A távoltartásról és a nők elleni erőszak felszámolásáról egyeztetett nőjogi szervezetekkel az Igazságügyi Minisztérium

Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina közigazgatási államtitkárral és kollégáival folytatott szakmai megbeszélést a NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség delegációja szerdán. A találkozón a nők elleni erőszak felszámolásához szükséges jogszabályi változtatásokról, többek között a távoltartásról, a szülői felügyelet rendezéséről, valamint a kapcsolattartás és a szexuális bűncselekmények jogi szabályozásáról is szó esett.

A szervezetek konkrét, részletes megoldási javaslatokat mutattak be, amelyek a nők biztonságának erősítését, az áldozatok hatékonyabb védelmét és az elkövetők valódi felelősségre vonását szolgálják.

Az elmúlt években a nőjogi szervezetek számos alkalommal kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal, és több törvénymódosítási javaslatot, szakpolitikai javaslatcsomagot és jogszabálytervezetekhez fűzött véleményezést is eljuttattak az illetékesekhez, de hiába. Javaslataikra érdemi visszajelzést ritkán kaptak, többször azokkal kifejezetten ellentétes jogi megoldásokat fogadtak el. A mostani egyeztetésen kiderült, hogy a korábban beküldött anyagaikat a minisztérium munkatársai az elődeiktől nem kapták meg.

Az egyik kiemelt téma a távoltartás szabályozása volt, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a jogintézményt annak érdekében, hogy az a gyakorlatban is megfelelő védelmet nyújtson a bántalmazással szemben.

Az isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatban a minisztérium képviselői egyértelmű állásfoglalást nem tettek, azonban közölték, hogy intenzíven zajlik a törvényalkotási munka a nők elleni erőszak területén a dokumentum szellemiségével összhangban.

A szervezetek szerint a nőkkel szembeni erőszak megelőzéséhez és az áldozatok védelméhez azonban bár elengedhetetlen, de csak az első lépés a nyitottság, a szakmai javaslatoknak konkrét jogszabályi változásokban és a gyakorlatban is érezhető eredményekben kell megjelenniük.

Tizenhárom magyar női lap szerkesztősége október közepén közös közleményben és kampányban állt ki az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett. A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló nemzetközi szerződést Magyarország is aláírta 2014-ben, de azóta sem ratifikálta, azaz nem léptette életbe.

Az egyezmény magyarországi kihirdetését Varga Judit volt igazságügyi miniszter korábban azzal utasította vissza, hogy az egy politikai hiszti, és a nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon. Az áprilisi kormányváltás után ismét előkerült a téma, és a 2026-os WMN Fesztiválon D. Tóth Kriszta megkérdezte Forsthoffer Ágnest, az Országgyűlés elnökét, a Tisza Párt alelnökét, hogy mikor fogják végre ratifikálni. „Ezt nem tárgyaltuk még, ez előttünk áll, úgyhogy erre most nem tudok válaszolni” – válaszolta akkor Forsthoffer.