Mintha a középvárosokról elfeledkezett volna a politika – hol áll a te városod, a te falud a fejlettségi rangsorban?

Az Egyensúly Intézet idén is elkészítette fejlettségi rangsorát a magyarországi városokról és falvakról. A Településindex a KSH nyilvánosan elérhető adatai alapján külön kategóriában mutatja a megyei jogú városok, a budapesti kerületek, a közepes- és kisvárosok, illetve a falvak helyezését. A 3154 magyar település rangsorainak elkészítéséhez 53 indikátort használtak, több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat segítségével. Erről beszélgettünk Boros Tamással és Filippov Gáborral, az Egyensúly Intézet vezetőivel a Magyarország jövő időben második évadának első adásában. A települések helye a rangsorban interaktív térképeken itt nézhető meg.

A műsor elején néhány példán mentünk végig – a magyarázatokat megtalálja, ha belenéz a műsorba.

• Az érthető, hogy a kategóriájában Balatonfüred az 1. helyezett, de közben Siófok csak a 11., Keszthely pedig a 21. helyen áll. Vajon mi adja ezt a különbséget?
• Felcsút az 5000 fő alatti kistelepülések között az első Tihanyt és Hévízt is megelőzve, miközben a szomszédos Alcsútdoboz a 170., a szintén szomszédos Bodmér pedig az 1026.
• Az ország legkevésbé fejlett települése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Csenyéte a kistelepülések között a 2885., a nem sokkal mellette lévő Novajidrány viszont a 735. Ez miért van így?
• Az nem meglepő, hogy az V. kerület a legfejlettebb kerület, de a sokat fejlődő kerületek között ott van az élbolyban a VIII. és a XI. kerület.

Miért készült ez a rangsor? Hogyan készült? Mit mutat és mit nem?

• Gyakran a településen élők, az újságírók, a véleményformálók, de még szakértők is benyomások vagy a polgármester hatásos közösségi média kampányai alapján alkotnak képet arról, hogy egy település mennyire fejlődik. A rangsor célja, hogy objektív mutatók alapján tegye összehasonlíthatóvá a városok, kerületek, falvak fejlettségét.
• Nemcsak azt mutatja, mennyire fejlett egy település, de azt is, hogy 2014-hez képest mennyit fejlődött.
• A lista nem a települések élhetőségéről ad képet. Itt igazából az látható, hogy egy település mennyire jövőképes, mennyire jövőálló.
• Nem a polgármesterek teljesítményét méri, hiszen a legtöbb esetben egy-egy település fejlődése nem csak rajtuk múlik. Persze vannak példák arra is, hogy meghatározó szerepe van egy agilis településvezetőnek a városa vagy a faluja fejlődésében.
• A rangsoroláshoz használt 53 indikátort megfelelően súlyozva használták fel. Olyan KSH-adatokat használtak, mint például a 25 év alatti nyilvántartott álláskeresők aránya, a szelektíven elszállított települési hulladék aránya, a közúti és a tömegközlekedési kapcsolatok, a belföldi oda- és elvándorlás különbsége, a bűncselekmények száma, a diplomások aránya, az egy lakosra jutó helyi iparűzés adó és az szja-alapot képező belföldi jövedelem, a közüzemi infrastruktúra kiépítettsége, de nézték a színházba járók számát vagy a játszótereket is. Az összes indikátort és a mérés módszertanát itt találja.
• A Településindex honlapján egy polgármester azt is megnézheti: milyen beavatkozási pontokon kell elérni javulást ahhoz, hogy érezhető előrelépést érjen el a lakóhelye.

Milyen kép rajzolódik ki az adatokból a magyarországi településekről?

• A nagyobb városok ebben a versenyben sprinterként haladtak előre, a legtöbb kisebb település pedig lassú sétával ment. Bár – 24 kivételével – a legkisebb települések is fejlődtek, ez messze elmarad, a nagyobb települések fejlődésétől.
• A középvárosok fejlődése nemcsak Budapestétől vagy a megyei jogú városokétól maradt el, de náluk bizonyos falvak is többet léptek előre. Mintha ezekről a középvárosokról elfeledkezett volna a politika és saját közösségük is.
• Budapest a legtöbb mutatóban látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben, de a humánmutatók többségében hanyatlik. Más hazai nagyvárosokat is jellemez, hogy miközben ezek a jövedelemképződés központjai, kulturális központok, a népességük hanyatlik a kiköltözések miatt.
• Jól látható az agglomerációs települések paradoxona. Egyrészt ezek a legdinamikusabban fejlődő telelepülések, egyre nő azoknak a száma, akik diplomások és jelentős adót fizetnek be. Egy kezdeti fejlődési szakasz után azonban egyre jobban kiütközik az infrastruktúra túlterheltsége. Az egyre fokozódó népesedés és a lakosság kiáramlása ezekbe a városokba egy idő után már rontja a fejlettségi mutatókat.
• Kevesen vitatják, hogy a jobb és a rosszabb adottságokkal rendelkező települések fejlettségének kiegyenlítésére szükség van valamilyen kompenzációs mechanizmusra, de a szolidaritási adó magas elvonásai inkább fékezték a régió motorjainak számító városok fejlődését.
• A mutatók alapján a fejlett településeknél két fontos szempont a meghatározó: a Budapesthez való közelség és a diplomások magas aránya. A polgármestereknek az a jó hír, hogy egy település sikerességéből ez is csak nagyjából 9 százalékot magyaráz meg, emellett a helyi és egyedi tényezőknek van fontos szerepe.

Miről van még szó a műsorban?

• Hogyan használják fel a különböző politikai oldalak ezeket az adatokat?
• Miért javítható a diplomások megtartásával vagy odavonzásával egy város vagy falu pozíciója?
• Mennyit számítanak az egyedi, kreatív ötletek, amelyekkel egy falu vagy város meg tudja különböztetni magát az összes többitől?
• Mire kell figyelnie egy polgármesternek, ha javítani akar a helyezésén?