A Nemzetbiztonsági Bizottság tiszás tagja szerint Szijjártó mindenre azt mondta, hogy tiszta a lelkiismerete
„Szijjártó Péter mindenre azt mondta, hogy a lelkiismerete tiszta” – mondta a tiszás Czakó-Czirbus Pál képviselő, miután a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága hétfőn zárt ülésen meghallgatta a volt külgazdasági és külügyminisztert. Szijjártót a kínai BYD autógyártónál vállalt munkájáról, valamint ennek esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól is kérdezték – számolt be róla az MTI.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szeptember 16-án döntött a Szijjártó Péter BYD-nél vállalt pozíciójával kapcsolatos vizsgálat megindításáról. A volt külügyminiszter júliusban jelentette be, hogy lemond a parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD autóipari vállalatnál fog dolgozni a cég külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként.
Czakó-Czirbus szerint önmagában már az is nemzetbiztonsági kockázat, ha valaki közel 12 évig volt egy ország külügyminisztere, és a fejében lévő tudást és információt elviszi egy magáncéghez. A Tisza Párt képviselője azt mondta, a meghallgatássorozatnak a hétfői ülés volt az első felvonása. Ezután meghallgatják még a szakszolgálatok vezetőit, és lesz majd egy lezáró szakasz is, ami reményeik szerint egy hónapon belül véget ér. Akkor értelmezik és értékelik a hallottakat, és azután tárják majd a nyilvánosság elé azt, amit lehet. A tiszás képviselő relevánsnak tartotta azt a felvetést, hogy volt állami tisztviselők a jövőben ne dolgozhassanak olyan pozícióban, mint most Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy erről majd egyeztetnek a Tisza képviselőcsoportjával.
Orbán Viktor volt kormányfő esetleges meghallgatásáról Czakó-Czirbus azt mondta: a bizottság meg fogja vitatni azt, amit most hallott, „és akár elképzelhető, persze”. A tiszás képviselő válaszaiból az is kiderült, hogy Szijjártó Péter orosz és kínai állami kapcsolatairól is szó volt a zárt ülésen. Czakó-Czirbus megerősítette, választ kaptak arra a kérdésre, hogy mikor kezdődtek a munkaügyi tárgyalások Szijjártó Péter és a BYD között, azonban annak időpontját a tiszás politikus nem árulta el.
A zárt ülésen részt vett Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is, aki azt nyilatkozta, hogy számára „nagyon megrendítő volt, ami az elmúlt órákban történt”, és személyesen is mélyen érintette mindaz, amit hallott. Azt mondta, „hála a Külügyminisztérium dolgozóinak, amiért a kormányváltást követően rengeteg dokumentumot sikerült megmenteni az enyészettől és a darálótól”. Velkey szerint ezekből a dokumentumokból egy olyan külügyminisztérium, egy olyan tevékenység képe rajzolódik ki, „ami több ponton rendkívül aggályos”.
Az államtitkár azt mondta, részletekbe menően nem tudnak beszámolni a zárt ülésen elhangzottakról, de őt mélyen érintette az, hogy a „tagadás fázisában” és az „önfelmentés stádiumában van továbbra is ez a politika”.
Velkey szerint nagyon érdekes volt személyesen hallgatni annak az embernek a válaszait, aki 12 éven át vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Azt mondta, Orbán Viktor egykori miniszterelnök mellett Szijjártó volt a fő felelőse annak, hogy „Magyarországot gyakorlatilag ellehetetlenítette a szövetségi rendszerében”. Az államtitkár kiemelte, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása nem a Külügyminisztérium feladata, de például a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében megtették a szükséges jogi lépéseket, és ha indokolt, akkor a BYD-beruházás miatt is megteszik azokat.
Velkey korábban többször beszámolt arról, hogy a magyar államot miniszterként, főtárgyalóként Szijjártó Péter képviselte a BYD-val folytatott tárgyalások során. A rendelkezésre álló információik szerint a BYD több százmilliárd forintos támogatást tárgyalt ki Szijjártóval. Ezeknek a tárgyalásoknak a felkészítői anyagai már az új külügyminisztérium birtokában vannak, és ezek alapján elég pontosan látják, hogyan állt össze a magyar álláspont, hogyan állt össze a magyar érdek képviselete a tárgyalások során.
Arra a kérdésre, hogy a Tisza-kormány felbontja-e a BYD-val kötött szerződést, Velkey azt felelte: „Számukra a magyar érdek képviselete az első. A jövőben is szükség van arra, hogy beruházások érkezzenek az országba, szükség van arra, hogy a folyamatban lévő beruházások – a jogszabályok maximális tiszteletben tartása mellett – a lehető legteljesebb mértékben meg tudjanak valósulni. Ez a mi kormányzati politikánk, ennek jegyében folytatjuk a tárgyalásokat.”