Az oktatási minisztérium SNI munkacsoportja javasolja, hogy ne mindig a tanítás után vagy a kedvenc tárgyak helyett legyenek a fejlesztések
A sajátos nevelési igényű gyerekek intézményi szükségleteivel külön foglalkozik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, melynek SNI Szakértői Munkacsoportja tízpontos javaslatot fogalmazott meg ennek érdekében, ugyanakkor a kormány.hu-n az áll, hogy az egyeztetés során kapott visszajelzések figyelembevételével a javaslatokat pontosítani szeretnék.
A Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár által létrehozott SNI munkacsoport alapvetései között szerepel, hogy az intézményeknek alkalmazkodnia kell a gyermekek, tanulók eltérő képességeihez, tempójához és szükségleteihez, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozhassa ki magából. Ezért az intézmények számára biztosítani kell a szükséges tudást, időt, szakmai támogatást és eszközöket.
„A befogadás több annál, mint hogy minden gyermek egy intézménybe jár. Olyan biztonságos, elfogadó környezetet kell teremteni, ahol minden gyermek, tanuló részt vehet a közös tevékenységekben, jól érzi magát és megkapja a számára szükséges segítséget. Ez az egész intézmény közös felelőssége” – írják.
A munkacsoport úgy tervezi, hogy minden intézménytípushoz újabb, ráépülő közép- és hosszútávú javaslatokat, stratégiát határoz meg.
Tízpontos javaslatot dolgoztak ki, amelynek első pontja, hogy a gyógypedagógus a csoportszobai, illetve osztálytermi munkában is részt vehessen, ne csak külön fejlessze a gyermeket, hanem a pedagógussal együtt tarthasson foglalkozásokat, órákat, támogassa a megfelelő befogadó környezet kialakítását.
„A gyógypedagógusok kötelező óraszámából heti 2 órát kifejezetten a pedagógusokkal való együttműködésre fordítsanak: közös tervezésre, tanításra, konzultációra és problémamegoldásra.” A javaslat harmadik pontja a csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó jogszabályok betartása, az SNI gyermekeket, tanulókat a törvénynek megfelelően 2 vagy 3 főként kell számítani a létszám meghatározásakor.
„A szakértői vélemény javaslatai jussanak el minden pedagógushoz. A gyógypedagógus az óvodapedagógus, illetve osztályfőnök közreműködésével ismertesse meg a gyermekre, tanulóra vonatkozó javaslatokat (kedvezmények, mentességek stb.) a gyermekkel, tanulóval foglalkozó összes pedagógussal.”
A javaslatok között szerepel, hogy minden pedagógus ismerje az SNI-irányelveket, az intézmények szervezzenek erre szakmai napot. A fejlesztések időpontja igazodjon a gyermek terhelhetőségéhez és igényeihez, ne mindig tanítás után és ne a fontos vagy kedvelt órák helyett legyenek a vonatkozó alkalmak.
Javasolják az utazó gyógypedagógusok adminisztrációjának egyszerűsítését is, illetve a a súlyos és halmozott fogyatékosság törvényi definiálását, az ők fejlesztő nevelését-oktatását végző intézmények részletes szabályozását, és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmának pontosabb megfogalmazása és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat rendszertani elhelyezését.
Az Eduline májusban arról írt, hogy egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában. A 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret. Az adatok szerint az érintett diákok többsége integrált nevelésben és oktatásban vesz részt, vagyis többségi általános iskolákban tanul együtt társaival.
