Eduline: Rekordszinten az SNI-s tanulók száma
Egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában, írja az Eduline a KSH Helyzetkép nemrég megjelent felmérése alapján.
A 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret. Az adatok szerint az érintett diákok többsége integrált nevelésben és oktatásban vesz részt, vagyis többségi általános iskolákban tanul együtt társaival.
Az SNI-tanulók közül közel 51 ezren – az összes érintett 73 százaléka – integrált oktatásban részesülnek. A leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrum zavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Jelentős különbségek figyelhetők meg nemek szerint is. A lányok 6,7 százaléka sajátos nevelési igényű, míg a fiúknál ez az arány jóval magasabb, 12,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy közel kétszer annyi fiú érintett, mint lány.
Területi bontásban is komoly eltérések láthatók. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya a mérések szerint. Feltételezhető, hogy a közoktatásban olyan diákok is jelen vannak, akiknél a sajátos nevelési igény fennállhat, ám még nem vettek részt a szükséges vizsgálatokon vagy nem rendelkeznek hivatalos diagnózissal.
A KSH szerint az általános iskolákban tanuló diákok összesen 9,7 százaléka sajátos nevelési igényű. Az arány az évfolyamok előrehaladtával növekszik: míg az első évfolyamon 8,7 százalék, addig a nyolcadik évfolyamra már meghaladja a 11 százalékot.
A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, ott 3,2 százalék. Az integrált oktatásban részt vevő SNI-diákok aránya az alsó tagozaton 6 százalék, a felső tagozaton pedig már 8,3 százalék.
Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek száma továbbra is kulcsfontosságú kérdés. Az általános iskolákban jelenleg 4900 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus segíti az SNI-tanulók fejlesztését. Emellett 949 fejlesztőpedagógus, valamint az utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózatban további 1404 szakember dolgozik azon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő támogatást kapjanak az oktatásban.
Valószínűleg az adatok is szerepet játszottak abban, hogy Lannert Judit kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkárnak Kereki Juditot kérte fel. Kereki Judit négy felnőtt gyerek édesanyja, közgazdász és gyógypedagógus végzettségű, több mint húsz éve foglalkozik a kora gyermekkori intervenció kérdéskörével, valamint a korai ellátórendszer fejlesztési lehetőségeivel.
