Otthononként kereshető, hány idős ember vár arra, hogy felvegyék idősotthonba
Országosan 100 férőhelyre 103 jelentkezés jut az idősotthonokban – írja az IdősotthonMérleg oldalán.
A portál közérdekűadat-igényléssel kikérte a Magyar Államkincstártól, hány idős ember vár az egyes idősotthonokba, a várólista otthononként is elérhető.
Néhány fontos adat:
- 2026. szeptember elején 63 903 várakozó jelentkezés volt az idősotthonokba és gondozóházakba – ez 22,2 százalékkal több, mint január elején. Igaz, a növekedés egy része abból is adódhat, hogy több otthon jelentett várakozót: januárban 612, szeptemberben 687 telephely.
- A legnagyobb nyomás Győr-Moson-Sopron megyén van, ahol a 100 helyre 186,8 jelentkezés jut. A helyzet Hajdú-Bihar megyében a legjobb, ahol 49,2 jelentkezés jut 100 helyre.
- A leghosszabb várólisták: Margaréta Otthon, Kecskemét (1 254); Fővárosi Önkormányzat Kamaraerdei Úti Idősek Otthona, Budapest (1 249); Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona, Budapest (1 168); Fővárosi Önkormányzat Halom Utcai Idősek Otthona Gergely utcai telephelye, Budapest (800); Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, Nyíregyháza (727).
- 309 otthon fenntartója nem jelentett várakozót.
A portál hozzátette: egy ember több otthonba is jelentkezhet, ezért a számok jelentkezéseket mérnek, nem embereket. Ahol a fenntartó nem jelentett várakozót, az nem jelenti biztosan, hogy van szabad hely.
Korábban a Telexen is átfogó cikkben foglalkoztunk a szociális ellátórendszer helyzetével, és azon belül az idősotthonokkal. Pest megyében van olyan idősotthon, ahol az átlagos várakozási idő három év. Fejér megyében is van, ahova 2–4 év. A KSH adatai szerint a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthonában 2000-ben még nagyjából 39840 embert láttak el, 2025-ben már 57427-et.
Mindez szorosan összefügg a demográfiai, társadalmi változásokkal. Magyarországon a népességfogyás mellett meghatározó demográfiai trend az időskorúak számának és társadalmon belüli arányának növekedése. Ennek egyik oka a várható élettartam növekedése, vagyis az, hogy tovább élnek az emberek. Ez abból is látszik, hogy az időskorúak társadalmon belüli aránya 1990 és 2024 között 13,5 százalékról 20,7 százalékra nőtt.
