A CEU rektora nem zárja ki, hogy ismét egyetemi képzéseket indítsanak Budapesten

Nem zárkózik el a CEU attól, hogy bővítse budapesti jelenlétét, és ismét képzéseket indítson a magyar fővárosban – erről beszélt a Guardiannek Carsten Q. Schneider német politológus és pedagógus, az egyetem ideiglenes elnöke és rektora. Schneider szerint egyelőre nem folytattak hivatalos tárgyalásokat az új magyar kormánnyal, de mindkét fél részéről megvan a nyitottság az együttműködésre.

„Mi is nyújtjuk feléjük a kezünket, és ők is felénk – csak éppen rengeteg dolguk van” – mondta a lapnak Schneider.

Schneider szerint a CEU budapesti szerepének újbóli megerősítése az akadémiai szabadság szimbóluma lehetne, ehhez azonban jóindulatra és a magyar kormánytól független finanszírozásra is szükség van. A rektor hangsúlyozta, hogy a Bécsben sikeresen működő egyetem nem tervezi a teljes visszaköltözést, a budapesti képzések bővítése csak úgy képzelhető el, ha az nem megy az oktatás minőségének és a hallgatói élménynek a rovására. Ide tartozik az is, hogy a diákoknak ne kelljen a két főváros között ingázniuk azért, hogy különböző kurzusokra járhassanak.

Akárhogy is, a fentiek mindenképpen új fejlemények annak fényében, hogy a CEU tavasszal még azt közölte: jelentős politikai fordulópontnak tartják a magyarországi választás eredményét, de az intézmény campusa nem költözik vissza Budapestre.

Az egyetem magyarországi jövőjéről a CEU 13 tagú vezető testülete dönthet, amelynek Soros György és fia, Alexander Soros is tagja. „Nem akarunk különleges bánásmódot. Komoly értéket képviselünk, úgyhogy találjunk ki közösen valamit” – nyilatkozta Schneider.

A CEU esetleges budapesti visszatérésével és az egyetemmel való együttműködés lehetőségével kapcsolatban megkerestük az Oktatási Minisztériumot, ha válaszolnak, arról beszámolunk.

Schneider a kormányváltásról, illetve Magyar Péterről és Orbán Viktorról is beszélt. A rektor szerint Magyarország lehet a világ első „posztilliberális demokráciája”, és ugyanúgy mintát adhat a demokrácia helyreállításához, ahogyan korábban Orbán inspirálta a világ jobboldali populistáit.

Schneider szerint a valódi próbatétel még vár Magyarékra: „Mi történik majd, ha csökkenni kezd a támogatottsága, és megjelennek az első törésvonalak a mozgalmán belül? Vajon ő lesz az a látnoki vezető, akinek sikerül megteremtenie egy olyan három-, négy- vagy ötpárti rendszert, amelyben valódi politikai verseny zajlik? Ez még a jövő zenéje.”

A CEU azután költözött el Budapestről, hogy 2017. április 4-én megszavazta a parlament a magyar felsőoktatási törvény módosítását. Ennek a módosításnak az értelmében külföldi egyetem csak akkor kaphat működési engedélyt Magyarországon, ha származási országában (a CEU esetében ez az Egyesült Államok) is elismerik felsőoktatási intézményként, és ott is folytat képzést a magyar képzés mellett, valamint diplomája itthon államilag elismert felsőoktatási fokozatnak minősül.

Ezenkívül szintén lényeges kikötés, hogy a magyar államnak és az egyetem székhelyországának nemzetközi szerződésben kell megállapodnia az intézmény itthoni működésének elvi támogatásáról, ezenfelül pedig a magyar oktatási hivatalnak is engedélyeznie kell az egyetem működését. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lex CEU-ban foglaltak nem egyeztethetők össze az uniós joggal.