Egy volt bírósági végrehajtó szerint a Schadl–Völner-páros lekapcsolása után is működött végrehajtói bűnszervezet
Nem szűnt meg a végrehajtói bűnszervezet működése a Schadl–Völner-páros lekapcsolásával, az a kormányváltásig folytatódott – jelentette ki az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának szerdai budapesti ülésén Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó.
A jogász, aki már több fórumon bírálta a végrehajtói rendszer működését, azt mondta, hogy az elmúlt 5–8 évben számos büntető feljelentést tettek végrehajtók, illetve a végrehajtás körül szorosan mozgó személyek, jellemzően Takács Katalin, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt vezetője és annak felesége ellen az általuk tapasztalt visszaélések miatt, de az ügyekben nem történt előrelépés.
Kiss Ferenc azt mondta, mondvacsinált ügyek miatt függesztettek fel munkájukat tisztességesen végző végrehajtókat annak érdekében, hogy átvegyék a területüket. A Schadl György ajánlására helyükre lépők pedig akár 600 millió forintot is kereshettek évente. Kiss Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára ellen személyesen is feljelentést tett 2024-ben, ám ahelyett, hogy meghallgatták volna, rendőrök vonultak ki szegedi otthonához.
Kiss többször titkosszolgálati kapcsolataira is hivatkozott az ülésen, a továbbiakban azt állította: a végrehajtói kar informatikai rendszerének átvilágításakor kiderült, hogy a rendszer nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ám annak ellenére nem valósult meg az új rendszer kiépítése, hogy arra 3 milliárd forintot kapott az MBVK. Szerinte ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az informatikai rendszerbe úgy „mászkálnak” be és ki a kellő gyakorlattal rendelkező informatikusok, ahogy csak akarnak, így pillanatok alatt kideríthető például, hogy melyik követelést érdemes megvenni. A volt végrehajtó egy erről szóló 247 oldalas anyagot is átadott a bizottságnak.
Közlése szerint Polt Péter korábbi legfőbb ügyésznek is jelezte, hogy a végrehajtások után járó kari átalányt 2019 és 2022 között jogsértően számolták el, ám ebben az ügyben sem történt semmi. Ugyanis jogszabályok szerint – folytatta – a végrehajtói kart megilleti a behajtott tőketartozás egy százaléka, ám ebben az időszakban az egy százalékot nem a tőkére, hanem a kamatterhekkel és eljárási járulékokkal végrehajtott összegre számították. Ezzel a módszerrel 4,5 milliárd forinthoz jutott ebben az időszakban az MBVK, ami mintegy háromszorosa a jogos átalánynak.
Kiss szerint a végrehajtásról szóló jogszabályok alakítása a Schadl–Völner-páros hatáskörében volt, akik úgy alakították a döntéseket, hogy megduplázódjon a végrehajtások díja. Továbbá tudomása van arról, hogy szervezetten támogatták a végrehajtónak kiszemelt emberek jogi végzettségének megszerzését, a vizsgáztatás befolyásolásával. Kiss Ferenc, akinek állítása szerint több bizonyító erejű hanganyag van a birtokában, az ülésen folyamatosan hivatkozott arra, hogy titkosszolgálati kapcsolatai miatt bizonyos dolgokat csak zárt ülésen mondhat el, ezért Toroczkai Lászlónak (Mi Hazánk), a bizottság elnökének többszöri felszólítására sem nevezett meg a végrehajtói kar jelenlegi és volt munkatársain kívül konkrét személyeket, politikusokat. Csak annyit mondott, hogy Trócsányi László volt igazságügyi miniszter neve elhangzik az egyik felvételen.
Kiss azt mondta, hogy kiállásával a jelenlegi végrehajtói rendszer felszámolása a célja, és ez motiválta a korábban tett nyilatkozatait is.
Az ülésen Balla György (Fidesz) azt mondta: Kiss Ferenc – aki ellen fegyelmit indított az MBVK vezetése, és akinek a végrehajtói irodája végelszámolás alá került – egy sértett ember lehet, és az általa elmondottak akár a fantasy vagy a sci-fi kategóriájába is sorolhatóak. Molnár Zoltán (Tisza Párt) viszont azt vetette Balla György szemére, hogy szerinte a fideszes képviselő, aki 1998 óta ül az Országgyűlésben, a törvényhozásban statisztált a legszegényebbek lehúzásához.
Az ülésen további személyek meghallgatásáról, illetve írásbeli nyilatkozattételi kötelezettségéről is döntöttek. A Fővárosi Törvényszéken 2023-ban korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények miatt indult elsőfokú eljárás vádirata szerint Schadl György, a bírósági végrehajtói kar elnöke 2018 tavasza és 2021 nyara között rendszeresen több millió forint készpénzt adott fizetésként Völner Pálnak, hogy a politikus folyamatosan rendelkezésére álljon. Az államtitkár az átvett legalább 83 millió forintért cserébe közreműködött abban, hogy az elnök javaslatának megfelelő embereket nevezzék ki végrehajtónak, illetve vállalta azt is, hogy állami pályázati támogatást szerez a férfi egyik cégének. Az ügyészség huszonkét ember ellen emelt vádat, közülük tízen – köztük hat végrehajtó – beismerték bűnösségüket; a bíróság 2023 májusában hat végrehajtót hivatali vesztegetés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre, pénzbüntetésre és a foglalkozástól való eltiltásra ítélt. Az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – Schadl Györgyöt tíz, Völner Pált nyolc év börtönre, 200 millió, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre ítélje, valamint rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. Mindketten tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.
