A legfőbbügyész-jelölt szerint egyes aktákat le kell porolni, ha vannak új bizonyítékok

„Ha vannak bizonyítékok vagy új bizonyítékok, akkor egyes aktákat is le kell porolni” – mondta Fejes Péter, a köztársasági elnök második legfőbbügyész-jelöltje a Válasz Online-nak adott interjújában. Fejes szerint a még el nem évült ügyeket elő kell venni, ha újból vagy újonnan felmerül a bűncselekmény gyanúja, és van megalapozottan gyanúsítható személy. Úgy véli, hogy ezekben az ügyekben végig kell vinni a nyomozást és az eljárást.

Fejes úgy fogalmazott, hogy „a jelentős bűncselekmények nem évültek még el, mert a törvény az elévülést a büntethetőségi tétel felső határához köti. Költségvetési, gazdasági bűncselekményeknél, hűtlen kezeléseknél évtizedet elérő lehet az elévülés.” Megválasztása esetén Fejes megvizsgálná, hogy konkrét ügyekben helyes döntéseket hoztak-e, és azokat időben hozták-e. Arról is beszélt, hogy minden ügyészt fegyelmi felelősség terhel, így ha fegyelmi vétséget követtek el, akkor fegyelmi eljárást indítanak.

Fejes Péterről kedden szavazhat az Országgyűlés, a Tisza-frakció viszont még nem döntötte el, hogy megszavazza-e őt legfőbb ügyésznek. Az interjúból kiderült, hogy személyéről parlamenti bizottsági meghallgatás nélkül dönthetnek. Fejes szerint december 5-én megszűnik a legfőbb ügyész jogköreit jelenleg gyakorló közjogi legfőbbügyész-helyettes szolgálati jogviszonya. Fejes azt mondta, ha nem választják meg, akkor ex lex állapot alakulna ki, és nincs törvényben szabályozott megoldás erre a helyzetre.

„Már most is nehéz, hiszen az ügyek 80-85 százalékát a büntetőügyek teszik ki, de csak a közjogi szakágnak van irányítója. Mindez magával hozza a belső ellentétek kialakulásának lehetőségét. Azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedésekre van szükség, melyek egy részéhez jogszabályt is kell módosítani” – mondta Fejes. Szerinte karcsúsítani kell a Legfőbb Ügyészséget, újra kell gondolni a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, át kell hidalni a fizetési szakadékot, vonzóvá kell tenni az ügyészi pályát a jogvégzett utánpótlás számára.

Fejes arról is beszélt, hogy az ügyészségi szervezet most is képes jól teljesíteni, bár az utóbbi időben talán rossz irányba tartó hangsúly-eltolódások történtek. Szerinte a vezető nélküli állapot azonban magával hozza azt, hogy vélt elvárásoknak akarnak megfelelni, jobban előkerül az egymásra mutogatás egyes döntések vagy azok elmaradása kapcsán. Úgy véli, ez elég hamar rendezhető azzal, hogy vissza kell állítani a szakmaiságot, javítani kell az időszerűséget, a vezetőkkel szemben pedig meg kell követelni a felelősség vállalását.

Szerinte a közvélemény igazságérzetét joggal és alappal sértő ügyészségi döntések és az esetleges döntések elmulasztása miatt pedig meg kell követni a társadalmat. „Minden felelősséget a legfőbb ügyésznek kell vállalnia, és nála meg is kell állni a politikai érdeklődésnek, befolyásolási kísérletnek” – fogalmazott Fejes.

Fejes a legfőbb ügyészi hivatal függetlenségének visszaállításáról azt mondta, hogy a szakmaiságra, az időszerűségre és a politikamentességre kell helyezni a hangsúlyt és – ha bizalmat kap az Országgyűléstől – tudja, hogyan hajtja ezt végre. Bár kijelentette, hogy az elmúlt évek értékelésének nem most van a helye, egy pillanatképet azért festett az ügyészség állapotáról. „Az ügyészi szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant. Bizalmatlanság jellemzi, több hónapja nincs legfőbb ügyész, több mint egy éve hiányzik a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes.”

„Tudom, kikben bízom, kikben bíznék, de előre nem beszélhetek erről, mert minden a szavazás eredményétől függ. Ha nem választanak meg, nem leszek csalódott, mert a jelölés a köztársasági elnök úr kockázata, a döntés pedig az országgyűlési képviselőké. Ha megválasztanak, akkor viszont már most tudnom kell, milyen személyzeti, szervezeti, jogszabályi változásokat tartok szükségesnek” – mondta Fejes arról, hogy megválasztása esetén megvan-e a csapata.

Az interjúban Fejes többször felhozta az időszerűség jelentőségét. Amikor erről kérdezték, csak annyit válaszolt: „Semmi nincs, amit véletlenül említenék.” Konkrét ügyeket azonban nem értékelt, mert jelenleg nem lát bele az iratokba. Azt is mondta, hogy a miniszterelnök telefonlopásos ügyében nem ő, hanem az ezért felelős kiadmányozási joggal rendelkező ügyész döntene. Majd hozzátette, hogy legfőbb ügyészként előzetesen tudna a döntéséről.

Baka András köztársasági elnök október közepén jelentette be, hogy, miután az Országgyűlés első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt leszavazta, Dr. Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek. Fejes korábban a Vas Megyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese volt. Sajtótájékoztatóján azt mondta, határozott és kidolgozott koncepciójának sarokpontja „a hagyományos értékrend és az önbecsülés visszaállítása, a társadalmi megbecsülés visszaszerzése, az ügyintézésben a szakmaiság, az időszerűség és a politikamentesség érvényre juttatása”. Jelölésekor Baka azt mondta, alkalmasnak tartja Fejest arra, hogy szakmailag és erkölcsileg is megújítsa az ügyészséget. A Fejes Péterről szóló portrénkat itt olvashatja.