Közmunka és szavazatok: függőség vagy meggyőződés?

2022. március 31. – 04:59

Közmunka és szavazatok: függőség vagy meggyőződés?
Mezőgazdasági földutak karbantartását végzik közmunkások – Fotó: Balázs Attila / MTI
Reizer Balázs
KRTK-KTI és Corvinus Egyetem
Gáspár Attila
KRTK-KTI és Padovai Egyetem

Másolás

Vágólapra másolva

Azokon a településeken, ahol magasabb a közmunkások aránya, a Fideszre leadott szavazatok aránya is magasabb. Ez nem jelenti azt, hogy a közmunkások meggyőződéses hívei a kormánypártnak, inkább azt, hogy kiszolgáltatottak a programnak. Becsléseink szerint a 2014-es választásokon a Fidesz öt extra mandátumot tudott szerezni a programnak köszönhetően.

A cikk alapjául szolgáló kutatás publikálásakor a Telexen már beszámoltunk az eredményekről, a Defacto keretein belül most a szerzők részletesen és adatokkal alátámasztva is elmagyarázzák, hogyan működik ez a jelenség.

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

A Fidesz-kormány 2011-ben hirdette meg a munkaalapú társadalom koncepcióját, melynek keretében felduzzasztották a Gyurcsány-kormány által létrehozott közfoglalkoztatási programot, és ezzel párhuzamosan jelentősen szigorították, illetve kivezették az egyéb szociális transzfereket. A program eredményei ellentmondásosnak bizonyultak; a Defacto is írt róla, hogy a program nem éri el kitűzött foglalkozáspolitikai céljait. Hamarosan az is kiderült, hogy a kormánypárti szavazatok és a közmunkaprogram résztvevőinek száma között erős együttmozgás van, vagyis a közmunkások nagyobb eséllyel szavaznak a Fideszre, mint mások.

Ezt az összefüggést illusztrálja az 1. ábra, amely a 10 000 főnél kisebb magyarországi települések adatai alapján készült. A függőleges tengelyen azt mérjük, hogy mennyivel változott a Fidesz támogatottsága a 2010-es és 2014-es választások között az országos trendhez képest. A vízszintes tengely pedig azt mutatja, hogy ugyanebben az időszakban hány százalékponttal változott a közmunkások aránya az adott településen a munkaképes korú lakossághoz képest. A piros vonal a települések adatainak átlagolásával adódik, és világosan mutatja, hogy pozitív összefüggés van a Fidesz népszerűsége és a közmunkások számának alakulása között. Ahol nem változott a közmunkások aránya, ott a Fidesz szavazati arányának változása nem tért el az országos trendtől. Ezzel szembe, ahol lakosságarányosan tíz százalékponttal nőtt a közmunkások aránya, ott átlagosan két százalékponttal jobban nőtt a Fidesz támogatottsága.

1. ábra: A Fidesz támogatottságának változása az országos trendhez képest annak függvényében, hogy a településeken hogyan változott a közmunkások aránya
1. ábra: A Fidesz támogatottságának változása az országos trendhez képest annak függvényében, hogy a településeken hogyan változott a közmunkások aránya

Mi okozhatja ezt a pozitív kapcsolatot? Két fő magyarázat képzelhető el. Egyfelől lehet, hogy a közmunka egy jól működő, népszerű program, és a választók ezt szavazatokkal jutalmazzák. Másfelől a közmunkások jó része feltehetően kiszolgáltatott a programnak, így nincs más választásuk, mint a hivatalban lévő polgármesterre, illetve a kormánypártra szavazni. Azt ugyanis a kormány által biztosított források döntik el, hogy melyik településen hány közmunkás lehet, a polgármester pedig azt, hogy ki kap ténylegesen közmunkát és ki nem. (Szociológiai vizsgálatok is dokumentálták, hogy a politikusok többször visszaéltek a hatalmukkal a közmunkásokkal szemben.) De melyik magyarázat áll közelebb a valósághoz?

A Start-munkaprogram vizsgálata segíthet eldönteni ezt a kérdést. A Start programban azok a települések kaphattak külön pénzt közmunkásokra, amelyek járása egy komplex fejlettségi mutató alapján átlag alattinak, vagyis hátrányos helyzetűnek számított. 2014-ben az összes közmunkás álláshely 30 százalékát osztották szét a program keretei között. A Start-forrásokhoz a polgármesterek automatikusan jutottak hozzá, nem kellett a kormányhivatallal egyeztetniük arról, hogy mennyi közmunkásra van szükségük. Ezzel szemben a közmunka egyéb formáit a kormány bármikor elvehette, és elvileg lehetősége volt figyelembe venni, hogy a polgármester mennyire sikeresen veszi rá a közmunkásait a Fidesz támogatására. Ugyanakkor a polgármester a Start keretében kapott közmunkáshelyekről is szabadon rendelkezett, ezért a választók továbbra is függhettek a polgármestertől.

A 2. ábra azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetű, Startra jogosult településeken valóban jóval nagyobb a közmunkások aránya. A vízszintes tengelyen sorba rendeztük az egymással határos, hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű járásokban levő településeket aszerint, hogy mennyire vannak távol a hátrányos/nem hátrányos határtól. A negatív számok azt jelentik, hogy egy település nem hátrányos helyzetű járásba esik, a pozitívak pedig azt, hogy igen. A függőleges tengelyen látható, hogy a nullával jelzett határt átlépve a közmunkások aránya hirtelen nagyot ugrik, mintegy 3 százalékponttal, közel kétszeresére. Ez az ugrás a Start programnak köszönhető, hiszen az egymáshoz közel, de a járáshatár két oldalán fekvő települések más tekintetben feltehetően igen hasonlóak, legalábbis átlagban. (Ez jórészt ellenőrizhető, másrészt a járáshatárok a Start programhoz való hozzáférésen kívül lényeges társadalmi-gazdasági szerepet nem játszanak.)

2. ábra: A közmunkások arányának alakulása a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű járások határán 2014-ben
2. ábra: A közmunkások arányának alakulása a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű járások határán 2014-ben

Mi a helyzet a szavazatokkal? Az 1. ábra alapján azt gondolhatnánk, hogy a közmunkások nagyobb aránya miatt a hátrányos/nem hátrányos határon a Fidesz támogatása is megugrik. Ezt a hipotézist a 3. ábra bal oldali része vizsgálja. Az ábra függőleges tengelye a Fidesz átlagos támogatottságát méri a különböző településeken a 2014-es tavaszi választásokon, a vízszintes tengely pedig ugyanazt a távolságot mutatja, mint a 2. ábrán. Látható, hogy a Fidesz támogatottságában nincs mérhető törés: bár közvetlenül a határon a hátrányos helyzetű járásokban valamennyivel több a Fidesz-szavazó, a különbség olyan kicsi, hogy mérési hiba is okozhatja.

Tehát a Start-munkaprogramnak nincs érdemi hatása a Fidesz támogatottságára.

A 3. ábra jobb oldali része ezzel szemben azt mutatja, hogy a Start hatása a polgármesterek támogatottságára mérhető és nagy. Itt a függőleges tengely a 2014. őszi önkormányzati választásokon a hivatalban levő polgármesterre leadott szavazatok arányát mutatja. Látható, hogy a határ hátrányos helyzetű oldalán, ahol átlagosan mintegy 3 százalékponttal magasabb a közmunkások aránya, ott a hivatalban lévő polgármesterek támogatottsága is megugrik, szintén 3 százalékponttal!

3. ábra: választási eredmények a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű járások határán 2014-ben
3. ábra: választási eredmények a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű járások határán 2014-ben

Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredményeket? Ha egy településen a közmunka elérhetősége nem közvetlenül függ a kormánytól, akkor a közmunka máris nem hat a Fidesz eredményére, de továbbra is hat a polgármester eredményére (hiszen a választók még függhetnek a polgármestertől).

Azt gondoljuk tehát, hogy a közmunka inkább függelmi viszonyokon, nem pedig a közmunkások politikai meggyőződésén keresztül befolyásolja a választások eredményét.

Mekkora lehetett a közmunkaprogram teljes hatása a választásokra a 2014-ben? Erről csak hozzávetőleges becslést tudunk adni, amely szerint átlagosan öt közmunkáshely hozott egy szavazatot a Fidesznek. Ha a közmunkások száma minden településen a 2010-es szinten maradt volna, akkor – konzervatív becslésünk szerint – öt mandátummal kevesebb jutott volna a kormánypártnak a 2014-es választást követően.

A Defacto szerint a közmunka politikai függőségi viszonyokat alakított ki Magyarországon. Ennek azonban nem kellene így lennie: minél nagyobb hangsúlyt kapnak az objektív szempontok a közmunka elosztásában, annál kisebb a politikai függés. A közmunkaprogram működhetne úgy is, hogy nem ássa alá a politikai verseny tisztaságát, és így a társadalompolitikai céljait is könnyebben el tudná érni.

A blogbejegyzés alapjául szolgáló teljes műhelytanulmány itt olvasható.

Ha szeretne aDefacto-elemzések megjelenéséről emailtájékoztatót kapni, kattintson ide!

Kövess minket Facebookon is!