Egy volt államtitkár szerint Orbán Viktor utasította, hogy több pénzért vegyék meg az Antenna Hungáriát, mint amennyiért a tulajdonosok eladták volna

Hétfő reggeli miniszteri értekezletekről, Tiborcz István érintettségeiről, az Antenna Hungária megvásárlásáról, a 4iG óriáscéggé dagadásáról és NAV-nyomozások szándékos elhúzásáról is beszélt a Partizánnak Vályi-Nagy Vilmos, a második Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkára. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke kacsának nevezte az Orbánra vonatkozó állításokat. A rá vonatkozó állításokra a 4iG cégcsoport részletesen reagált. Azt írták: a videó a „Jászai Gellérttel és a 4iG-vel kapcsolatban súlyos ténybeli tévedések, félrevezető csúsztatások, valamint rosszindulatú és valótlan állítások sorát tartalmazza”, Vályi-Nagy ellen pedig büntetőfeljelentést tesznek.

Vályi-Nagy Vilmos az interjú első részében arról számolt be, hogy szerinte Pintér Sándor egykori belügyminiszter 2014-től kezdve több mint két éven keresztül folyamatosan megfigyeltette, és hogy Pintér többször megpróbálta elérni Orbánnál a leváltását. A Partizánon látható videó második részében olyan hétfő reggeli miniszteri értekezletekről beszélt, amiken rendszeresen téma volt például az, hogy milyen településeken milyen közvilágítási tendert kell intézni, és ezeken a tendereken a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios rendszeresen nyert is.

Vályi-Nagy szerint ilyenkor minden jelenlévő tudta, hogy gyors válaszokra van szükség, mindent hamar elintéztek. Aztán állítása szerint a Microsoft-ügyekben is megjelent a háttérben Tiborcz neve, és gyakran hangzott el ezeken az értekezleteken, hogy ezek a bizonyos ügyek haladjanak.

Vályi-Nagy szerint egyre több olyan ügy került terítékre, ami szakmaiatlan és ráfizetéses volt, és azon kívül, hogy a projektet megvalósító cég rendkívül jól járt vele, csak púp volt a magyar állam hátán. Az arányok is elkezdtek megváltozni: a rossz projektek aránya idővel nőtt, a jóké pedig csökkent. Példának erre a gödi kormányzati adatközpontot hozta fel. Az elképzelés szerinte itt nem volt rossz, de a projekt megbicsaklott, és úgy költött el a magyar állam rá 15 milliárd forintot, hogy egy betonszarkofágon kívül semmi nem valósult meg. Azt mondta: ez nettó lopás volt, és a mai napig nincs felelőse, nem indult vizsgálat az ügyben.

Az Antenna Hungária megvásárlásáról is beszélt: felidézte, hogy amikor az állam vissza akarta vásárolni a külföldi tulajdonostól, a francia TDF Grouptól a céget, a tárgyalásokon a vételárat sikerült lealkudniuk 61-62 milliárdról 48 milliárd forintra, és erről sikerült is megállapodniuk.

Amikor Vályi-Nagy erről a Parlamentben tájékoztatta Orbán Viktort, ő személyesen azt mondta neki: duzzasszák fel a vételárat 53 milliárd forintra. Vissza kellett tehát „mászniuk” a tárgyalóasztalhoz, ahol visszafelé módosították a vételárat, ami a cégben lévő készpénz miatt még 2,8-2,9 milliárddal több is lett, így végső vételárként az állam közel 56 milliárd forintot fizetett ki. Vályi-Nagy azt mondta: „Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet”. A Partizán megkereste a Fidesz sajtófőnökét, Havasi Bertalant ezekkel az állításokkal kapcsolatban, aki kacsának minősítette a Vályi-Nagy által elmondottakat.

Beszélt az e-ingatlan rendszerről is, amit 2014-ben helyeztek be az EU-s támogatási projektek közé, 2016-ban kötöttek rá szerződést, és a mai napig csak részlegesen működik. De azt is mondta, hogy a digitális állampolgársághoz kapcsolódó aktív szerződések is 100 milliárd forintos nagyságrendet jelentenek úgy, hogy 10 milliárd forintból meg lehetett volna csinálni az egész rendszert.

A 4iG kapcsán azt mondta, hogy a cégcsoport munkatársai a közbeszerzések kiírása előtt hónapokkal megkapták a tervezett pályázatokat, és úgy jártak be az intézményvezetőkhöz, „mintha hazamennének”. Állítása szerint a keretmegállapodásoknál – amelyekkel szerinte gyorsan le lehetett bonyolítani a közbeszerzéseket – a 4iG azt is meghatározhatta, hogy például egy notebook- vagy szerverbeszerzésnél ki indulhat konzorciumvezetőként, a konzorciumi tagok személyéről pedig vétójoga volt. „Nélkülük egy PC-t sem lehetett Magyarországon az állam részére eladni” – állította.

A NAV informatikai eszközbeszerzéseit példaként hozva azt mondta, hogy azok szerinte reálisan akár feleannyiba is kerülhettek volna. Úgy látta, évente több tucat hasonló nagyságrendű informatikai beszerzés van, ezért jelentős kár éri a magyar államot. Azt állította, hogy a projektekből származó pénzek elosztásának arányai is megváltoztak: egyes esetekben a tendert elnyerő cégnek csak a nyereség egyhatoda maradt, míg öthatodát olyan szereplő vitte el, akinek Vályi-Nagy szerint valójában nem volt köze a projekthez.

Vályi-Nagy szerint a 4iG nélkül egyes területeken sem közbeszerzést kiírni, sem azt megnyerni, sem a munkát leszállítani nem lehetett. Azt állította, hogy Tiborcz István és Jászai Gellért üzletember, a 4iG vezérigazgatója rendszeresen találkoztak.

A 4iG felemelkedéséről beszélve Jászai Gellért korábbi szerepét is felidézte. Elmondása szerint amikor a Microsoft megszakította a kapcsolatot a Humansofttal a licencbotrány miatt, Jászai volt a cégcsoport induló vezetője. Vályi-Nagy korábbi kollégáira hivatkozva azt mondta, hogy 2016 körül a NAV akkori elnökhelyettesét Mészáros Lőrinc személyesen hívta fel, és egy vadászházba invitálta. Ott Jászai közölte vele, hogy vissza kellene kapnia a cégvezetési jogosultságát. Vályi-Nagy szerint a NAV ezt később vissza is adta neki.

Vályi-Nagy szerint a 4iG növekedésében az akvizíciók könyvelési értéke is fontos szerepet játszott. Azt állította, hogy több magyar vállalat is úgy került be a 4iG cégcsoportjába, hogy a 4iG könyveiben nagyobb értéken jelentek meg, mint amennyin korábban szerepeltek. A cégcsoport értéke így gyorsabban nőtt, mint a hozzá került vállalatok tényleges értéke.

A Digi felvásárlásáról Vályi-Nagy azt mondta: azt a magyar állam felügyelete alatt álló bankok finanszírozták, miközben a vállalat évek óta jelentős veszteséget termelt, elvesztette saját tőkéjét és likviditását, és 80 milliárd forintos tartozása volt a román anyavállalat felé. A Digi 210 milliárd forintos értéken jelent meg a 4iG könyveiben, de Vályi-Nagy szerint ez még mindig nem volt elegendő ahhoz, hogy a 4iG értéke meghaladja az Antenna Hungáriáét.

Ezért további, jövőbeli értékeket is megjelenítettek a 4iG cégeinél, összesen nagyjából 130 milliárd forint értékben. Szerinte erre a két lépésre volt szükség ahhoz, hogy a magyar állam elfogadja azt a részvénycserét, amelynek eredményeként a 4iG többségi tulajdonos lett az Antenna Hungáriában, míg a magyar állam kisebbségi részesedést szerzett a 4iG-ben.

Ezt követte szerinte a korábban kialakított koncepció utolsó eleme, egy nagy mobilszolgáltató megvásárlása. A 4iG és partnerei 660 milliárd forintért vásárolták meg a Vodafone-t, miközben Vályi-Nagy szerint az állam az infrastruktúrát sem kapta meg, holott néhány évvel korábban 80 milliárd forintért még az egész infrastruktúrát átadhatták volna.

A NAV-nyomozások kapcsán a Fuzik-ügyet hozta fel példaként. Elmondása szerint a manipulált közbeszerzéseken nyerészkedő cégek az extraprofitot költségszámlákkal fedték le, majd készpénzben visszaadták a pénzt. Ezt egy olyan „hibrid rendszerként” írta le, amelyben szerinte még a NER oligarcháinak tényleges tulajdonosait is meglopták. Vályi-Nagy azt állította, hogy a 4iG is igénybe vett ilyen szolgáltatásokat, a büntetőeljárásból azonban kimaradtak az érintett vezetők és politikusok.

Vályi-Nagy szerint a NAV nyomozói által feltárt szálak után néhány héttel „a politika rajtaütött” a NAV vezetésén: a teljes nyomozati vezetést leváltották, az ügyet pedig egy vidéki nyomozóhivatalhoz helyezték át. Az addig az üggyel foglalkozó 100–120 ember kiesett, és mindössze négy-hat ember kezdte újra a nyomozást. Azt is állította, hogy a gyanúsítottak vallomásainak felvételét több alkalommal leállították. Ha pedig olyan nevek hangzottak el, amelyek kellemetlenek lehettek a rendszer számára, akkor szerinte törölték a felvételt, és újrakezdték a kihallgatást.

Vályi-Nagy szerint az elmúlt években több száz hasonló ügy lehetett, amelyeknél a NAV-nál vagy az ügyészségen az volt a feladat, hogy „elfektessék” az eljárásokat. Azt mondta, az ezekhez kapcsolódó dokumentumok megvannak, ezért az ügyeket folytatni lehetne.

A Partizán-interjú megjelenése után a 4ig részletes közleményben reagált a videóban elhangzottakra. Azt írták, a videó „Jászai Gellérttel és a 4iG-vel kapcsolatban súlyos ténybeli tévedések, félrevezető csúsztatások, valamint rosszindulatú és valótlan állítások sorát tartalmazza”. A cég szerint Jászai Gellért nem ismeri Vályi-Nagy Vilmost, ezért Vályi-Nagy „nem rendelkezhet közvetlen, valós és tényszerű ismeretekkel Jászai Gellért üzleti vállalkozásairól vagy az általa vezetett társaságok működéséről”.

A cég szerint Vályi-Nagy hónapok óta „konspiratív módszerekkel próbál információkat gyűjteni Jászai Gellért környezetéből, miközben valótlan információk terjesztésével igyekszik lejáratni az üzletembert”. Azt írták: ezek az állítások alkalmasak lehetnek a 4iG piaci megítélésének torzítására.

Hozzátették, hogy a Partizán szerkesztőségének előzetesen rendelkezésre bocsátottak dokumentumokat, Vályi-Nagy állításait pedig a levél spekulációknak nevezte. „A 4iG Nyrt. és Jászai Gellért haladéktalanul büntetőfeljelentést tesznek Vályi-Nagy Vilmossal szemben, egyúttal vizsgálják a Partizán szerkesztőségének az interjú közlésével összefüggő jogi felelősségét is” – írták.

A cégcsoport szerint Jászai Gellért soha nem veszítette el vezető tisztségviselői jogosultságát, jogszabályok szerinti akadályhordozásról volt szó, ami úgynevezett „kimentési eljárás” keretében rendeződött. Azt írták, a vadászházban tartott találkozó nem történt meg, és 2016-ban a NAV vezetési struktúrájában nem létezett a hivatkozott elnökhelyettesi pozíció.

Azt is írták, hogy Fuzik Zsoltnak nem volt szabad bejárása a 4iG irodájába, és a vele kapcsolatos nyomozás nem tárt fel jogsértő magatartást a cégcsoportnál. Szerintük a 4iG közbeszerzési piaci befolyására vonatkozó állítások is valótlanok és megalapozatlanok, és a 4iG távközlési akvizícióiról tett szinte valamennyi lényegi állítás valótlan vagy szakmailag hiteltelen. A cég teljes közleménye itt olvasható el.