008-ban kétszer is találkoztak Portik Tamással, a magyar alvilág egyik központi alakjával. Portik korrupt rendőri vezetőkről ígért az NBH-nak információkat, de a beszélgetések leirata szerint fideszes politikusokról is szívesen adott volna terhelő adatokat.

Portik évekkel később a bíróságon Rogán Antalt és Habony Árpád állítólagos korrupciós ügyeiről tett vallomást, ami miatt Rogán hamis tanúzásért feljelentette. Ezt az ügyészség visszadobta, majd helyette hamis vád gyanúja miatt indított nyomozást, amit később bizonyítottság hiányában megszüntetett, aztán újraindított. Szikinger István, Portik ügyvédje a Direkt36-nak elmondta: még házkutatás is volt ügyfele börtöncellájában, de nem emlékszik, azóta történt-e még bármi az ügyben, hivatalos papírt erről ugyanis nem kaptak.

A Fidesz szerint a Portik–Laborc-találkozókon a Gyurcsány-kormány nemzetbiztonsági vezetői ellenük irányuló lejárató akciót készítettek elő, ami miatt Laborcék ellen még ügyészségi nyomozás is indult, ám azt végül bűncselekmény hiányában megszüntették (az ügyet a Népszava foglalta össze). Laborc az egyik parlamenti meghallgatáson azt mondta: akkoriban a szervezett bűnözés és rendőrség közti kapcsolat vizsgálata volt a céljuk, hiszen Portik és más bűnözők kormányoktól függetlenül hosszú időn keresztül szabadon bizniszelhettek.

Glemba a Direkt36-nak szintén erről beszélt: „A munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk a szervezett bűnözés hátterének felderítésére. Például, hogy az állam és közigazgatás, a rendvédelem területén kik azok, akik aktív segítséget nyújtanak a szervezett bűnözők részére, illetve lehetővé teszik azt.”

Ovi és Bajusz

Volt azonban egy másik olyan ügy is, amelyben Laborc és Glemba vezetésével az NBH nyomozott, és amiért a Fidesz ismét csak politikai megfigyeléssel vádolta őket: az őszödi beszéd kiszivárogtatása és az azt követő zavargások NBH-s kivizsgálása.

Hogy a 2006-os őszi események mennyire meghatározzák azóta is a Fidesz és az Orbán-kormány politikai identitását, azt jól mutatja a nemrég bemutatott Elk*rtuk c. film, melynek népszerűsítésében nemcsak a kormánymédia, de fideszes politikusok is aktívan részt vesznek. A filmről megjelent beszámolók szerint a narratívája az, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásáért többek közt Szilvásy György akkori titkokminiszter, illetve Dobrev Klára, Gyurcsány felesége a felelős, miközben a történtekben a Fidesznek semmiféle szerepe nincs.

Amikor Laborc Sándor 2007 júniusában átvette az NBH vezetését és nyomozást indított az őszödi beszéd kiszivárogtatása és a zavargások hátterének feltárására, a vizsgálatok egy ennél jóval bonyolultabb történetet tártak fel. A 2014-es választási kampányban az NBH utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kitakarásokkal, de publikálta a Laborc által az őszödi szivárogtatás kivizsgálására indított „Gerilla” és „Gyümölcsöskert” fedőnevű nyomozások jelentéseit. (Ezeket később valamiért leszedték, de az internetet archiváló Wayback Machine segítségével ma is elérhetőek.)

A nyilvánosságban már több helyen megjelent – legutóbb részletesen pedig Dezső András Fedősztori című könyvében –, hogy az NBH alapvetően a szélsőséges, terrorista kapcsolatokkal rendelkező Rózsa-Flores Eduardo szerepét kezdte vizsgálni a szivárogtatásban, a zűrös hátterű figurát ugyanis jól ismerte az elhárítás. A bolíviai–magyar származású Rózsa-Flores egykor még Carlosszal, a világ egyik leghírhedtebb terroristájával is kapcsolatban állt, később részt vett a délszláv háborúban, míg végül 2009-ben bolíviai kormányerők egy állítólagos terrorellenes akcióban megölték.

Rózsa-Flores azt állította, hogy 2006-ban ugyan MSZP-s forrásból jutott hozzá az őszödi beszéd hangfelvételéhez, de azt ő később a Fidesz felső vezetésének passzolta át, és végül a fideszesek voltak azok, akik a felvételt a pártirodán sokszorosították és a médiának kiszivárogtatták. Elmondása szerint a találkozó a budapesti Fidesz-irodában zajlott, ahol többek között Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Varga Mihály és Várhegyi Attila is ott volt, az éppen a repülőtéren tartózkodó Orbán Viktort pedig telefonon hívták fel és avatták be a tervekbe.

Elsőként az úgynevezett „Ovi-bajusz ügyet” kirobbantó Heti Válasz írt arról, hogy az NBH Rózsa-Flores állításait az általa megnevezett fideszes politikusok híváslistájának lekérésével próbálhatta meg ellenőrizni. Az információk egy részét Orbán Viktorra és Kövér Lászlóra utalva „Ovi” és „Bajusz” mappákba mentették el Laborc szolgálati laptopján. Fideszes politikusok tehát erre hivatkozva is azt állították, hogy őket a Gyurcsány-kormány idején politikai okokból megfigyelték.

Egy 2011-es, már miniszterelnökként adott interjújában Orbán Viktor az „Ovi-bajusz-ügyről” a következőket mondta: „[J]ómagam és a feleségem telefonhívásait összerendezték, tehát nem föltétlenül lehallgatták, de híváslistákat állítottak össze, és egy rajzot készítettek arról, hogy kikkel állunk kapcsolatban a telefonhívásaink alapján. Erről tudok.” Arra a kérdésre, hogy mit szól ehhez az őt és feleségét érintő információgyűjtéshez, Orbán úgy reagált: „Hát ez egy disznóság. Rendes ember ilyet nem csinál.” Az ügyben hivatali visszaéléssel is megvádolt Laborcot végül a bíróság 2013-ban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette.

Hogy fideszes körökben azonban még évek múltán is téma Laborcék nyomozása az őszödi szivárogtatók után, arról egy 2017-ben a Magyar Időkben megjelent írás tanúskodott. Ez a névtelen szerzős cikk azt sugallta, hogy valamiféle eddig ismeretlen, a Fideszre nézve terhelő információk lehetnek Laborcék kezében. A Magyar Idők nem konkretizált saját értesülésre hivatkozva azt állította, hogy a 2006-os őszi események nyomozásakor keletkezett bizonyos dokumentumokat „szisztematikusan kimenekítettek” Laborcék az NBH-ból, és ezek alapján valamiféle lejárató információkat terveznek kiszivárogtatni a nemzetközi sajtóban.

„Semmit sem vittünk ki, és ezt nagyon alaposan ellenőrizték a 2010-es kormányváltás után” – mondta a Direkt36-nak Laborc, aki szerint „a 2017-es cikk koholmányait az elmúlt négy év is cáfolta”, ugyanis sem akkor, azóta nem szivárgott ki sehol ilyen dokumentum.

A Direkt36 korábban már feltárta egy másik nemzetbiztonsági vezető és egy titkosszolgálati tiszt célponttá válását. Bodnár Zsoltot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét akkor vették célba a Pegasusszal, amikor belső konfliktusba keveredett főnökével, Hajdu Jánossal, majd távozni kényszerült a terrorelhárítástól.

A kiszivárgott adatbázisban emellett beazonosítottuk a titkos megfigyeléseket végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egy olyan tisztjének számát is, akinek magának is köze van kémszoftveres megfigyelésekhez. Esetében nem lehetett eldönteni, vajon maga is megfigyelési célponttá vált, vagy esetleg éppen csak tesztelték egy hivatali telefonon a kémprogramot.

Magyar elhárító- és hírszerzőtisztek, nemzetbiztonsági vezetők Pegasus-célponttá válása azért is jelentős fejlemény, mert – többek közt a Washington Postnak nyilatkozó amerikai nemzetbiztonsági tisztviselők, de a Pegasust gyártó izraeli NSO Group tanácsadója szerint is – a célpontok telefonjáról megszerzett információkhoz az izraeli állam és titkosszolgálat is hozzáférhetett. Így pedig fennáll annak a kockázata, hogy nemzetbiztonságilag érzékeny információk, magyar államtitkok szivároghattak ki egy nem EU- és NATO-tag országhoz.

Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban a Direkt36-nak korábban azt mondta: azt is ki kellene vizsgálni, hogy a Pegasus magyarországi használata során történhetett-e államtitoksértés, kémkedés vagy hazaárulás.

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom