Betyárok, agresszorok, Gripenek és Párizs – mindenki máshogyan értette 1956-ot
„Hosszú éveken át azt hazudták nekünk, hogy a nemzeti ünnep csak egy politikai oldalnak jár, de ennek vége” – mondta október 23-i ünnepi beszédében Magyar Péter az „immár tényleg független Magyarországot” köszöntve. Orbán Viktort Párizsban fotózták le, így a Fidesz nélküle ünnepelt. A párt szerint egy szabad országban a hatalom nem fenyeget senkit letartóztatással, és nincsenek politikai foglyok sem, így küzdelmes, kutyanehéz évek állnak előttünk. Az '56-os forradalom 70. évfordulója képekben.
Szokás szerint a Parlament épülete előtti ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek meg az október 23-i programok, a zászlófelvonást díszmenet követte.
António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jens Stoltenberg, Norvégia pénzügyminisztere, a NATO volt főtitkára is hivatalos volt a Parlament díszülésére, ahol Forsthoffer Ágnes tartott megemlékezést. „Ma Budapesten dobog a világ szíve” – mondta a házelnök. Baka András államfő szerint a megemlékezésnek külön jelentőséget ad a megjelent külföldi vendégek jelenléte, a magyar forradalomnak 70 éve egyetemes jelentősége van, és az európai egység megteremtésére is hatott.
A Kossuth téren, az 1956-os állami ünnepségen 56 harangszóval emlékeztek meg a 70 éve kitört forradalomról, Magyar Péter beszéde előtt Gripenek repültek át a tér felett. „Aki egy agresszort menteget, vagy idegen birodalmaknak rendelné alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből” – mondta Magyar Péter miniszterelnök közel egyórás beszédében. Azt mondta, volt tizenhárom dicsőséges nap, amikor a magyarok egységesen kiáltották, hogy ruszkik, haza! Arról is beszélt, hogy „hosszú éveken át azt hazudták nekünk, hogy a nemzeti ünnep csak egy politikai oldalnak jár, de ennek vége”. Szerinte jó lenne olyan országot hagyni a gyerekeinkre, amire büszkék lehetünk. „Ez itt a mi hazánk, és mi bármire képesek vagyunk érte” – mondta.
A Fidesz szimpatizánsai Békemenet helyett Zászlómenetet tartottak, a menet betyárok ostorcsapásaira indult meg dél körül a Műegyetem elől. Egy huszár vezette őket, mögötte a betyárok következtek, majd sorban a felvonulók, akik két oldalról fogták az 1848 méteres zászlót. Egy ideig teljes csendben vonultak a budai alsó rakparton, később énekelni kezdtek, főleg a Nélküledet, de a Gábor Áron rézagyúja is felcsendült. A Bem térre érve már többen gyűltek össze, mint a Fidesz megmozdulásain az elmúlt hónapokban.
A korábbi évekkel ellentétben Orbán Viktor idén nem mondott ünnepi beszédet, ehelyett Párizsban üldögélt egy hotel teraszán, miközben a Facebook-oldala élőben adta a Bem téri eseményt. Beszédet mondott Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője, Áder János volt köztársasági elnök, és Schmidt Mária történész is. Áder szerint ha egy szóval kéne összefoglalnia, hogy miből lett elegük az embereknek ’56-ban, akkor a hazugságot mondaná. Demokrácia helyett diktatúra, szabadság helyett szolgaság, gyarapodás helyett szegénység, egyenlőség helyett új nomenklatúra. Bóka János arról beszélt, hogy egy szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget, a hatalom nem fenyeget senkit letartóztatással, nem mutogatnak senkit bilincsben a hatalom utasítására, és nincsenek politikai foglyok sem, szabad országban nem akarják felszámolni az ellenzéket. Beszéde közben a fideszes résztvevők ellentüntetőkkel feszültek össze, akiket a rendőrségnek kellett megvédenie. A Telex stábját is megtámadták.
A Mi Hazánk és csatolt szervezetei a Corvin közben emlékeztek meg, 1956 mellett a 2006-os tévészékházostrom 20. évfordulójáról is. Felszólalt többek között Novák Előd és Toroczkai László is, a beszédekben a háttérhatalomról, a globalistákról, az LMBTQ-lobbiszervezetekről, a választásokba való beavatkozásról volt szó, de rengetegszer elhangzott von der Leyen és Magyar Péter neve is.
