Az ELTE rektora szerint amikor az oktatóik kormánykritikus hangot ütöttek meg, Hankó azonnal felhívta őt

Nagyon küzdelmes és brutális volt az a folyamat, ahogyan az Orbán-kormányzat az elmúlt években igyekezett ellehetetleníteni az ELTE-t. Többek között erről beszélt az egyetem rektora, Darázs Lénárd Krug Emília Szinten túl című műsorában.

Darázst tavaly augusztusban választották meg az egyetem élére, és már korábban azt mondta, hogy a magyar felsőoktatási rendszer struktúrájában és finanszírozásában is a NER terméke, ami viszont szerinte nem meglepő tizenhat év monolit kormányzása után.

„A felsőoktatás mindig vörös posztó volt a Fidesz-kormány szemében, mivel a felsőoktatásnak lételeme az autonóm működés és hogy autonóm rendszerben működjenek az oktatók. Minden diktatórikus hatalom tagadja ezeket”

– fogalmazott.

2015-ben vezették be a kancellári rendszert, Darázs szerint a miniszterelnök által kinevezett kancellároknak pedig az volt a feladatuk, hogy ideológiai keretet adjanak az adott intézménynek. A rektor szerint az ELTE-nek szerencséje volt, mert a kancellárjuk tiszteletben tartotta a tudományos autonómiát, és az egyetemük egyébként is mindig renitensnek számított. „A NER rendszere nemcsak abból állt, hogy vagyonokat csoportosítanak át, közkeletű szóval: a lopásból. Hanem az ellehetetlenítésről is szólt, azaz amely intézmények nem álltak be a sorba, azok megnézhették magukat.”

A rektor szerint az akkori kormányzat leszögezte például, hogy az ELTE nem kaphat pénzt az EU-s RRF-forrásokból, miközben a hozzájuk közel álló egyetemek több százmilliárdos pályázatokat adhattak be. Csák János akkori miniszter mindezt egy hivatalos vacsora közben azzal indokolta, hogy az egyetem nem illeszkedik a megfelelő ideológiai vonalba, és majd akkor kapnak pénzt, ha ők is beállnak a sorba.

Vagy, amikor az egyetem oktatói, például az azóta az NVVH élére kinevezett Unger Anna, Polyák Gábor médiajogász, vagy Fleck Zoltán alkotmányjogász kormánykritikus hangot ütött meg a nyilvánosságban, felhívták Darázst, hogy ezt hogyan képzelik. A kérdésre, hogy konkrétan ki hívta fel őt, a rektor azt mondta, maga Hankó Balázs, de szankciók nem követték a hívást. De hasonló dorgálásokat kaptak akkor is, amikor az egyetem társadalomtudósai a szegénységről vagy a cigányság helyzetéről jelentettek meg tanulmányokat, de kaptak kormányzati támadást amiatt is, amikor a tanítóképző karon bevezettek egy serdülők szexuális neveléséről szóló kurzust.

Darázs szerint a legfőbb probléma mégis az volt, hogy az ELTE nem volt hajlandó leadni az értékalapú egyetemi működéséből, és próbálta őrizni az autonómiáját.

„Átéltük az 50-es éveket is, a 392. tanévünkben vagyunk, sok mindent láttunk, és erre tanít bennünket az egyetem.”

A rektor szerint ennek az ellenállásnak pénzben és infrastruktúrában kifejezhető ára volt, de a magyar kormány minél inkább szorította őket, annál hatékonyabban működtek. Ha viszont nincs kormányváltás, Darázs Lénárd szerint annak beláthatatlan következménye lett volna az egyetemre nézve.

Krug szerint míg az egyetemi kekvák lebontásáról sok szó esett az elmúlt időszakban, az állami intézményekről, így az ELTE-ről alig esett szó, vagy legfeljebb akkor, amikor Gregor Anikó egyetemi docens, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) tagja az ELTE tanévnyitóján Magyar Péter kezébe nyomott egy dokumentumot, ami a dolgozók bérhelyzetét mutatta be.

Darázs a műsorban elmondta, hogy míg a magyar diplomás átlagbér bruttó 1 millió 200 ezer forint, az ELTE dolgozóinak átlagbére 750 ezer. Az ELTE-n dolgozók 60 százaléka szerinte kevesebbet keres, mint az általános iskolai tanítók átlagosan. A rektor szerint ezzel nemcsak az a baj, hogy nem fair egy ilyen rangú egyetemmel szemben, hanem hogy egy kormány sem teheti meg, hogy nem fizeti meg a top értelmiséget – és ez szerinte a Tisza-kormányra is igaz.