Vége a vármegyéknek és főispánok sincsenek többé
A tiszás többségű Országgyűlés a keddi ülésnapon 134 igen és 52 nem szavazat mellett megszavazta, hogy a vármegyéket újra megyének, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak hívják. Az ellenzékből a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is nemmel szavazott.
A vármegye és a főispán elnevezéseket a Fidesz vezette be 2022-ben. Azzal érveltek, hogy a vármegye szó használatának visszaállítása biztosítja az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai továbbélését a mai magyar jogrendben, illetve erősíti a nemzeti összetartozás eszméjét és a magyar demokrácia nemzeti karakterét.
A most elfogadott javaslat elsősorban praktikus okokkal indokolja a visszanevezést: a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett a közigazgatási szervezetrendszer átláthatósága, közérthetősége és az egységes jogalkalmazás miatt van szükség a vármegye és a főispán elnevezés megszüntetésére.
A törvényjavaslat a kihirdetést követő napon lép hatályba. A módosító részletezte, hogy az egyéb tárgyú törvényekben hol kell átírni a vármegyét megyére, ezek a rendelkezések október 1-től lesznek érvényben.
A Fidesz 2022. július 19-én fogadta el az Alaptörvény 11. módosítását, aminek része volt a megyék vármegyékké és a kormánymegbízottakat főispánná való átnevezése. A javaslatot Lázár János, az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere is megszavazta, pedig korábban ellenezte az ötletet. Az átnevezést az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták 2011-ben, Lázár János akkor azt mondta, reméli, hogy „a józan ész az érzelmeket felülírja”, mert szerinte
„…nem jó történeti aspektusai vannak. (...) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot.”
Lázár végül kötelességből szavazta meg az átnevezést, mivel része volt az akkor elfogadott alaptörvénymódosításnak.
A vármegye alapvető közigazgatási egység elnevezése volt az államalapítástól 1949-ig, bár kialakulásuk több évszázados folyamat volt. Határaik Trianon előtt is változtak, nagy közigazgatási átalakítás zajlott 1876-tól – ez 1881-re zárult le –, ekkor szűntek meg a székek is, és számoltak fel több, bonyolult határvonalat jelentő enklávét is.
A vármegye elnevezés azonban ekkor és Trianon után is megmaradt – bár olykor törvényi szövegben is használták a megye szót –, sőt, néhány évvel a második világháború után is megmaradt. Hivatalosan csak 1949-ben, az új, ekkor már szovjet mintájú alkotmány elfogadásakor változtatták azt hivatalosan is megyére.
