Növeli az egyenlőtlenségeket a jobb és rosszabb hátterű gyerekek külön osztályba sorolása
Magyarországon nemcsak iskolák közötti szegregáció létezik, iskolán belül is előfordul, hogy a különböző társadalmi hátterű tanulókat külön osztályokban oktatják. Az ilyenfajta osztályba sorolás mellett azzal szoktak érvelni, hogy a hasonló képességű diákokat eredményesebb rájuk szabott módszerekkel tanítani, pedig a jobb képességű társak felfelé húzhatják a gyengébb tanulókat, anélkül, hogy őket magukat lefelé húznák az utóbbiak. Magyar adatok alapján készült tanulmányunk bizonyítja, hogy ha eltérő a párhuzamos osztályok társadalmi háttér szerinti összetétele, az növeli a hátrányos helyzetű tanulók lemaradását, ugyanakkor a jobb helyzetben lévők alig nyernek vele.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Kabos Eszter, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), az Oxfordi Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói.
Először két csoportba soroltuk a magyarországi általános iskolákat minden egyes tanévben aszerint, hogy volt-e különbség a párhuzamos osztályok összetételében a diákok társadalmi háttere szerint. A magyar intézményi sajátosságok miatt ez az osztályok összetételében tapasztalható különbség valószínűleg nem formális, képességen alapú válogatás eredményeként, hanem inkább informálisan jön létre, úgy, hogy az iskola az általa érzékelt társadalmi helyzetet is figyelembe veszi az osztályok kialakításánál. 2011 és 2019 között a magyar nyolcadikosok mintegy 40 százaléka olyan iskolába járt, ahol évfolyamán belül jelentős különbség volt a párhuzamos osztályok társadalmi összetételében.
Ez a különbség már nehezen tulajdonítható véletlennek. Ezt szemlélteti az 1. ábra, amely az átlagosan legjobb és legrosszabb családi hátterű osztályok anyák iskolai végzettsége szerinti összetételét mutatja, ahol több párhuzamos osztály volt, és bizonyos években jelentős különbség volt az osztályok összetételében, más években pedig nem. Azon iskolák tanéveiben, ahol a párhuzamos osztályokban hasonló a tanulók társadalmi háttér szerinti összetétele, nagyjából azonos az anyák iskolai végzettség szerinti megoszlása az osztályok között. Azon iskolák azon tanéveiben azonban, ahol az osztályok összetételében jelentős különbséget mértünk, az átlagosan hátrányosabb helyzetű osztályban jóval magasabb az alacsony végzettségű anyák aránya, és alacsonyabb a magas végzettségűeké.
Ezután azt vizsgáltuk, hogy hogyan változik az egy iskolába járó, különböző társadalmi helyzetű gyerekek matematika és szövegértés tesztpontszáma hatodik és nyolcadik között azon évfolyamokon, ahol a társadalmi helyzetet is figyelembe vették az osztályok kialakításakor, azon évfolyamokhoz képest, ahol ezt nem vették figyelembe. Ezzel az összehasonlítással megbízhatóan elkülöníthető a társadalmi hátteret figyelembe vevő osztályba sorolás hatása, és nem az iskolák vagy a tanévek közötti egyéb különbségekét. Fő eredményünket az alábbi ábra szemlélteti, a társadalmi helyzetet ismét az anya iskolai végzettségével mérve.
Az ábráról leolvashatjuk, hogy még az ilyenfajta enyhe és informális szelekciónak is jelentős hatása lehet. Az általános iskolai végzettségű anyák gyermekei 8–10 ponttal teljesítenek rosszabbul azon évfolyamokon, ahol eltérő az osztályok társadalmi háttér szerinti összetétele, mint ugyanazon iskola más tanéveiben, amikor nem volt különbség a párhuzamos osztályok összetételében. Szövegértésből mindenki veszít, ha társadalmi hátteret is figyelembe véve sorolják osztályokba a tanulókat, míg matematikából valamennyit nyernek a magas iskolai végzettségű anyák gyermekei, de ez eltörpül amellett, amennyit a hátrányosabb helyzetűek veszítenek.
Becsléseink szerint az osztályok közötti szelekció 7–21 százalékkal növeli a családi háttér szerinti egyenlőtlenségeket a tesztpontszámokban.
Az eredmény mögött meghúzódó okokat illetően megfelelő adatok híján csak közvetett bizonyítékokra támaszkodhatunk. Ezek arra utalnak, hogy a jobb és rosszabb hátterű tanulók közötti egyenlőtlenség nagyobb mértékű növekedése legalább részben abból fakad, hogy azon évfolyamokon, ahol eltérő az osztályok összetétele, a jobb társadalmi helyzetű tanulók osztályaira több erőforrás (pl. jobb tanár, más pedagógiai módszerek, több/más házi feladat) jut. Ennek mélyebb megértéséhez azonban további kutatásokra van szükség.
A tanulmány egyértelmű bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az iskola belső működése – és nem kizárólag az iskolák közötti szegregáció – meghatározó szerepet játszik az oktatási egyenlőtlenségek újratermelődésében. A Defacto szerint a döntéshozóknak és a gyakorló pedagógusoknak érdemes figyelembe venniük a tanulók iskolán belüli osztályba sorolásának hatásait, ha fontosnak tartják egy esélyegyenlőséget támogató oktatási rendszer kiépítését.
Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
