Egészségügyi Minisztérium: Az Orbán-kormány több mint 350 millió forintért rendelt tanulmányokat a BCG-től az egészségügy átalakításáról

Az Egészségügyi Minisztérium nyilvánosságra hozott egy sor tanulmányt, amit még az Orbán-kormány megbízásából készített a magyar egészségügy állapotáról a világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, a Boston Consulting Group (BCG). A tanácsadó cég három körben összesen hat tanulmányt készített a kormány számára, ezek közül a legelső 2020-ban, a legutolsó 2024-ben készült. A tanulmányokból az Egészségügyi Minisztérium szerint egyértelműen kiderül, hogy az Orbán-kormány legkésőbb 2020-ban részletes képet kapott az egészségügy súlyos problémáiról, „mégsem adott rájuk következetes, átfogó és nyilvánosan megvitatott kormányzati választ”.

A hat tanulmány összesen több mint 1600 oldalon keresztül foglalkozik a magyar egészségügy állapotának felmérésével és lehetséges reformjavaslatok kidolgozásával. A legkorábbi, Projekt Hippokratész nevű tanulmány 2020-ban készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából, ez egy 891 oldalas helyzetelemzés a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerről, ütemezett átalakítási javaslatcsomaggal, változásmenedzsment tervvel, ami egy 50 oldalas vezetői összefoglalóval egészül ki. Az EM közleményében csak ennek a tanulmánynak a költségéről adott információt, ezért bruttó 352 440 000 forintot fizetett a kormány.

A 2020-as tanulmány már a választási kampányban is előkerült, Magyar Péter az Orbán-kormány „eddig eltitkolt egészségügyi tervének” nevezte azt, a K-Monitor pedig pert indított, hogy megszerezze az anyagokat. Bár másodfokon megnyerték a pert, a Kúria 2024-ben úgy döntött, hogy a Belügyminisztériumnak nem kell kiadnia a tanulmányt. A Projekt Hippokratész végül kiszivárgott a HVG-hez, ami egy március 12-én megjelent cikkben mutatta be a legfontosabb részleteket. Ekkor derült ki, hogy terv szerint a kormánynak:

• 108 fekvőbeteg intézményből 38-at be kellett volna záratnia, amivel párhuzamosan 41 ezerről 27 ezerre csökkent volna a kórházi ágyak száma;
• az 557 járóbeteg intézményből 221 maradt volna meg, a többit szintén bezáratták volna.

A terv ezzel párhuzamosan megerősítette volna a háziorvosi rendszert, és több mint kétszeresére emelte volna az orvosok fizetését. Később kiderült, hogy a BCG 2021-ben egy másik tervet is kidolgozott a Belügyminisztériumnak, ez utóbbiban a magyar magánegészségügy átalakítására tettek javaslatot.

2021-ben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára készült egy másik tanulmánycsomag, „Magyarország magánegészségügyi stratégiája” című 45 oldalas dokumentum és az azt bemutató „Magánegészségügy jövőképének formálása” című 100 oldalas diasor a magánegészségügy fejlesztéséről, a köz- és magánellátás együttműködésének és a kiegészítő egészségbiztosítás (KEB) bevezetésének lehetőségeiről. 2024-ben pedig a Belügyminisztérium számára készült egy „Javaslatok a NEAK és az egészségügyi irányítási rendszer átalakítására” című 169 oldalas tanulmány és „Az egészségügyi átalakítás eredményeinek és finanszírozási szerkezetének vizsgálata” című 403 oldalas, úgynevezett záró dokumentum.

Az EM közleménye szerint a tanulmányok részletesen feltárják a magyar egészségügy súlyos, rendszerszintű problémáit: a finanszírozási hiányosságokat, az orvos- és szakdolgozóhiányt, a kórházak eladósodását és az ellátáshoz való hozzáférés zavarait, a 2024-es BCG-záródokumentum pedig már a reformfolyamatok lelassulásáról számolt be.

Az Orbán-kormányok nem vették át egy az egyben a BCG javaslatait, ahol pedig léptek, ott a szaktárca közleménye szerint többnyire kiragadott, egymástól elszigetelt intézkedések születtek, amik nem álltak össze a betegutakat, a finanszírozást, az egészségügyi dolgozók helyzetét és a hozzáférési különbségeket egyszerre kezelő reformmá.

„Nem a BCG javaslatainak automatikus végrehajtását kérjük számon – azok között vitatható és mára elavult elképzelések is vannak. Azt kérjük számon, miért nem adott az Orbán-kormány nyílt, egységes és szakmailag megalapozott választ a feltárt problémákra, és miért zárta el a tanulmányokat a betegek és az egészségügyi dolgozók elől. Ennek a mulasztásnak a következményeit ma is ők viselik” – idézi a közlemény Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert.

A minisztérium hangsúlyozza, hogy a tanulmányok elkészülése óta a technológia, társadalmi körülmények és az egészségügyi rendszerrel szembeni elvárások megváltoztak, „így az akkori tervek a mai döntésekhez nem szolgálhatnak programként vagy változtatás nélkül alkalmazható útmutatóként”, és nem is épül ezekre a Tisza egészségpolitikája. A tanulmányokat azért hozzák nyilvánosságra, a BCG-vel egyeztetve, mert mint a közvélemény Hegedűs Zsoltot idézi: „ezek a tanulmányok közpénzből készültek, ezért kötelességünk nyilvánosságra hozni őket. Ezt akkor is megtesszük, ha a javaslatok egy része mára elavult, és az Egészségügyi Minisztérium nem ezekre építi a munkáját.”