Magyar Péter: Aki egy agresszort menteget, semmit sem ért '56 üzenetéből

„Aki egy agresszort menteget, vagy idegen birodalmaknak rendelné alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen az Budapesten vagy egy párizsi teraszon” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth téren megtartott 1956-os állami ünnepségen. Ezzel Orbán Viktorra utalt, akit egy párizsi szálloda előtt fotóztak le, miközben Budapesten az október 23-i megemlékezések zajlottak.

Magyar szerint 1956 hősei azt is örökül hagyták a magyar vezetőknek, hogy a hatalmuk nem lehet fontosabb az országuk szabadságánál. Aki a saját népével szemben Moszkvában vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő jel, hogy idegen támogatással egy ideig meg lehet tartani a hatalmat, de a magyarok szabadságvágyát nem lehet megtörni, fogalmazott. „1956 véráldozatát egyetlen magyar vezető sem teheti zárójelbe pillanatnyi gazdasági alkukért vagy kétes szövetségekért” – mondta, majd itt következett az előbb már idézett utalás Orbánra.

Magyar Péter azzal kezdte a majd egyórás ünnepi beszédét, hogy köszöntötte a szabad, demokratikus, erős és „immár tényleg független Magyarországot”, és megköszönte az '56-os hősök bátorságát. Hetven éve összekapaszkodva vonultak az egyetemisták, a gyári munkások, pesti lányok és srácok. Hisz benne, hogy akkor sem cserélték volna el a sorsukat, ha tudták volna, hogy mi vár rájuk. „Nincs megrendítőbb és felemelőbb dolog annál, hogy pontosan 70 évvel később ugyanezen a téren állhatunk szabadon.” Azt mondta, volt tizenhárom dicsőséges nap, amikor a magyarok egységesen kiáltották, hogy

ruszkik, haza!

Magyar a forradalom leveréséről szólva azt mondta, hogy a katonai túlerő leverhette a forradalmat, kivégezhették Nagy Imrét és a hősöket, de azt a felismerést, hogy képesek a kezükbe venni a sorsunkat, többé nem vehették el a magyaroktól. A magyar forradalom után tisztességes ember többé nem mondhatta azt, hogy a kommunizmus a szabadságot és a népet szolgálja. A forradalom után a hatalom nem érte be puszta bosszúval, azt akarták, hogy a magyar gyanakodjon a magyarra – mondta Magyar Péter, szerinte ennek vált véres szimbólumává Nagy Imre, Maléter Pál és Gyimes Miklós kivégzése. „Látjuk őket magunk előtt, ahogy hajnal 5 órakor kilépnek zárkájukból, látjuk a három fagerendát, halljuk az elhadart ítéletet.” Szerinte Nagy Imre, Maléter Pál és Gyimes Miklós a független és demokratikus Magyarországért adta életét. „Ezt a hazát soha többé nem hagyjuk eltiporni.”

Felidézte, hogy a forradalom után magyarok ezrei voltak kénytelenek útnak indulni, és a nagyszülei is köztük voltak. „A nagymamám döntésének köszönhető, hogy itt állok önök előtt” – mondta Magyar, felidézve, mit mondott a nagyanyja a nagyapjának, mielőtt elindultak volna:

„Palkó, kedves, én nem tudok elmenni.”

Magyar Péter megköszönte minden nemzetnek, hogy befogadták a hazájukból elmenekülő magyarokat. A miniszterelnök szerint '56 minden nemzedéknek tartogat valamit, majd a március 15-i beszédére utalt vissza, szerinte nem volt hiábavaló a harc és az áldozat, mert ma Magyarország erős és demokratikus. Szerinte ’56-ban azt is követelték, hogy legyen becsülete a munkának, hogy a magyar ember szabadnak érezhesse magát a hazájában. Ezt az örökséget viszik tovább, olyan országot építenek, ahol a szabadság mellé tisztes megélhetés és megbecsültség is jár.

Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, kiknek jár a hálánk, mondta Magyar – majd az egy évvel ezelőtti október 23-i beszédét idézte fel. „Arról álmodtunk akkor, hogy egy szabad, működő országban ünnepelhetjük október 23-át. Ezt akarnák a hőseink is.” Arról is beszélt, hogy

„hosszú éveken át azt hazudták nekünk, hogy a nemzeti ünnep csak egy politikai oldalnak jár, de ennek vége”.

Ezután azzal folytatta, hogy most rajtuk a sor, hogy tegyenek a szabadságért. Magyarország nem lehet kompország, nem sodródhat kelet és nyugat között – jelentette ki. 1956-ban is a szabad, demokratikus Európát választották a magyarok. Magyar úgy fogalmazott: különutak helyett megbízható szövetségesek akarunk lenni, akik emelt fővel ülnek az asztalnál, és okos, a jövőbe tekintő nemzetté akarunk válni. A győzelem nem cél, csupán eszköz, emlékeztetett a miniszterelnök. Azt ígérte, hogy a megszerzett hatalmat soha nem használják fel saját népük ellen, a törvény újra egyformán érvényes lesz mindenkire, nem gyártanak új ellenségeket.

„A szabadság több annál, mint hogy nem kell egy másik nemzet alá hajtanunk a fejünket. Hogy a kórházban hagyott csecsemők, a bántalmazott nők védelmet kapjanak, hogy az állam intézményei értünk dolgozzanak, és a vitáinkat érvekkel döntsük el” – sorolta Magyar a teendőket, és azt kérte, kapaszkodjanak össze a magyarok. Szerinte jó lenne olyan országot hagyni a gyerekeinkre, amire büszkék lehetünk. „Ez itt a mi hazánk, és mi bármire képesek vagyunk érte” – mondta Magyar, majd azzal zárta beszédét, hogy éljen a magyar szabadság, gloria victis.