Kóka János: Nem omlott össze a magyar egészségügy, ennél rosszabb történt, hozzászoktunk a rossz működéséhez

„Az egész egészségügyi rendszert fenekestül kell felfordítani” – mondta Kóka János, a Doktor24-csoport elnöke, korábbi gazdasági és közlekedési miniszter Krug Emíliának a Szinten túl című műsorban. Betegségmenedzsment helyett egészségmegőrzésre, kórházközpontúság helyett az alapellátás és a járóbeteg-ellátás megerősítésére van szükség. Nem omlott össze a magyar egészségügy, ennél rosszabb történt, hozzászoktunk a rossz működéséhez – véli Kóka.

Politikai kampány helyett egészségnevelés

A Portfolión megjelent egy hosszú véleménycikk Kóka Jánostól az egészségügy állapotáról. Kóka szerint a kormány arról beszélt, hogy évente 500 milliárddal többet költenek az egészségügyre, de azt is mondta, hogy a költést az uniós átlagra fogják felemelni. Ez a két szám egyébként nem találkozik – mondta Kóka. Ha valóban az uniós átlaghoz emelnék fel ezt az összeget, akkor az évente 1000 milliárd forint költést igényelne. „Ennek ma nem látom a forrásait.”

De azért van pár ötlete, honnan tudna plusz forrást teremteni a kormány az egészségügyi többletkiadásokra. Megemlítette a cukros üdítők népegészségügyi termékadóját, amit szerinte meg lehetne emelni. Vagy ott van a hevített dohánytermékek jövedéki adója, illetve az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amiket Magyarországon lényegében nem adóztatnak. Számításai szerint ezekkel együtt összesen 150 milliárd plusz pénzt lehetne behozni az egészségügybe.

Krug Emília felhozta, hogy egy ilyen emelés ellen a kereskedők valószínűleg tiltakozni fognak, illetve a politikusok is nehezen jelentenek be adóemelést. Az egészségügyi miniszternek politikai vétójoga van, Kóka János szerint ezt kellene kihasználni. „Bátorság kell hozzá.”

„Közbotrány, ami Magyarországon prevencióban van” – mondta a Doktor24 vezetője. Felhozott egy sokkoló adatot: vastagbélrákszűrés esetében az európai uniós megjelenési ráta nagyjából 50 százalékos, azaz minden második ember megy el szűrésre. Magyarországon egy adat van, ott 4,7 százalék ez a ráta, azaz kevesebb mint minden huszadik ember jelenik meg vastagbélrák szűrésen. Kóka szerint azért nem mennek el az emberek szűrésekre, mert nincs rajta elég fókusz.

Szerinte ha a politikusok csak töredékét fordítanák egészségnevelésre annak az időnek, amit politikai kampányra fordítanak, lehetne formálni a tudatot.

Nem lehetünk következmények nélküli ország

A beszélgetésben szóba került a magán- és az állami egészségügy viszonya is. A magánegészségügy hosszú távú befektetés – mondta Kóka János. Ő a Doktor 24 céget húsz éve alapította, de állítása szerint egyetlen forintot sem vett ki belőle. A nemzetközi példákat látva szerinte hosszú távon ott lesz sikeres a magán egészségügy, ahol van mellette jól működő állami egészségügy. Ezek nem konkurens, hanem egymást kiegészítő rendszerek. „Nem vagyunk ebben ellenérdekeltek.”

Kóka szerint olyan rendszer lenne ideális, ahol létezne egy alap szolgáltatási csomag a társadalombiztosításban. De mi van akkor, ha ezt az alapcsomagot mégsem tudja biztosítani az állami szolgáltató? Akkor meg kell vásárolni a piacon a magánszolgáltatóktól, mint ahogy ez sok területen van.

A Tisza egészségpolitikájának eddigi, három hónapos munkájából a transzparenciát nagyon jó iránynak tartja. Külön kitért a kórházi fertőzésekre, amikben „ezrek halnak meg itthon”. Szerinte a kórházi higiénia kérdése az egyik legmegdöbbentőbb hiányosság Magyarországon, de az a baj, hogy láthatatlan. Kiemelte a szakdolgozói pálya nimbuszának emelését, amire nagyon nagy szükség van.

A beszélgetés végén szóba került a kórházi ágyak helyzete is. Magyarországon 3-3,5-szer több aktív kórházi ágy van ezer főre vetítve, mint például Svédországban vagy Spanyolországban – mondta Kóka János. A kórházi ágyak kihasználtsága 60 százalék körül van, ami nem ideális.

A beszélgetésben az egészségügy mellett téma volt a vállalkozók helyzete is. Kóka János szerint a külföldi befektetőknek jogbiztonságra van szükségük. Látok egy nagyon rossz folyamatot – mondta Kóka, ez pedig a vállalkozóellenesség. Vissza kellene nyerni a magabiztosságot, ahol a vállalkozó munkahelyek teremtője, nem szitokszó.

Ez összefüggésben van azzal is, hogy az elmúlt években szerinte a politika túlságosan belemászott a vállalatok életébe. Erre elmesélt egy példát: 2023-ban a Doktor24 egyik befektetője egyik napról a másikra azt mondta, elmegy Magyarországról. Ezt azzal indokolta, hogy a lengyel–magyar barátság megbomlott, az ő befektetőjük egy lengyel állami tulajdonú bank, ahonnan azt a sugallatot kapták, hogy el kell menniük Magyarországról.

Kóka szerint azért is van szükség elszámoltatásra itthon, hogy az elvesztett jogbiztonság megteremtődjön. Az elszámoltatással összefüggésben szóba került a Covid alatti lélegeztetőgépek beszerzésének ügye. Kóka János szerint a túlárazásnak kétféle oka lehetett: ilyen volt a piaci helyzet, a másik, hogy „ha itt valaki belenyúlt a mézesbödönbe, annak tényleg le kell törni a kezét”. Ebben szerinte nem lehetünk következmények nélküli ország.