Orbán szerint neki most nincs hitele a választóknál, de vissza fogják hívni

A magyar emberek reménybuborékban élnek, de nekem nincs hitelem náluk, az új kormány retteg a saját szavazóitól, és a jobboldalnak csak akkor van esélye a győzelemre, ha egységes marad. Ezekről is beszélt Orbán Viktor vasárnap este a Hír TV-n a Bayer-showban, ahol megosztotta, hogy miről szólt egy nappal korábban a zártkörű kötcsei előadása.

A Fidesz elnöke szerint most még úgy érzi a választók többsége, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban, de ő arra számít, hogy ez nemsokára változni fog, és sokan rájönnek, hogy a Tisza Párt becsapta őket. Mivel az áprilisi választáson őt elküldték, nem feladata, hogy megpróbálja már most meggyőzni azokat, akik nem szavaztak rá. Ehelyett szerinte neki most a saját szavazóival kell foglalkoznia, akik a választási vereség miatt nincsenek jó bőrben. Újra kell szervezni a jobboldalt, hogy újra használható szereplői legyünk a közéletnek, adta ki a jelszót Orbán, aki ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a választási vereség után darabokra hullott a Fidesz.

Azt mondta, hogy politikailag kontraproduktív lenne már most arról beszélni, hogy milyen formában induljanak a következő választáson, hiszen még azt sem tudni, hogyan változik addig a választási törvény. Azt azonban már most kijelentette, hogy a jobboldalnak csak akkor lesz esélye a győzelemre, ha egységesek tudnak maradni.

„Ha széttöredezett, ha felszalámizzák őket, ha saját magát szalámizza fel, nincsen esélye.”

Orbán arról is beszélt, hogy a jobboldal mindig is sokszínű volt, a Békemeneten egymás mellett vonulnak a Kossuth-díjasok és a „fura szerzetek”, de három kérdésben mindenki egyetért: ez a szuverenitás, a szabadság és hagyomány értéke.

A Fidesz elnöke lát aggodalmat és félelmet a táborában, hiszen az általa radikálisnak tartott és újkommunistának nevezett kormány szerinte nem ismer korlátokat, és önkényuralmat épít Magyarországon. „Van már politikai foglyunk: Bús Balázs” – mondta Orbán az NKA-ügyben letartóztatott volt óbudai polgármesterről. Szerinte politikai döntés volt Búst a szegedi Csillag börtönbe zárni.

A Fidesz feladatának tartja, hogy kiálljon mindenki mellett, akivel szemben méltánytalanságot követ el a jelenlegi hatalom. Bár ő a higgadt, nyugodt, polgári kormányzásban hisz, és állítása szerint az elmúlt tizenhat évben „senkinek nem görbült meg a haja szála, nem volt bosszú, nem volt vendetta”, most új korszak köszöntött be. Az agresszív, újkommunista kormánnyal és az önkénnyel nem lehet kesztyűs kézzel bánni, folytatta. Arról beszélt, hogy az általa csak ÁVH-típusú intézménynek nevezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáért elsősorban azok a politikusok a felelősek, akik a törvényt megalkották, de azt is előre, világosan jelezni kívánta, hogy ha visszatérnek egyszer hatalomba, azok sem tudják elkerülni a felelősségre vonást, akik az NVVH-ban munkát vállalnak.

„Nyomon fogjuk őket követni. Minden egyes embernek a nevét, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk: kicsoda, ki fia borja, mit csinál ott.”

Orbán úgy látja, hogy miközben a jobboldalon sokan aggódnak az önkény miatt, a mostani kormány még jobban fél: a saját szavazóitól és a valóságtól. Szerinte napról napra több ember jön majd rá az igazságra, és a kormányt azok fogják eltakarítani, akik hozták: a nép. A Fidesz feladatának tehát most nem a kormány kitúrását tartja, hanem azt, hogy megvédjék azokat, akik jogsérelmet szenvednek el, nyilvánosságra hozzák a kormány hibáit, és készen kell álljanak a kormányzásra. „Amikor a dolgok rosszul mennek, vissza szoktak minket hívni” – jegyezte meg Orbán, és felidézte, hogy 2002-ben már egyszer elzavarták őt a választók, majd nyolc évvel később visszahívták, és kérték, hogy a baloldal által okozott válságból szabadítsa ki őket.

„A kormányzati döntésekkel szemben tett feljelentések mind meg fognak hiúsulni, mert ki fog derülni, hogy a döntések mind szabályszerűek és célszerűek voltak” – mondta az elszámoltatásról. A beszélgetés egy pontján Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert pedig német lobbistának nevezte, aki szerinte azért távozott az előző kormányból, mert nem találta a hangot Palkovics László utódjával, Lázár János közlekedési miniszterrel, aki jóval szigorúbb pályázati rendszert vezetett be.

Arról is beszélt, hogy a választási vereség elemzésekor nem az elmúlt 16 évet kell nézni, hanem csak a 2024 és 2026 közti időszakot, hiszen a 2024-es EP-választáson még győzni tudott a Fidesz. „2024 és 2026 között nem tudtam gazdasági sikert szállítani” – ismerte be Orbán, aki szerint elsősorban az elmaradt gazdasági növekedés miatt szenvedtek vereséget. A választási vereséghez azonban szerinte hozzájárultak kampányhazugságok is. Ezek között említette a gödi Samsung-gyárról szóló cikkeket, a Zsolti bácsi ügyét, és a Tisza Párt ígéreteit, amivel becsapták az embereket. Ilyen például a családi pótlék megduplázása, ami még nem történt meg vagy az euró bevezetésének ígérete, amit a legnagyobb átverésnek és a megszorítások kódnevének tart. Szerinte nem lehet 2030-ig bevezetni az eurót, és az új kormány csak ezzel akarja már az ősszel lenyomni az emberek torkán a megszorításokat.

Orbán úgy látja, hogy az új kormánynak nincs gazdaságpolitikája, „az egész gazdaság szenved”, megszűnt az önálló, szuverén magyar külpolitika, és „Magyarország is jawohl ország lett”. Szerinte az új külügyminiszter nem bot akar lenni Brüsszelben, hanem küllő, és a közös uniós külpolitikával Magyarország feladta a szuverenitását. Ennek jeleként értelmezte, hogy szerinte Brüsszel parancsára utasított ki a Külügyminisztérium tíz orosz diplomatát.

„Amiben most élünk, a visszagyarmatosítás korszaka”

– mondta a volt miniszterelnök a Magyar-kormány első négy hónapjáról. Szerinte az elmúlt tizenhat évben azért harcoltak, hogy Magyarország ismét szuverén ország legyen nemzeti tulajdonú stratégiai cégekkel az energetika, a bankszektor és a távközlés területén. Úgy látja, hogy már most folyamatosan adják át a magyarok pénzét és erőforrásait a külföldi cégeknek, a gyarmattartóknak. „A külföldi cégek jól járnak, a magyarok rosszul.”

„Ez remek hír. Milyen kár, hogy nem igaz” – mondta az uniós források felszabadításáról, amely szerinte csak része a Tisza Párt és Brüsszel paktumának, amit a választás előtt kötöttek. Orbán elképzelése szerint a paktum arról szól, hogy a Tisza felszámolja azokat a magyar belpolitikai erőket, akik szembe mertek fordulni Brüsszellel, majd átadja a magyar gazdaságot Brüsszelnek, és az összes utasítást követni fogja. Ezért cserébe pedig Brüsszel segített Magyaréknak legyőzni az előző kormányt, és hatalomban tartani őket. Hazugságnak tartja azt is, hogy ne lehetne a brüsszeli forrásokhoz máshogy hozzájutni, hiszen állítása szerint ő is jelentős forrásokat tudott hazahozni, a következő hétéves költségvetés tárgyalásakor pedig olyan helyzetet lehetne kiharcolni, hogy a többi forrást is felszabadítsák.

A jó egy órás interjú alatt Orbán gyakran úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna április 12-én, és továbbra is többes szám első személyben beszélt a magyarokról, akik szerinte nem akarnak háborút, genderlobbit, és nem akarnak gyarmattá válni.