Tarr Zoltán a költségvetés körüli turbulenciáról: Ez is az örökségünk, hogy picit hamar felkapjuk a vizet

A költségvetési irány fontos dokumentum, kézzelfogható útmutató ahhoz, hogy mit tervez a kormányzat az adott évre, de fontos megérteni, hogy egy 16-20 éves, nagyon szisztematikusan felépített rendszer átalakításán dolgozik a Tisza-kormány, nem csak a kultúra területén, ami nem kéthetes vagy öt hónapos munka, hanem sokkal hosszabb időt vesz igénybe – erről beszélt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kossuth rádió Felkelő című műsorában kedden.

Tarr szerint a Tiszának már több mint száz teljesített vállalása van, ami bizonyítja, hogy az elhatározott célok mentén mennek, egy költségvetés struktúrájának átalakítása viszont hosszabb munka, mondta. „A kulturális területen is rengeteg, a szerkezet átalakítását is jelentő lépés zajlik, együttműködve, párbeszédben a szakmai szervezetek képviselőivel, amelyeknek majd idővel látszik a lenyomata a költségvetésben is.”

„Sajnálom, hogy ekkora turbulenciát okozott a költségvetés. Részben értem, részben pedig azt gondolom, hogy ez is az örökségünk, hogy picit hamar felkapjuk a vizet. Ezt is a rendszerváltás részeként megértéssel kell kezelnünk.”

A miniszter szerint nem hiba, hogy nem szögezték le már a költségvetési javaslat benyújtása előtt, hogy az még változni fog, inkább úgy fogalmazna, beszélgetésben vannak a szakmai szervezetekkel és a társadalommal, ebben a beszélgetésben pedig egy mondás a költségvetés, aminek a mentén elindulhat a diskurzus, ami most „talán picit magas hangon kezdődött bizonyos felek részéről”, de „szerintem meg tudjuk találni azt a hangnemet, amiben tudunk tovább menni”.

A tárcavezető szerint fontos világossá tenni, hogy „a kulturális rendszer nagyon-nagyon drasztikus átalakításában vagyunk, aminek az a lényege, szűnjön meg a hegemónia, szűnjön meg az egyeduralomra való törekvés a kultúrában is, ne mondja meg a kormányzat, hogy mi a jó, mi a helyes kultúra”.

Ez a fajta „felszabadulás” Tarr szerint lehetővé teszi majd, hogy a kreatív alkotás ténylegesen az értéke alapján mérettessenek majd meg, és a kultúrát használók döntése alapján kapjanak támogatást a kulturális szervezetek. A miniszter arról beszélt, ez a nagy átalakítás „nehéz folyamat, sok-sok beszélgetés kell hozzá, sok-sok idő és türelem”.

Tarr szerint a lebontandó rendszer arra volt kitalálva, hogy „ne jól működjön, és a politikai és más módon kegyeltek részesüljenek belőle”. Egy ilyen rendszer átalakítása jogállami keretek között időt és körültekintést igényel, de szerinte „nem fog hosszú időbe telni”, mire a formális változások is lezajlanak akár a Magyar Művészeti Akadémia, akár más szervezetek esetében.

Arra a kérdésre, hogy miért csökkent több szervezet, például a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) költségvetési támogatása, Tarr azt mondta, nem tudja pontosan megmondani, az ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésének részeként határozódik meg, azt pedig nem tudja, hogy a benyújtó (az MTA) miért csökkentette a SZIMA kereteit. Ezt a kormány nem bírálhatja felül, de erről is fognak velük beszélni.

Arra a felvetésre, hogy a szépírók sokkal kevesebb pályázati keretet kaptak, mint például a könnyűzenei alkotók, Tarr azt válaszolta, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is jelentős átalakítás előtt áll, több lépés is történt már, de még áttekinthetőbb rendszert szeretnének létrehozni. Tarr arról is beszélt, az NKA költségvetési keretében most van hatmilliárd forint, amit „egyenlegtartási kötelezettséggel” le kellett kötniük, de reméli, hogy ha az átalakítás jól halad, azt is kérhetik az országgyűléstől, hogy felszabadítsák, és a kultúrára fordíthassák.

„A béremelés szándéka egyértelmű részünkről”, mondta. A kulturális ágazatot érintő 10 százalékos emelés nem az, amit a programban megfogalmaztak, de „az ország teljesítőképessége ennyit, vagy ennyit is nehezen bír el”.

„Legyenek bizalommal”, kérte az elégedetlenkedőktől. „Köszönöm, hogy leírják a véleményüket”, mert ezt a feladatot „csak közösen lehet megoldani”, ezért továbbra is várja az ötleteiket, javaslataikat, mondta.

Ókovács Szilveszter menesztésével kapcsolatban azt mondta, az átvilágítás eredményei alapján nem is volt más választása, mint a főigazgató felmentése. „Én azt gondolom, hogy egy átfogó, komoly áttekintéssel és nagy felelősséggel végzett vizsgálat után hoztuk ezt a döntést.” „Nem így volt” – reagálta arra, hogy Ókovács korábban arra panaszkodott, nem tudott kapcsolatba lépni a tárcával az átvilágítás ideje alatt. Tarr szerint az Opera igazgatója többször is beszélt a helyettes államtitkárral.

A Tisza hatalomra kerülése óta talán egy döntés sem váltott ki akkora ellenkezést a kulturális terület szereplői között, mint a Tisza-kormány 2027. évi költségvetésének a kulturális intézményrendszert érintő tervezete. Az abban foglaltak ellen olyanok szólaltak fel, mint Tompa Andrea, Parti Nagy Lajos és Závada Pál. A felháborodásra a kormány részéről először maga a miniszterelnök reagált a parlament hétfői ülésén. Magyar Péter azt ígérte: még módosítani fogják a kulturális ágazat költségvetési tervét, így a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozását is, és a vállalásuknak megfelelően megszüntetik az aránytalanságokat a kultúra és a kutatóhálózatok finanszírozásában. Ezután a kulturális tárca is közölte, hogy a 2027-es költségvetési tervezet a kormány kulturális politikája szempontjából csak „átmeneti”, és még részben a korábbi intézményi és finanszírozási rendszert tükrözi.

Hétfőn több szakmai szervezet, köztük a Magyar Színházi Társaság, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), a SZIMA és a Szépírók Társasága közös nyilatkozatban fordult Tarr Zoltánhoz. Sőt, Tarr három művészeti tanácsadó testülete, a Színházművészeti, a Táncművészeti és a Zeneművészeti Bizottság is jelezte, hogy annak tartalmával egyetértenek. A nyilatkozatban azt írták, a költségvetésnek akkor is világosan jeleznie kellene a változás szándékát, ha a rendelkezésre álló források szűkösek, és Tarr miniszteri felelőssége az, hogy a kultúra érdekei megfelelő súllyal jelenjenek meg a kormány döntéseiben.