A Nézőpont befejezte az önvizsgálatot, és arra jutott, mostantól nem elsősorban pártpreferencia-adatokat publikál

Több hónap csend után közleményt adott ki a Fidesz-közeli Nézőpont az intézet fennállásának 20. évfordulója alkalmából, amiben arról írtak, hogy a 2026-os országgyűlési választás óta eltelt időszakban, a választások másnapján tett vállalásuknak megfelelően, megvizsgálták a közvélemény-kutatási módszertanukat.

A vizsgálatból levont tanulságok alapján a Nézőpont Intézet munkája a közlemény szerint átalakul a következő időszakban, és ez három területen lesz érzékelhető:

• A jövőben nem pártpreferencia-adatokat publikálnak elsősorban, hanem mélyebb összefüggésekre rámutató, kutatásalapú elemzéseket. „Célunk, hogy a gondolkodó magyar emberek valóságismeretét bővítsük és ennek érdekében április után visszatérünk a magyar nyilvánosságba is. A jövőben kutatási jelentéseink módszertani és az adatfelvételre vonatkozó információi részletesebbek, a korábbiaknál transzparensebbek és minden érdeklődő számára elérhetőek lesznek” – ígérték a közleményben.
• „Magyarország 2040” címmel szakpolitikai műhelyeket alakítanak, azzal a céllal, hogy Magyarország jövőjét vizsgálják több területen is, a várható technológiai, gazdasági és politikai trendeket azonosítva és hatásukat figyelembevéve.
• Továbbá ösztöndíjjal fognak támogatni hallgatókat, kutatókat, elemzőket és médiumokat is, hogy ezzel hozzájáruljanak a demokratikus közélet egyensúlyának fennmaradásához.

Megkeresésünkre Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont alapítója azt írta, az elmúlt hónapokban a választás után megígért módszertani önvizsgálattal és a Nézőpont Intézet újraszervezésével foglalkoztak. „Előbbi folyamat során nem tartottuk indokoltnak a nyilvános szerepléseket, de a jövőben tervezünk rendszeresen kutatási jelentéseket publikálni” – fogalmazott Mráz, aki szerint a módszertani önvizsgálat eredményei alapján kezdték meg a Nézőpont Intézet újraszervezését, melynek része, hogy a jövőben nem egyszerűen pártpreferencia-adatokat publikálnak, hanem mélyebb összefüggésekre próbálnak majd rámutatni. Hozzátette, adataikat a továbbiakban a teljes felnőtt népesség bázisán közlik majd, részvételi becslés nélkül.

A Nézőpont Intézet nemhogy az áprilisi választás várható győztesét nem tudta eltalálni, de súlyosan félremérte a pártok támogatottságát is. Az intézet később közleményben kért sajátosan bocsánatot: „a Nézőpont Intézet elismeri, hogy azok a közvélemény-kutatások adtak realistább képet a valóságról, amelyek a Tisza Párt jelentős előnyét mutatták az utóbbi napokban” – írták.

A Nézőpont Intézet 2026 első negyedévében végzett 30 választókerületi kutatása, a választástörténeti adatok és az országos kutatásokon alapuló mandátumkalkulátor alapján 44 választókerületben „szinte biztosra vehető”, 22-ben „nagy valószínűséggel” várható Fidesz-győzelmet becsült. A Nézőpont szerint a Tisza Párt rendkívül sikeres mozgósítása és a Fidesz peremszavazóinak demobilizálása miatt lett végül nagy a különbség a becsült és a valós eredmény között. A fentiek alapján a Mráz Sámuel Ágoston vezette kutatóintézet módszertani önvizsgálatot indított.

A fideszes közvélemény-kutatók felelősségét sokan firtatták a választás után, köztük Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, aki szerint „Orbánt az orránál fogva vezették a jobboldali közvélemény-kutatók”, akikre ezért „mérhetetlenül haragszik”.