Sokkal több áldozata lehetett a bicskei igazgatónak, mint amennyiről a hatóság és a nyilvánosság tudott

Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár szerint sokkal több áldozata lehetett a bicskei gyermektotthon volt igazgatójának, mint ahányan a nyilvánosság elé álltak vagy részt vettek az ellene folyó eljárásban. Ez azon a csütörtöki sajtótájékoztatón hangzott el, amit a kegyelmi ügy miatt elhíresült bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró vizsgálat eredményeiről tartott Magyar Péter miniszterelnök és Gyurkó Szilvia államtitkár a Karmelitában.

Szondi Vanda kormányszóvivő arról beszélt a sajtótájékoztatón elején, hogy a bicskei gyermekotthonban történtekkel kapcsolatban elmaradt a lezárás, ami nélkül nem lehet tovább lépni. Ezért a Tisza-kormány az első intézkedései között teljes körű vizsgálatot rendelt el májusban, aminek eredményeit a kormány oldalán hozták nyilvánosságra a sajtótájékoztatóval egyidőben.

Gyurkó Szilvia arra kérte a sajtót, hogy ne a bulvárt keressék a gyermekotthonban történt bántalmazásokban, ne relativizálják az elkövetők felelősségét, tartsák tiszteletben az áldozatok és az otthonban dolgozók emberi méltóságát. A mostani vizsgálatban a 2015 és 2025 közötti időszakot nézték át, amihez korábbi és jelenlegi dolgozókkal is beszéltek a több mint 7000 oldalnyi irat átnézése mellett. Sok irat a 2013-as fenntartóváltás során veszett el, de felmerül a szándékosság is.

Nem történt korábban átfogó vizsgálat az intézettel kapcsolatban, ezért is volt heroikus a mostani munka. Arra voltak kíváncsiak, hogyan írták felül a gyerekek érdekeit és szükségleteit az intézményi érdekek. Azt is nézték, hogyan számolt be a média a Bicskén történtekről, mert akik csak a Fidesz-közeli sajtóból tájékozódtak, csak a kegyelmi üggyel azonosították a bicskei otthont, pedig ennél jóval többről szól ez az ügy.

Gyurkó elmondta, hogy a bicskei igazgatót azért küldhették el az előző munkahelyéről az 1990-es években, mert már akkor felmerült vele szemben a szexuális visszaélés gyanúja. Már három évvel a bicskei kinevezése után is született olyan jelzés, ami arra utalt, hogy a bicskei intézményben is átlépett határokat a gyerekekkel szemben. Nem igaz, hogy a gyerekek nem jelezték, hogy probléma van az igazgatóval, és nem kértek segítséget.

Gyurkó szerint feltehető, hogy sokkal több áldozata volt az igazgatónak, mint ahányan a nyilvánosság elé álltak vagy részt vettek az ellene folyó eljárásban.

Gyurkó szerint 2010 fordulópont lehetett volna az ügyben, mert több gyerek is vállalta az ellene elkövetett szexuális bántalmazásokat. Azonban a 2011-ben indult rendőrségi eljárás lezárult, a gyerekek visszavonták a vallomásukat, ami mögött zsarolás, megvesztegetés állhatott. 2013 és 2016 között több fenntartói vizsgálat is zajlott, de mind arra jutottak, hogy minden rendben megy a bicskei otthonban.

Gyurkó bejelentette, hogy a kormány egymilliárdos jóvátételi alapot hoz létre az áldozatok számára. Ezt azok igényelhetik majd, akik az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése után legalább egy napot töltöttek el gyermekvédelmi bentlakásos intézményben vagy javítóintézetben, és nyilatkozatuk szerint az elhelyezése során bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte őket. Egészségügyi, jogi-, pszichológiai- és lakhatási segítséget is kaphatnak az áldozatok. Egy tanácsadó testület figyeli majd az alap működését.

Gyurkó Szilvia után Magyar Péter vette át a szót. A miniszterelnök megköszönte a munkáját azoknak, akik részt vettek a vizsgálatban. Megköszönte az érintett fiatalok bátorságát, a kiállásukkal nagyon sok gyereket mentettek meg. Ezután felidézte, milyen kitüntetéseket kapott a bicskei igazgató, és hogyan indult ellen büntetőeljárás. Magyar Péter szerint K. Endre mutatja meg az előző rendszer erkölcsi csődjét. Azt mondta, hogy egy pedofil igazgató nem tud húsz éven át bűnszervezetet működtetni anélkül, hogy a körülötte dolgozók és a minisztériumban ne tudnának erről. Ezért kell megnevezni az ügy felelőseit. Rengetek akta tűnt el a bicskei üggyel kapcsolatban, még a kormányváltás után is. A tartalmukat nem ismerik, de a számuk megvan.

Magyar Péter szerint személyes felelősség terheli a bicskei történtek miatt Pintér Sándor volt belügyminisztert és Fülöp Attila egykori szociális államtitkár, és végsősoron magát Orbán Viktort is.

Magyar Péter azt ígérte, hogy konkrét változásokat vezetnek be a jelentés nyomán: olyan jelzési rendszert vezetnek be, ahol egyetlen jelzés sem jut vissza az intézményvezetőhöz, lehetővé válik az anonim jelzés. Előre be nem jelentett ellenőrzések lesznek az intézményekben. Súlyos vagy vezetőket érintő ügyekben kötelező lesz a független vizsgálat. Mobil vizsgálócsoport felállítását kezdeményezik, amiben speciálisan képzett szakemberek dolgoznak majd. Magyar számára Bicske a mérce, hogy „a magyar állam képes-e a gyerekek mellé állni és egy emberséges gyermekvédelmet kialakítani”.

Az ATV kérdésére azt mondta, hogy a kormány egyértelmű vállalása, hogy felzárkóztassák a gyermekvédelemben dolgozók bérét, de nem lehet egy, de akár két lépésben sem behozni. Gyurkó Szilvia szerint sokan szeretnének a gyermekvédelemben dolgozni, de gyenge a terület megtartóképessége. A korábban bejelentett krízisalapból 1,5 milliárdot költenek a szakemberek támogatására. Ha valódi szakmai munkát végezhetnek és a döntéshozók meghallgatják őket, akkor vonzóbb lehet a pálya.

Az RTL arró kérdezett, hogy tudnak-e olyan döntéshozról, aki direkt eltussolta a bicskei ügyet. Magyar Péter szerint külön kell választani a szakmai és a politikai felelősséget. A politikai felelősség biztosan megáll azon döntéshozók esetében, akik a jelzések nyomán tudhattak a visszaélésekről, de nem tettek semmit.

Gyurkó Szilvia elmondta, hogy négy akta esetében merül fel a szándékos eltussolás gyanúja, amiknek akár a Szőlő utcai ügyhöz is közük lehet, de nem találják ezeket az iratokat.

Az ország akkor lesz jobb hely, ha mindenki szembe néz a történtekkel, mondta az államtitkár. Magyar Péter felszólította a bicskei ügy felelőseit, hogy álljanak a nyilvánosság elé, és mondják el, miről tudtak, mit miért tettek vagy nem tettek. Egyetlen politikai oldal sem lesz a megújulásra, amíg egy ilyen bűnhalmaz van mögötte és nem szólalnak meg.

A Kontroll azt kérdezte, hogy vizsgálták-e, hogy miért sikkadhatott el a 2011-ben indult rendőrségi eljárás. Gyurkó Szilvia szerint nem elsikkadás történt, az igazgató manipulációval érte el, hogy a gyerekek visszavonják a vallomásukat. A gyerekek tudták, hogy helyi szinten mélyen beágyazott a bicskei igazgató. Magyar Péter felszólította Tessely Zoltánt, a térség volt fideszes képviselőjét, hogy számoljon be a bicskei rendőrkapitánnyal való kapcsolatáról, de szerinte érdemes lenne megszólalnia „két meccsnézés közben Orbán Viktornak is”.

Mi történt a bicskei gyermekotthonban?

Vásárhelyi Jánosról, a bicskei gyermekotthon pedofíliárért elítélt igazgatója 1990-től vezette az intézményt, és elképzelhető, hogy már akkor is zaklatott gyerekeket. 2011-ben született az első bejelentés arról, hogy az igazgató szexuális tartalmú gesztusokat, kijelentéseket tesz a gyerekeknek, mégis csak 2016-ban indult ellene nyomozás, miután az egyik áldozata öngyilkos lett. Közben több alkalommal is kitüntették a munkája miatt. 2021-ben ítélték el, idén áprilisban szabadulhatott.

Az eljárás alatt kiderült, hogy az igazgató zsarolással, fenyegetőzésekkel igyekezett visszavonatni a gyerekekkel a rá nézve terhelő vallomásokat. Itt került képbe az igazgatóhelyettes, K. Endre, aki segített eltussolni az igazgató pedofil bűncselekményeit. K. Endrét emiatt három év négy hónap börtönre ítélték, azonban 2023 áprilisában a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól, az akkori köztársasági elnöktől. Ebből lett a kegyelmi ügy, amibe belebukott Novák Katalin és a kegyelmet ellenjegyző korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit is. A kegyelmet kijáró Balog Zoltán a botrány hatására lemondott a református egyház zsinati elnökségéről, püspöki címét azonban megtartotta. A kegyelmi ügy újra ráirányította a figyelmet a gyermekvédelem súlyos problémáira.

Összeomlás szélén a gyermekvédelem

A kormány szeptember közepén hozta nyilvánosságra a gyermekvédelmi jelentését, aminek az volt az egyik legfontosabb megállapítása, hogy az összeomlás szélén áll a gyermekvédelmi rendszer. A jelentésből az is kiderült többek között, hogy Magyarországon élő gyerekek 8 százaléka, csaknem 130 000 gyerek veszélyeztetett bántalmazás, elhanyagolás, szerhasználat vagy a szegénységgel összefüggő problémák miatt. Jelenleg 23 000 fiatal nevelkedik állami gondoskodásban, a befogadó intézmények már rég megteltek, folyamatosan nő a munkaerőhiány, az eszköz- és intézmény állomány sok esetben életveszélyes és a bekerülő gyerekek állapota folyamatosan romlik. A jelentés bemutatásával egyidőben Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány 9,5 milliárd forintot ad a gyermekvédelem legsürgősebb problémáinak megoldására.