„A készpénzt a mai napon az NVVH munkatársai a Magyar Államkincstárba befizették” – írta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a Seszták-ügyben megtalált hat és fél milliárd forintnyi készpénzről. Nem sokkal később Kármán András pénzügyminiszter közölte, hogy a kincstár 12 munkatársa 8 órán át, 5 gépi számlálóval számolta meg a pénzt.
A lépést sokan értetlenkedve fogadták. Miért kellett azonnal befizetni a pénzt az államkincstárba?
Az eljárást kritizáló népszerű érvelés szerint ha valóban egy bűncselekmény nyomait kutatva bukkantak volna rá a nyomozók a pénzre, akkor azt elteszik bizonyítéknak, nem befizetik az államkincstárnak.
Bayer Zsolt a következőképpen morfondírozott a Magyar Nemzetben:
„[…] miképpen fordulhatott elő, hogy a hatóságok azonnal be is fizették az »előásott« milliárdokat az államkasszába? Hiszen ez a pénz bűnjel, nem igaz? Hacsak nem az államkasszából hozták ki elásni…”
– írta a fideszes publicista.
A 444 megkérdezte az NVVH-t, hogy mi történik a rengeteg pénzzel, miután befizették az államkincstárnak. A hatóság válasza szerint a pénz a jogszabályoknak megfelelően letéti számlára került.
Megkértük Tran Dániel büntetőjogászt, hogy segítsen tisztázni a lefoglalt vagyon helyzetét. Elmondása alapján attól, hogy a pénzt átadták a kincstárnak, a jövőben még nyugodtan fel lehet használni bizonyítékként. Az ügyvéd azt mondta:
„A letéti számla annyit jelent, hogy a pénz függőben van, és később döntenek a sorsáról.”
Magyarul az első NVVH-közleményben szereplő befizették kifejezés némileg félrevezető lehet, ugyanis a pénz a befizetés és a nyolc órán át tartó számolás után nem került be hirtelen a központi költségvetésbe. Egyelőre nem építhetnek belőle iskolát, és béreket sem emelhetnek belőle.
Nem tették tönkre a bizonyítékokat az államkincstári dolgozók, amikor számolás közben összefogdosták a bankjegyeket? Szól a következő kérdés, amit sokan feltettek.
Itt érdemes megkülönböztetni a tárgyi és a nem tárgyi bizonyítékokat. Tárgyi bizonyíték lehet egy gyilkosság helyszínén talált véres kés, rajta a gyilkos ujjlenyomataival, nem tárgyi bizonyíték lehet a szomszéd tanúvallomása, aki látta a gyilkosságot.
Az ügyvéd szerint valószínűsíthető, hogy a mostani büntetőeljárásban nem tervezik tárgyi bizonyítékként használni a készpénzt. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha esetleg ujjlenyomat vagy DNS-minta van rajta, Tran azonban úgy gondolja, hogy nem életszerű ilyen nyomokat keresni a bankjegyeken, hiszen „egy köteg pénz rengeteg ember kezén átmegy”. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövető soha nem látta és nem is nyúlt hozzá a pénzhez.
A mostani eljárásban inkább a megtalálás körülményei az izgalmasak, illetve hogy milyen út vezetett oda, hogy megtalálták a pénzt – véli a büntetőjogász, aki szerint lehet, hogy egy vallomás vagy leplezett eszközzel elfogott beszélgetés alapján találtak rá a pénzek rejtekhelyére.
Tran Dániel szerint a készpénz emellett biztosítási eszközként is felhasználható, amit az eljárás végén elkobozhatnak, ami után már tényleg befolyna az államkasszába.
A pénz lehetséges sorsát latolgatva azt mondta, hogy elméleti esélye annak is van, hogy az eljárásban kiderül, hogy a pénz „teljesen jogszerűen került oda”, ahol a nyomozók megtalálták, és csupán óvatosságból rejtette el a jogos tulajdonosa.
Egy másik lehetőség, hogy valaki más a lefoglalt vagyontárgy, jelen esetben készpénz jogos tulajdonosa. Ez lehet akár magánszemély vagy jogi személy is, akik jelentkezhetnek a vagyontárgyért. Ha az eljárásban kiderül, hogy ki vagy kik a jogos tulajdonosok, a nyomozati bíró akár a büntetőügyet lezáró ítélet előtt megszüntetheti a vagyon egészének vagy egy részének a lefoglalását.
Ezek mind csak lehetőségek, és Tran Dániel Schrödinger macskájához hasonlította a vagyon helyzetét: a gondolatkísérlet szerint a dobozba zárt macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy a doboz fedelének leemelésével megfigyeli-e valaki az állapotát. A Seszták-ügyben lefoglalt készpénz sorsa pedig „a büntetőeljárás és a bizonyítási eljárás függvényében dől majd el”.
Nem mindenki mentegeti Sesztákot
A fent idézett, Bayer Zsolt-féle Seszták-mosdatás mellett egyébként még jó pár elmélet kering, amiben a fejleményeket kritizálják, a központi fideszes kommunikáció viszont nem próbálkozik ilyesmivel. A pénzhalmokról posztolt fotók után a párt Facebook-oldalán azt írták: „Bízunk benne, hogy az NVVH által közzétett képeknek semmi közük Seszták Miklóshoz.”
A Fidesz frakcióvezetője szerint az ügy „vállalhatatlan”, és lemondásra szólította fel Seszták Miklóst. Bóka János azt mondta: „Mint sokan közülünk, én sem hittem el, amit látok. De a fényképek és a felvételek ettől még ott vannak, és nem tehetünk úgy, mintha nem lennének. A hatóságok feladata az, hogy bebizonyítsák, mi történt, ki és miért felelős.”
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is arra kérte a szintén KDNP-s Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát. „A hatóságok előtt pedig tisztázza magát, és bizonyítsa be ártatlanságát”. A párt ügyvezető alelnöke, Latorcai Csaba pedig bejelentette, hogy fegyelmi eljárást indítanak Seszták ellen, és felfüggesztik a párttagságát.
