Dr. Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András

Dr. Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András – jelentette be a köztársasági elnök a Sándor-palotában hétfőn. „Az Országgyűlés döntése most nem pusztán egy tisztség betöltéséről szól, arról dönt, kire bízza az ügyészség szakmai és erkölcsi megújítását. Erre a feladatra én Fejes Pétert alkalmasnak tartom” – fogalmazott az államfő a bejelentéskor.

Az elmúlt időszakban sok szó esett az új alkotmányról, ennek a megalkotását ő is időszerűnek, történelmi jelentőségűnek tartja, kezdte beszédét Baka András. Fontos, hogy stabilan rögzítsék a jogállami működés alapjait, de önmagában az alkotmány nem elég, szükség van az intézményekre és vezetőikre is, hogy nap mint nap érvényt szerezzenek ezeknek az elveknek. Az alkotmányban rögzített jogállamiság egyik alapja a független, a törvényeknek és a szakmai hivatástudatnak alárendelt ügyészség, ennek a visszaállítása történik ma is, amikor az Országgyűlés korábbi döntését tiszteletben tartva új jelöltet javasol a Legfőbb Ügyészség élére, mondta Baka.

„Olyan embert, aki egész szakmai életét az ügyészi hivatásnak szentelte, ismeri a szervezet működését, és rendelkezik azzal a tapasztalattal, függetlenséggel és személyes tartással, amire az ügyészség megújításához szükség van” – mondta jelöltjéről Baka. Az ügyészség szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, a bizalmat egyetlen kinevezés nem állítja helyre, ehhez világos, átlátható döntésekre, azonnali intézkedésekre, hosszú távú építkezésre, és az ügyészi kar együttműködésére lesz szükség, „a változás irányát és hitelét azonban a vezető személye határozza meg”, hangsúlyozta. Az államfő arról beszélt, olyan vezetőre van szükség, aki átlátja a szervezet szakmai és emberi viszonyait, képes szembenézni a hibáival, és van tartása megvédeni mindazt, ami érték az ügyészi hivatásban.

Baka András Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek, aki korábban a Vas Megyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese volt.

Főügyészi megbízatása Polt Péter legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg, mondta Baka. Tavaly vonult nyugdíjba, ügyészi szolgálatát közel negyven év után a 2012-ben bevezetett életkori korlátozás következtében kellett befejeznie. Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktat, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. „Vezetőként és tárgyalótermi ügyészként egyaránt bizonyított”, pártpolitikai kötődése nincs, politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt mondta Baka. „Pályája azt mutatja, hogy nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és hivatása szabályaihoz igazodik”. Az államfő szerint Fejes Péter képes lesz helyreállítani az ügyészség pártatlan, kizárólag a törvénynek alárendelt működését, és elindítani a szervezetet a közbizalom visszaszerzésének útján.

Fejes Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, határozott és kidolgozott koncepciójának sarokpontja „a hagyományos értékrend és az önbecsülés visszaállítása, a társadalmi megbecsülés visszaszerzése, az ügyintézésben a szakmaiság, az időszerűség és a politikamentesség érvényre juttatása”.

Ha az Országgyűlés is bizalmat szavaz neki, a legnagyobb alázattal végzi majd el a nehéz feladatot, mondta.

Az augusztus 20-án hivatalba lépett köztársasági elnök szeptember elején az igazságszolgáltatás képviselőivel tárgyalt az új legfőbb ügyész kiválasztásáról, majd szeptember 21-én bejelentte, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek, aki korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályánál főosztályvezető ügyészként, mellette pedig a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség büntetőjogi fellebbviteli főügyészhelyetteseként dolgozott. A szeptember 21-i parlamenti ülés előtti felszólalásában az államfő azt mondta, hosszú, széles körű szakmai konzultációt folytatott a legfőbb ügyész lehetséges személyéről és arra jutott, hogy az ügyészi szervezet magasabb szintjéről kell valakit választani. „Alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni” sok ügyet, ami jelenleg is zajlik – fogalmazott.

Már másnap kiposztolta Magyar Péter, hogy arra kérik a köztársasági elnököt, állítson új jelöltet, mert a Tisza-frakció egyhangúlag úgy döntött, nem támogatják Szathmáry Zoltán jelölését. A Telex információi szerint a döntés oka az lehetett, hogy Magyar Péter megtudta, Szathmáry Zoltán testvére érintett az aranykonvoj-ügyben, ami miatt a jelölt politikailag vállalhatatlan lett a Tisza Pártnak. Baka a Tisza kérése ellenére is jelezte, hogy fenntartja a véleményét. Az Országgyűlés szeptember 28-án leszavazta Szathmáry Zoltánt.

„Az Országgyűlés meghozta a maga döntését, most ismét rajtam a sor, hogy a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet állítsak, és ezt meg is fogom tenni” – közölte az Országgyűlés döntése után Baka. Baka arról beszélt, hogy a mérce és a módszer nem változik, továbbra sem fog pártokkal egyeztetni. „Olyan legfőbb ügyészt fogok keresni, aki szakmailag felkészült, képes egy nagy és összetett szervezet vezetésére, az ügyészség szükséges megújítására, a működésébe vetett közbizalom helyreállítására.” Azt is kiemelte, hogy az ügyészség megújítása nem kizárólag a legfőbbügyész-jelölt feladata lesz, hanem a teljes ügyészi szervezet együttműködésére szükség van.

„A legfőbb ügyész függetlensége nem lehet politikai oldal kérdése. A következő legfőbb ügyésznek nem a kormány, nem az ellenzék, és nem a köztársasági elnök elvárásainak kell megfelelnie, a törvényt kell szolgálnia.”

Bár a törvény alapján Baka megtehette volna akár azt is, hogy a függetlenségéhez ragaszkodva ismét Szathmáryt jelöli a posztra, ez a Tisza Párt határozott álláspontja alapján csak időhúzás lett volna. Nem először fordult elő olyan, hogy a parlament nem támogatja a köztársasági elnök jelölését. 2006-ban nem választották meg legfőbb ügyésznek Sólyom László jelöltjét, Horányi Miklóst, ezért kénytelen volt új jelöltet állítani. A második jelöltjét, Kovács Tamás katonai főügyészt már támogatta az akkori MSZP–SZDSZ-többség. Baka Andrást is Sólyom javasolta a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de őt kétszer is leszavazta az Országgyűlés, majd a harmadik körben többek között a fideszes képviselők szavazataival kapta meg a posztot.

Az előző legfőbb ügyészt, Nagy Gábor Bálintot tavaly nyáron az akkori fideszes kétharmad választotta meg kilenc évre, miután Polt Péter lemondott a posztjáról, hogy az Alkotmánybíróság elnöke lehessen. Magyar Péter miniszterelnök a kampány idején és kormányra kerülve is folyamatosan bírálta az ügyészség vezetését, Nagy végül júliusban adta be a lemondását, és augusztus 25-én távozott a szervezet éléről. A feladatait átmenetileg az egyetlen helyettese, Lajtár István vette át. Lajtárnak december 5-én megszűnik a szolgálati jogviszonya, mivel eléri a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt, más legfőbbügyész-helyettes híján a parlamentnek legkésőbb addig meg kell választania az új legfőbb ügyészt, hogy ne maradjon vezető nélkül a szervezet.

Az új legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége választja meg kilenc évre. A törvény szerint csak olyan magyar állampolgár töltheti be a posztot, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik. Nem lehet legfőbb ügyész, aki büntetett előéletű, aki ellen büntetőeljárás folyik, vagy aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Az ügyészségi gyakorlat ugyanakkor nem szerepel az elvárások között.