Tudomása nélkül változtatták meg a pszichológus szakértői véleményét – felmondott, vizsgálat indult

Tudomása nélkül változtatták meg a pszichológus szakértői véleményét – felmondott, vizsgálat indult
Illusztráció: Rick Friedman / Getty Images
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Egy pszichológus szakmai visszaéléseket tapasztalt a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egyik kerületi tagintézményénél, ezért felmondott – tudta meg a Telex. Megkeresésünk után az ügyben vizsgálat indult.

Tavaly áprilisban azért kért vizsgálatot egy iskola, mert egy diáknak problémái voltak a matematikával. Az áprilisi vizsgálat megállapította: a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzd, kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igényel. Ugyan a papírra ez a BTMN-státusz került rá, de egy ott dolgozó pszichológus lapunknak azt mondta: több furcsa dolog is volt, amiből arra következtetett, hogy valami nem stimmelt a kiállított szakértői véleménnyel.

A pszichológus úgy tudja: a tanulót korábban vizsgáló pedagógus további vizsgálatokra akarta küldeni a diákot, amelyet egyeztetett is a kerületi pedagógiai szakszolgálat vezetőjével, aki ezt jóvá is hagyta. „Azonban később, a vizsgálat lezárulta utáni napokban az intézmény vezetője és a helyettese ezt a döntésüket megváltoztatták, és arra kérték a szakértői vizsgálatot végző kollégát, hogy készítsen el egy olyan véleményt, amelyben csak a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségét állapítja meg, és nem javasol további vizsgálatokat” – mondta.

És mi lehetett ennek az oka? Ehhez fontos tisztázni, hogy léteznek járási szakszolgálatok, amilyen a kerületi szakszolgálat is. Itt a gyógypedagógusok, pszichológusok vizsgálatokat végeznek, és megállapítják például a BTMN-státuszt. Az óvodákban és iskolákban egyre többször találkoznak a pedagógusok mozgásszervi, látási, hallási vagy beszédfogyatékossági, tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarral, illetve autizmusspektrum-zavarral. Ezek a gyerekek külön figyelemre és fejlesztésre szorulnak, ezt a feladatot a pedagógiai szakszolgálatok látják el. Ahhoz, hogy ezek a gyerekek megkaphassák a számukra szükséges ellátást, a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak kell megállapítaniuk, hogy melyik kategóriába tartoznak.

Az egyik nagy kategória a már említett BTMN, a másik az SNI, azaz a sajátos nevelési igény rövidítése. Ez utóbbi egy gyűjtőfogalom, amely olyan gyermekekre és tanulókra vonatkozik, akik a szakértői bizottság vizsgálata alapján különleges bánásmódot és törvényileg biztosított többletjogokat igényelnek. Ez már eggyel „komolyabb” szint, mint a BTMN. SNI-gyanú esetén a szakemberek továbbküldik a gyereket a megyei szakszolgálatokhoz, ők jogosultak megállapítani az SNI-státuszt.

Viszont nagy kihívást jelent, hogy egyre több gyerek kerül a szakszolgálatokhoz. A 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret. A megyei szakszolgálatok ezért túlterheltek. Így ebben az esetben akár ez is lehetett az oka annak, hogy a kerületi vezetőség nem akarta fővárosi szintre küldeni az ügyet. Erről megkérdeztük a diák első szakvéleményét készítő kerületi pedagógiai szakszolgálatot, de kérdésünkre nem válaszoltak.

Mindenesetre a diák és a szülők nem fogadták el az első szakértői véleményt, ezért fellebbezést nyújtottak be a tankerületnek. A fellebbezésben azt írták:

a vizsgálatot végző szakember több olyan kijelentést tett, amelyek ellentmondanak a később kézhez kapott végzésnek.

A fellebbezés alapján ők úgy érezték, hogy komolyabb a probléma, és szükség lenne további vizsgálatokra, de ez nem szerepelt a szakértői véleményben. A fellebbezés miatt tehát szükség volt egy ismételt vizsgálatra.

Így került az ügy a lapunknak nyilatkozó pszichológushoz és gyógypedagógus kollégájához. A pszichológus és a gyógypedagógus azonban úgy látták, hogy nincs szükség újabb vizsgálatokra.

„A saját vizsgálatunk elvégzésekor, az elvégzett tesztek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy mi – szakmai szempontok alapján – nem látjuk indokoltnak a tanuló további vizsgálatát. Ezt a vizsgálat elvégzése után visszajeleztük a tanulónak és a szülőnek, aki számunkra teljesen érthető módon ezt nehezményezte, további fellebbezést helyezett kilátásba, majd távozott” – mondta a Telexnek a pszichológus.

A vizsgálatuk eredményéről tájékoztatták a kerületi szakszolgálat igazgatóhelyettesét. Ezután furcsa dolgot tapasztaltak.

A vizsgálat egy pénteki napon volt. „Mi a vizsgálatunkról készült szakértői véleményt feltöltöttük az intézmény eljárásának megfelelően egy hálózati mappába, átolvasásra és jóváhagyásra” – mondta a pszichológus. A következő, hétfői munkanapon gyógypedagógus kollégája ért be először a munkahelyükre. „A kolléganőm már majdnem aláírta a papírokat, mikor észrevette, hogy az elvileg általunk készített szakértői vélemény jelentősen megrövidült, majd azt is, hogy teljesen más lett a tartalma és a következtetés, amire mi alapból jutottunk.”

A lapunk birtokába jutott második szakértői véleményen már az szerepelt, hogy a gyermeknél felmerül a sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja. Azt is leírták, hogy az eredményeket a fővárosi szakszolgálat illetékes tagintézményébe továbbítják, hogy ők folytassák le a további vizsgálatokat. Tehát az aláírt vélemény nem egyezett azzal, amit a vizsgálatot végzők megállapítottak. Bár a szakértői vélemény elején ott szerepel a pszichológus és a gyógypedagógus neve, hogy ők végezték a vizsgálatot, végül azt csak a kerületi tagintézmény igazgatója és igazgatóhelyettese írták alá.

Így tehát olyan szakértői vélemény született, ami jobban megfelelt annak, amit a szülők kezdetektől szerettek volna, tehát hogy további vizsgálatokra küldjék a gyereket. Más esetben ismét fellebbezhettek volna. Itt fontos megjegyezni, hogy ha az érintettek másodjára is fellebbeztek volna a vizsgálati eredmény miatt, akkor az ügy már bíróságra kerül.

Mivel a szakszolgálat által kiadott szakértői vélemény közigazgatási döntésnek minősül, arra már a közigazgatási perek szabályai vonatkoznak. A bíróság ilyenkor azt vizsgálja, hogy a szakszolgálati eljárás és a döntés megfelelt-e a jogszabályoknak. A bíróság független igazságügyi szakértőt is kirendelhet, ha szakmai kérdésben kell dönteni. Valószínűleg ettől tarthatott, és ezt akarta elkerülni a kerületi szakszolgálat vezetősége.

A pszichológus és kollégája mindenesetre nem írták alá a dokumentumot, és a történtek után kérvényezték a felmondásukat. A pszichológus lapunknak azt mondta:

nyomást gyakoroltak rájuk, és beleszóltak a szakmai munkájukba.

A pszichológus a történtek után budapesti szakszolgálatnál nem szeretett volna dolgozni. Tankerületekhez jelentkezett, de egyetlen budapesti tankerülethez tartozó állásban sem tudott elhelyezkedni. Lapunknak azt mondta: „Azon a nyáron, mikor az események történtek és utána ősszel is egy darabig sok helyre jelentkeztem, melyek közül több tíz is valamelyik budapesti tankerületnél volt. Egyetlen egy helyre sem hívtak be, még csak interjúra sem.”

Ez azért volt furcsa, mert amikor korábban állást keresett, más tapasztalatai voltak. Végül egy másik tankerület fővárosi intézményébe hívták be interjúra, ahol több álláslehetőséget is felajánlottak neki. Viszont aztán kiderült, hogy ennek az igazgatója személyesen ismerte a korábbi munkahelye igazgatóját. Szerinte ez is közrejátszhatott abban, hogy egy emailben értesítették: egyik álláshelyre sem őt választották. A pszichológus ezek után úgy döntött, inkább vállalkozóként kezd el dolgozni és otthagyta az állami szférát.

A történtek miatt megkerestük a kerületi szakszolgálat vezetőjét. Arra voltunk kíváncsiak, miért változtatták meg a szakértői véleményt, ami kimondta, hogy nincs szükség további vizsgálatra. Valóban tartottak attól, hogy egy második fellebbezés esetén már bíróságra menne az ügy? Végül, mennyire tartják szakmailag korrektnek, hogy egy olyan szakértői véleményt írtak alá, amivel a vizsgálatot készítők nem értettek egyet és azt nem is írták alá? Ezek után megkerestük magát a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatot, ők tudtak-e a tagintézményben történtekről.

Kérdéseinkre előbb a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat azt a választ adta, hogy az „eset körülményeinek teljes körű feltárása érdekében a főigazgató az ügyben kivizsgálást rendelt el. Így jelenleg hiteles tájékoztatást a kérdésben nem tudunk nyújtani.” Ezek után megérkezett a kerületi szakszolgálat vezetőjének válasza is, aki azt írta: „Intézményünk főigazgatója a felé küldött levele alapján az ügyben kivizsgálást rendelt el. Ennek megfelelően a hivatalos út betartásával járunk el, így tájékoztatása jelenleg nem áll módunkban.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!