Orbánt, Rogánt és még vagy 5000 embert érinthet az új vagyonosodási vizsgálat – itt vannak a részletek
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a vagyonosodási vizsgálat bevezetéséről szóló törvénycsomag tervezetét, amelyről Magyar Péter többször is beszélt az elmúlt napokban.
„A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel” – áll a Pénzügyminisztérium javaslatában, amely szerint a NAV egyedi kockázatelemzési eljárást fog folytatni a politikusok és a közvetlen hozzátartozóik körében.
A tervezet a vizsgálandó politikusok közé sorolja az országgyűlési képviselőket, a minisztereket, az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárokat, a kormánybiztosokat, a miniszterelnöki biztosokat és a miniszteri biztosokat. Közvetlen hozzátartozónak számít a házastárs és az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek és a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
Az eljárás kiterjedhet továbbá azokra a személyekre és cégekre, akikre vagy amelyekre az érintett vagyont ruházott át.
Az egyedi kockázatelemzési eljárás során a NAV a politikus és hozzátartozóinak vagyongyarapodását és adókötelezettségének teljesítését vizsgálja, és összeveti az adózott jövedelemmel. Ehhez a saját adatbázisa mellett bekérhet más állami szervektől, hatóságoktól és külföldi hatóságoktól is adatokat, valamint betekintést kaphat a hozzátartozók nem nyilvános vagyonnyilatkozatába is, amit az Integritás Hatóság kezel.
A javaslat szerint a NAV az egyedi kockázatelemzési eljárást a megbízatás második évének utolsó napjától számított harminc napon belül kezdi meg, és az eljárást hatvan nap alatt kell lefolytatni. Ha vizsgálat alanyának a megbízatása, jogviszonya megszűnik, akkor soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül kell megkezdeni az eljárást. Az eredményt záró dokumentumban összegzik, amit négy évvel később egy alkalommal felülvizsgálnak.
Ha a kockázatelemzés során bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor kötelesek értesíteni a NAV nyomozó hatóságát, valamint feljelentést tenni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál, az ügyészségnél, illetve a rendőrségnél.
A törvénytervezet azt is előírja, hogy a NAV-nak havonta, kereshető módon közzé kell tennie a honlapján az egyedi kockázatelemzési eljárások statisztikai adatait:
- az elvégzett egyedi kockázatelemzések számát,
- a bűncselekmény gyanúja miatt tett értesítések és feljelentések számát,
- a bűncselekmények megnevezését, valamint
- az egyedi kockázatelemzés alapján megindított adóellenőrzések számát.
Azoknak pedig a nevét is közzéteszik 90 napra, akiknél minimum 5 millió forintos adóhiányt találnak.
A tervezet alapján törvény a kihirdetését követő napon léphet hatályba, és harminc napon belül megkezdik azoknak a politikusoknak és a hozzátartozóiknak a vizsgálatát, akiknek az ezt megelőző öt éven belül szűnt meg a megbízatásuk.
A hatásvizsgálati lap szerint a vagyonosodási vizsgálat akár 5 ezer emberre is kiterjedhet, és 3 milliárd forint lehet a költsége. A dokumentum szerint a feladat végrehajtásához új eljárási mechanizmust kell kidolgozni, és 50 új adóellenőr felvétele lesz szükséges.
Magyar Péter múlt héten jelentette be, hogy hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a politikusok vagyonosodásának vizsgálatát akár húsz évre visszamenőleg. „Mostantól vége annak a világnak, amikor fideszes politikusok cinikusan beírtak bármit a vagyonnyilatkozatukba, miközben mindenki látta, hogy a valós életvitelük és a papíron szereplő vagyon köszönő viszonyban sincs egymással” – mondta a miniszterelnök a Facebook-videójában.
