Másokhoz képest sok vagy kevés emberéletet vesztettünk Covidban?

2022. május 31. – 11:50

Másokhoz képest sok vagy kevés emberéletet vesztettünk Covidban?
Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon 2021. április 28-án – Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Mihályi Péter
Budapesti Corvinus Egyetem
Kovács Emese
Budapesti Corvinus Egyetem

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus-járvány kezdete óta széles körben ismert és elfogadott vélemény, hogy nemzetközi összehasonlításban a halálos áldozatok száma kiemelkedően magas volt Magyarországon. A cikkben a magyar Covid-halálozási adatokat összeurópai (harminc országra kiterjedő) összehasonlításban vizsgáljuk. A két év során elvesztett emberéletek száma megfelel annak, amit hazánk Európán belüli, viszonylagos fejletlensége és az 1945–1990 közötti szocialista tervgazdaság negatív öröksége alapján akár előre is megjósolhattunk volna.

Keserű tapasztalat, hogy az összes korlátozó intézkedés ellenére az egymást követő SARS-CoV-2 vírusmutánsok úgy mentek át a határokon, mint kés a vajon. Ám a vírushullámok mégsem ugyanolyan módon és mértékben okoztak megbetegedéseket, illetve követeltek emberéletet az egyes országokban. A Covid esetében a halálos áldozatok számát kétféle módon szokták mérni.

Az egyik módszer azt rögzíti, hogy 1 millió lakosra vetítve a két lezárt naptári év (2020, 2021) során hány ember halt meg SARS-CoV-2 fertőzés nyomán fellépő szövődményes betegségekben összesen (kumuláltan). Ezt a mutatót használja többek között a naponta frissülő Worldometers adatbázis, ahol jelenleg a 4. helyen állunk ebben a mutatóban. A másik módszer szerint a két év során bekövetkezett összes halálozás havi adatait a megelőző négy év (2016–2019) átlagos havi adataival vetik össze (többlethalálozás). Ezeket az adatokat az Eurostat veszi számba.

Az 1. ábrán azt mutatjuk be, hogy a két módszer alapján kialakuló kétféle rangsor a kutatásunkban vizsgált harminc ország esetében nem nagyon különbözik egymástól, vagyis a két adatsor erősen korrelál.

Nézzük először a szélső értékeket. Bulgária mind a kumulált halálozás, mind a többlethalálozás rangsorában az 1. helyen van – vagyis mind a két mutató szerint itt haltak meg a legtöbben. Izland és Norvégia pedig mind a két rangsorban a 29. és 30. helyre került, vagyis itt szedte a Covid a legkevesebb áldozatot. Bulgáriában 2021. december 31-ig 1 millió lakosra 4488 Covid-halott esett, Norvégiában csak 239. Hússzoros különbség! A járvány előtti időszakkal összehasonlítva a 2020 és 2021-es időszak 24 havi adatát, a többlethalálozás mértéke Bulgáriában átlagosan 26 százalék volt, míg a megfelelő norvég adat mindössze 1 százalékos, az izlandi 3 százalékos.

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a koronavírus-járvány e két utóbbi országban semekkora többlethalálozást nem okozott. Magyarország esetében viszont a két rangsor meglehetősen eltérő eredményt mutat: a kumulált halálozás tekintetében az európai országok közül a magyar adat a 2. legrosszabb (1 millió lakosra 4067 Covid-halál esett), a többlethalálozás sorrendjében viszont a 10. helyre kerültünk, ami sokkal kedvezőbb eredmény.

Ha ezek után alaposabban is megnézzük az 1. ábrát, akkor észrevehetjük a diagram pontjainak eltérő színezését. A posztszocialista országokat ugyanis pirossal jelöltük, míg az összes többit kékkel. Ha erre is figyelünk, akkor rögtön észrevesszük, hogy akármelyik mérési módszert alkalmazzuk, az egykori szocialista országok (amelyekről persze azt is tudjuk, hogy ezek Európa kevésbé fejlett országai) lényegesen rosszabbul vizsgáztak a kétfajta „Covid-teszt”-en, mint a fejlettebb, magasabb 1 főre jutó GDP-vel rendelkező országok. E szabály alól egyedül két balti ország tekinthető kivételnek: Észtország és Lettország.

Az ábrán az is látszik, hogy a többlethalálozások tekintetében a 14 százalékos magyar érték valójában kedvezőbb eredmény, mint amit hét másik, hozzánk sok szempontból közel álló posztszocialista ország elért.

A legrosszabb adatot (Bulgária) már említettük, de a többlethalálozás százalékos értéke Szlovákiában és Csehországban is magasabb volt, mint Magyarországon (23% és 20%). A többlethalálozás tekintetében Ausztria eredménye is csak egy kicsit jobb, mint a magyar adat (11%, illetve 14%)!

A következő lépés során azt vizsgáltuk meg, hogy a harminc európai ország adatai alapján a logikusan szóba jöhető további magyarázó változók közül (pl. egészségügyre fordított kiadások, krónikus betegek aránya, orvosok száma, a kormány iránti bizalom indexe) befolyásolták-e az egyes országok helyét a többlethalálozási rangsorban. Ebből a célból 29 indikátort egyenként teszteltünk, hogy megtudjuk, van-e kapcsolatuk (és ha igen, milyen erősségű) a többlethalálozási adatokkal.

Statisztikai értelemben jelentős eredményeket csak három modell adott: az, amely a szocialista múlt mellett az egészségügyi ágazatban dolgozó ápolók (1000 lakosra vetített) számát, a krónikus betegek arányát, illetve a depresszióban szenvedők arányát vette figyelembe.

Ez a három változó együttesen a harminc ország Covid-többlethalálozási adatainak szórását kb. 60-70 százalékban magyarázza. Ezen belül fontos eredmény, hogy a covidos betegek életben maradásának esélye az általunk vizsgált harminc országban inkább az ápolás minőségén múlt, és nem pedig az orvosok számán.

Ezek a tényezők persze részben össze is függenek. Az európai mintában – mint már említettük – az egykori szocialista országok sokkal kevésbé fejlettek, mint azok, amelyekben a piacgazdaság hosszú, megszakítás nélküli múltra tekint vissza. Norvégiában – például – az 1 főre jutó GDP piaci áron számolt értéke ötször (!) nagyobb, mint a magyar adat és tízszer nagyobb, mint a bolgár. Kézenfekvő, hogy a gazdagabb országok inkább megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy sok nővért foglalkoztassanak. Ezek az empirikus eredmények alátámasztják azt a feltételezést is, hogy az egyes országok nagyon is különböző halálozási adatai elsősorban azzal állnak összefüggésben, hogy a világjárvány kitörésekor ezek az országok gazdasági értelemben mennyire voltak fejlettek, és milyen volt a populáció egészségi állapota. A kiinduló helyzet számított leginkább, és nem az, hogy mit csináltak a mintába bevont harminc ország kormányai akkor, amikor már dúlt a járvány.

Ha pedig azt próbáljuk közérthetően megfogalmazni, hogy miként lehetséges, hogy a magyar többlethalálozási statisztika sokkal kedvezőbb képet mutat, mint a kumulált halálozási adat, akkor erre a válasz tulajdonképpen egyszerű. Magyarországon már a járvány kitörése, azaz a 2020-as naptári év előtt is olyannyira magas volt az évente életüket vesztők száma, hogy ezen a helyzeten – relatív értelemben – a Covid már nem tudott olyan sokat rontani. Konkrét számokat nézve: 2019-ben az 1000 főre vetített halálozás Magyarországon 13,3 fő volt, míg például Németországban 11,3, Franciaországban pedig mindössze 9,1.

A környező országokkal való összevetésben is hasonlóan rossz a kép: Ausztriában a fenti halálozási mutató 2019-es értéke 9,4 volt és Szlovákiában is csak 9,9. Bár a járvány idején sok – nyugati mércével nem is túl idős – honfitársunk hunyt el Covidban, a fenti statisztikák azt bizonyítják, hogy sokan közülük akkor is meghaltak volna, ha nincs járvány.

Mint láttuk, a többi európai országhoz képest a magyar többlethalálozási adatok tehát nem annyira rosszak, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja. Ezt támasztja alá a 2. ábra is, amely időben hasonlítja össze a többlethalálozást Magyarországon és Ausztriában. A 2020-as év első kilenc hónapjában – az első hullám idején – az osztrák többlethalálozás magasabb volt, mint nálunk, míg a második hullám tetőpontján a magyar adat csak kis mértékben haladta meg az Ausztriában is magas értéket. A harmadik hullám idején viszont – 2021 március–áprilisában – a magyar–osztrák összehasonlítás számunkra jóval kedvezőtlenebbnek bizonyult. Ezek az eredmények kapcsolatban állhatnak a két ország által az adott időszakban alkalmazott járványellenes korlátozásokkal, de lehetséges más magyarázat is.

A Defacto szerint a Covid-pandémia egyik tanulsága, hogy széles körű erőfeszítéseket kellene tenni a magyar társadalom általános egészségi állapotának javítására. Sohasem késő!

Ha szeretne a Defacto elemzéseinek megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!



Kövess minket Facebookon is!