Polt Péter azért megy Strasbourgig, hogy erkölcsi elégtételt kapjon
Polt Péter korábbi legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság egykori elnöke a KözTér nevű YouTube-csatornának adott interjúban azt mondta, azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), hogy erkölcsi elégtételt kapjon politikai okból történt eltávolítása miatt.
Az Alaptörvény 17. módosítása miatt szeptember elsején megszűnt Polt Péter alkotmánybírói megbízatása. Polt a Fidesz 2010-es választási győzelme után lett legfőbb ügyész, amely tisztséget 2025 májusáig gyakorolta, ekkor került át az Alkotmánybíróság élére. A most 71 éves Polt Pétert eredetileg 12 évre választották meg, de a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása miatt idő előtt megszűnt a mandátuma. Polt az MTI által szemlézett interjúban azt mondta, hasonló történt vele, mint annak idején Baka Andrással, akinek szintén egy alkotmánymódosítás miatt kellett távoznia a Legfelsőbb Bíróság éléről, amikor átnevezték a bírói csúcsszervet. Baka, a jelenlegi államfő, ugyancsak a strasbourgi EJEB-hez fordult igazáért, amely kimondta, a Fidesz-kormány jogellenesen, az emberi jogi egyezményt sértve távolította el őt.
Polt Péter közölte, a pert elsősorban azért indította el az EJEB-nél, hogy „morális, erkölcsi elégtételt” vegyen, mert szerinte az eltávolítása pusztán politikai okból történt. Azt szeretné, ha az EJEB kimondaná: jogszerűtlen volt mandátumának megszűnése, emellett valamilyen kompenzációra is számít. Polt a keresetét számos hasonló eljárásra, nem csak a Baka-ügyre alapozza, így jó esélyt lát arra, hogy igazat adnak majd neki.
Arra reagálva, hogy a választások előtt elhúzódtak, majd április óta felgyorsultak bizonyos eljárások, így például a Volánbusz-ügy, Polt Péter úgy fogalmazott, most jött el ezek ideje. Szerinte a nyomozóhatósági eljárás elhúzódása nem magyar jelenség, az ügyészségi szakasz pedig általában a legrövidebb, vagyis nem a vádhatóság miatt húzódnak el eljárások sem Magyarországon, sem másutt.
Polt a több mint kétórás interjúban saját politikai hátteréről is beszélt. Elmondása szerint mindössze két évig volt a Fidesz tagja, és már 1995-ben kilépett a pártból. Nemtelen támadásoknak tekinti, hogy ő a Fidesz legfőbb ügyésze vagy alkotmánybírója lett volna, és azt is megjegyezte, hogy a rendszerváltás óta szinte minden legfőbb ügyész volt korábban politikai párt tagja, azaz esete közel sem volt elszigetelt.
Polt azokat a vádakat is visszautasította, amelyek szerint ő legfőbb ügyészként politikai indíttatásból befolyásolt eljárásokat, ennek ugyanis bizonyosan lennének nyomai, de nincsenek ilyenek. Szerinte az ügyészek legfeljebb szakmai iránymutatásokat, nem politikai indíttatású utasításokat tehetnek a nyomozóhatóság felé, az utasításokat pedig meg is lehet tagadni, ha nincs jogalapjuk. Fejes Péter legfőbb ügyészi kinevezéséről azt mondta: jó választás, hiszen több évtizeden keresztül dolgozott ügyészségeken, a vörösiszap-katasztrófa után szerinte jól képviselte a vádat.
Polt arra is reagált, hogy Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője azt állította, az aranykonvoj-ügyben egy vezető ügyész megmondta, ki ellen lehet nyomozni, és kit nem lehet kihallgatni. Polt nem tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen történt.
