A Tisza a házszabály módosításával akadályozná meg, hogy a Fidesz széttrolkodja az üléseket

Fél évvel az új parlament megalakulása után több ponton átírná a Fidesz kétharmados többsége alatt elfogadott országgyűlési törvényt és a házszabályt a Tisza-frakció. Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd kedd este 23:10-kor gondolta úgy, hogy most van itt az ideje benyújtani a két módosító javaslatot, percekkel azután, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjesztett 21 másik törvénycsomagot.
A frakció szerda reggeli sajtóközleménye szerint „a javaslatcsomag célja a parlamenti munka demokratikusabbá és átláthatóbbá, illetve a viták koncentráltabbá tétele, valamint az elmúlt 16 év túlzó és önkényes bírságai helyett a képviselői számonkérhetőség következetesebb érvényesítése”.
A javaslat alapján rövidülnek a parlamenti viták: például az előterjesztők nyitóbeszéde az eddigi 30 helyett csak 20 perc, a zárszó 30 helyett csak 15 perc lesz. „Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást. A felszólalási időtartamok ésszerű módosításával a Tisza a tartalmasabb, felkészültebb és lényegre törőbb parlamenti munkát kívánja ösztönözni” – fogalmaztak a frakció közleményében.
A törvénycsomagban számos technikai módosítás is van, politikailag azonban az egyik legfontosabb változtatás a személyes érintettség szabályainak szigorítása. A parlament májusi megalakulása óta a fideszes és a KDNP-s képviselők előszeretettel éltek ezzel a lehetőséggel, hogy reagáljanak Magyar Péter maratoni napirend előtti felszólalásaira és viszontválaszaira. Szeptemberben Hallerné Nagy Anikó utasította rendre Pócs Jánost és Balla Györgyöt, de korábban is hangos csörték voltak arról, hogy mi számít személyes érintettségnek, és indokolt-e a felszólalótól megvonni a szót. Magyar Péter már a nyáron arra kérte a Házbizottságot, hogy módosítsák a szabályokat, mert szerinte a fideszes képviselők egészen egyszerűen visszaélnek a házszabállyal, és olyan ügyekben kérnek személyes érintettségre hivatkozva szót, ami nem számít annak.
A személyes érintettségről a jelenlegi házszabályban mindössze annyi szerepel, hogy „a képviselő vagy a nemzetiségi szószóló kérelmére az ülést vezető elnök – ha azt indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatt engedélyezheti a személyében érintett képviselő, illetve nemzetiségi szószóló felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában”. A most benyújtott módosítás elfogadása esetén az eddigi kettő helyett csak egy perc lesz a felszólalásra, és „ha a személyes érintettség miatti felszólalások az Országgyűlés munkáját jelentősen akadályozzák”, az ülést vezető elnök betilthatja a további személyes érintettség miatti felszólalásokat az adott ülésnapon. Ilyenkor írásban lesz lehetőség ezeket megtenni.
A törvénycsomagban az eddigieknél jóval részletesebben meghatározták, hogy mi számít személyes érintettségnek. Az, ha a képviselőt név szerint vagy más, egyértelműen azonosítható módon megszólítják, vagy ha a felszólalás
- olyan kijelentést, véleményt vagy magatartást tulajdonít neki, amelyet állítása szerint nem tett, nem képviselt vagy nem tanúsított;
- korábbi felszólalását, véleményét vagy magatartásának körülményeit állítása szerint félreérthetően vagy elferdítve ismerteti; vagy
- a személyére, magán- vagy családi életére, illetve hozzátartozójára vonatkozik, és „közéleti tevékenységének bírálatán túlmutatva a kérelmező becsületét, közéleti hitelességét vagy feddhetetlenségét közvetlenül és érdemben érinti vagy vonja kétségbe”.
A törvényjavaslatban azt is rögzítik, hogy a képviselő nevének puszta említése, korábbi felszólalásának vagy véleményének kritikája nem számít személyes érintettségnek. Az ülést vezető elnök az érintettséget kiváltó felszólalás teljes beszéd- és szövegkörnyezetét, valamint elhangzásának körülményeit mérlegeli, amikor arról dönt, hogy megadja-e a szót.
A képviselő a személyes érintettségét a felszólalás elején legfeljebb két mondatban köteles megindokolni. Ha ezt nem teszi meg, az ülést vezető elnök megvonja tőle a szót. Ha ennek ellenére folytatja a felszólalását, „az ülést vezető elnök elrendeli, hogy a kérelmező a döntés ülésen történő bejelentésétől számított egy hónapig személyes érintettség miatt ne kaphasson szót.” Ha ez még egyszer előfordul az adott ülésszakban, akkor két hónapra nő a büntetés.
Ha egy ülésen a frakció három képviselője is megszegi a szabályt, az ülést vezető elnök elrendeli, hogy az érintett frakció tagjai egy hónapig személyes érintettség miatt ne kaphassanak szót.
„A rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy a személyes érintettség jogintézményét összehangoltan, az Országgyűlés munkájának akadályozására használják fel”
– írták a beterjesztők.
A javaslat alapján kevesebb napirend előtti felszólalás lehet a jövőben. Az ülés minden hetében egy, a napirendben megállapított ülésnapon lesz csak erre lehetőség. Ez ugyanakkor nem vonatkozik a miniszterelnökre, a kormány tagjaira és a köztársasági elnökre, akik továbbra is minden ülésnap elején felszólalhatnak. Sőt, kivennék a Házszabályból azt a részt, amely alapján csak halaszthatatlan és rendkívüli ügyben kérhetnek napirend előtt szót. Az ellenzéki képviselők többször is kritizálták, hogy Magyar Péter nem tartja be ezt a szabályt. A módosítás után bármilyen országos jelentőségű ügyben felszólalhat a miniszterelnök, és szándékát „ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik”, legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával kell bejelentenie a házelnöknek.
Megszüntetnék a házelnök lehetőségét, hogy drasztikus, sok millió forintos fegyelmi büntetéseket szabjon ki a renitens képviselőkre. Kövér László gyakran élt ezzel az eszközzel, az előző ciklusokban csak úgy röpködtek a 8-10 millió forintos büntetések az ellenzéki képviselőknek. A házelnök döntését az érintett képviselők többször is megtámadták az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely rendre nekik adott igazat, és az Országgyűlés Hivatala kénytelen volt elutalni nekik a korábban levont összegeket. Forsthoffer Ágnes már korábban jelezte, hogy ő nem szeretne élni ezzel a durva eszközzel, mert szerinte a nagy mértékű tiszteletdíj elvonások veszélyeztetik a képviselők anyagi függetlenségét és megélhetését.
A most benyújtott javaslatban megszüntetnék a tiszteletdíj-csökkentés kötelező alsó határait, mérséklik a felső határokat, és csak ismételt jogsértés esetére teszi lehetővé azok megemelését. A legnagyobb büntetés legfeljebb háromhavi tiszteletdíj levonása lesz, ha a képviselő akadályozza az ülés, a vita, a szavazás menetét, vagy egy másik képviselőt a jogai gyakorlásában. Ugyancsak három havi büntetés jár annak, aki „az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív vagy fizikai erőszakot alkalmaz”. Ismétlés esetén a büntetés mértéke kétszereződik, azaz a képviselő hathavi tiszteletdíját vonhatják le. A benyújtók szerint a módosítás „nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosít a házelnök számára, és elősegíti, hogy a szankció igazodjon a magatartás súlyához és körülményeihez”.
Néhány további módosítás a két törvénycsomagból:
- Nem szólalhatnak fel a magyar EP-képviselők a plenáris és bizottsági üléseken. Eddig erre az uniós törvényjavaslatoknál volt lehetőség, legutóbb a fideszes Deutsch Tamás élt vele a sportvezetők összeférhetetlenségéről szóló javaslat vitáján.
- Kötelező lesz létrehozni társadalmi részvétellel foglalkozó állandó bizottságot a mentelmi ügyekkel, alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó bizottságok mellett.
- Marad paritásos a Mentelmi Bizottság, azaz egyenlő számban lesznek a bizottság tagjai a kormánypárti és ellenzéki képviselők. A jövőben azonban minden frakciónak lesz legalább egy helye. Ennek a Mi Hazánk frakciója örülhet a legjobban, nekik nincs jelenleg képviselőjük a bizottságban.
- Külföldi címre is küldhetnek idézést a parlamenti vizsgálóbizottságok, így semmi akadálya nem lesz annak, hogy például a Svájcban élő Nagy Mártont is meghallgassák. A külföldön élőknek ugyanakkor lesz lehetősége azt kérni, hogy online kapcsolódjanak be a bizottság meghallgatásába, és ne kelljen személyesen részt venniük.
- Az országgyűlési képviselőkön túl bárki más is felszólalhat jelnyelven a plenáris és bizottsági üléseken. A jelnyelvi tolmácsot az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
Az új szabályok 2027. február 1-jén léphetnek hatályba.