Reagált az ENSZ arra, hogy a magyar kormány meghosszabbította a bevándorlás miatti válsághelyzetet

Reagált az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR arra, hogy a magyar kormány múlt héten úgy döntött, december 31-ig meghosszabbítja a szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” Magyarországon.

Magyar Péter pénteken a döntést azzal indokolta, azért van szükség a 2016-ban bevezetett válsághelyzet meghosszabbítására, hogy legyen idő megállapodni az EU-val egy új szabályozásról. Az Európai Unió Bírósága már 2020-ban kimondta, hogy magyar gyakorlat sérti az uniós jogot. A miniszterelnök pénteken hangsúlyozta, hogy nem fognak enyhíteni az illegális migrációval szembeni jogszabályi környezeten, de tárgyalnak az Európai Unió intézményeivel a magyar szabályozás uniós jogokat sértő rendelkezéseiről.

Erre Magyar szerint azért van szükség, hogy ne kelljen 100 milliárdokat kifizetnie a kormánynak, egy szerinte igazságtalan helyzetben, ahol Magyarországot azért bírságolják, mert a saját, és ezzel Európa külső határait védi. Az uniós bíróság 2024-ben a jogsértés fennmaradásának minden napjára egymillió euró megfizetésére kötelezte az országot, a bírság mértéke mára 1 milliárd euró fölött jár, ami mai árfolyamon körülbelül 370 milliárd forintnak felel meg.

Az ENSZ hétfőn kiadott közleményében aggodalmát fejezte ki a menedékjoghoz való hozzáférést korlátozó intézkedések meghosszabbítása miatt. A közlemény hangsúlyozza, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is elismeri az államok jogos érdekét a határok hatékony igazgatásában és az irreguláris migráció kezelésében, de aggodalommal tölti el, hogy a magyar intézkedések jelentősen korlátozzák a menedékhez való hozzáférést és a menedékkérés jogának gyakorlását, és nincsenek összhangban a visszaküldés tilalmának elvével sem, amely megtiltja, hogy bárkit olyan országba vagy területre küldjenek vissza, ahol üldöztetés, fegyveres konfliktus, erőszak vagy más súlyos emberi jogi sérelem veszélyének lenne kitéve.

Az ENSZ ugyanakkor üdvözölte, hogy a magyar kormány a következő hetekben felülvizsgálja a vonatkozó jogszabályokat. A Menekültügyi Főbiztosság arra kéri a magyar kormányt, hogy „átlátható konzultációs folyamat keretében hozzon létre olyan fenntartható keretrendszert, amely egyensúlyt teremt a hatékony határigazgatás és a menedékjoghoz való hozzáférés között, és teljes mértékben összhangban áll Magyarország nemzetközi és európai jogból fakadó kötelezettségeivel” – áll a közleményben.

A Magyar Helsinki Bizottság szeptember 4-én, a hosszabbításról szóló kormánydöntés előtt kiadott nyilatkozatában arról írt, nincs szükség a válsághelyzet fenntartására, az ugyanis nem jelentené a határvédelem feladását, nem kellene lebontani a határkerítést vagy ellenőrizetlenül befogadni az országba érkező külföldieket. A Helsinki Bizottság szerint a válsághelyzet megszüntetése után csak annyi változna, hogy „az elfogott embereket nem automatikusan kényszerítenék át Szerbiába, hanem a hatóság megállapítaná személyazonosságukat, ellenőrizné adataikat és azt, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban, majd egyedi eljárásban döntene arról, hogy mi történjen velük”. Ez a jogvédő szervezet szerint nem gyengébb, hanem rendezettebb határigazgatást jelentene.