A kórházak üdvözlik a fertőzési adatok nyilvánosságát, de a betegek aggodalmával is számolniuk kell
Csütörtök este közzétették a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) interaktív oldalán a részletes kórházi fertőzési adatokat évekre visszamenőleg. Egész pontosan a 2021–2025 közötti időszakból váltak most elérhetővé aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekre lebontva a járványokkal kapcsolatos adatok, a Clostridium difficile baktériumra vonatkozó hazai adatok és egy kórházi fertőzésekről szóló uniós elemzés, majd később az erős antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó adatbázisok is.
A bárki által részletesen kereshető oldallal az egészségügyi kormányzat célja, hogy a kórházi fertőzéseket transzparenssé tegye, és az intézményekkel közösen javítson a jelenlegi helyzeten. A felület indulása előtt tartott sajtóbeszélgetéseken többször is hangsúlyozták, hogy az adatok nem alkalmasak egy intézmények közötti rangsor felállítására, és nem is az összehasonlítás a cél. Ezért is lesz fontos az adatok helyes értelmezése. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos ígérete szerint a kórházak külön is megkapják a rájuk vonatkozó részletes adatokat.
Viszont a szakmában kevésbé járatos érdeklődőket jogosan foglalkoztathatja, hogy abban a kórházban, amelyikhez ők tartoznak, hogyan alakulnak az adatok, min fog változtatni azok közzététele, és hogyan állnak hozzá a kórházak vezetői a nyilvánossághoz. Több fővárosi és vidéki kórházat kerestünk meg, hogy választ kaphassunk ezekre a kérdésekre, és megismerhessük az ő oldalukat.
A beérkezett válaszokból az látszik: a kórházak vezetői pozitívan fogadják az adatok közzétételét, de fontosnak tartják a helyes értelmezést. Többen is kiemelték, hogy az antibiotikumra nem reagáló baktériumok ellen nagyon nehéz küzdeni, és több szakemberre és infrastrukturális változásra lenne szükség a fertőzések csökkentéséhez.
Nagyon fontos, hogy mindenki a helyén kezelje az eredményeket
„Különösen fontosnak tartjuk, hogy a betegek és hozzátartozók számára is érthető legyen, mit jelentenek az egyes mutatók […]” – írta megkeresésünkre a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, ennek érdekében ők például a közösségi médiában és a honlapjukon is edukációs tartalmakkal, interjúkkal, a témához kapcsolódó események szervezésével készültek az adatok közzétételére.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet lapunknak azt válaszolta: a nagyobb átláthatóságot ők is fontosnak tartják, amennyiben az adatok megfelelő szakmai magyarázattal együtt jelennek meg.
A budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet kiemelte, hogy az intézmények összehasonlítása szinte lehetetlen. Még ha a profil hasonló is, az ellátott lakosság kora, életmódja, szociális, kulturális, vallási, anyagi helyzete között óriási különbségek vannak. Nem mindegy, milyen egészségi állapotban kerülnek be a kórházba az emberek, milyen alapbetegségük van – írták lapunknak küldött válaszukban.
A fertőzési számra hatással van a személyzet hiánya és a nagy betegforgalom is, ami az ellátás minőségét befolyásolhatja. Az is előfordul, hogy a betegek vándorolnak az intézmények között, és így a kórokozók behurcolásának is megnő az esélye.
A Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet a transzparenciával egyetért, de
szerintük a fertőzési adatokat elsősorban az adott intézmény korábbi adataival érdemes összevetni és hosszabb időszakot vizsgálva értékelni.
A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórháztól Lőrincz Márton Ákos orvosigazgató válaszolt a kérdéseinkre. Kiemelte, hogy az adatok értelmezését a mikrobiológiai mintavételek gyakorisága és gyakorlata is jelentősen befolyásolja. Ennek jelentőségét el is magyarázta:
„Ha egy intézmény kevesebb mintát küld vizsgálatra, kevesebb multirezisztens kórokozót is fog kimutatni. Ez azonban nem feltétlenül jelent jobb infekciókontrollt. Éppen ellenkezőleg: a beteg és az intézmény közös érdeke, hogy a kórokozót minél pontosabban azonosítsuk, hiszen így gyorsabban, célzottabban, sok esetben olcsóbban és kevesebb mellékhatással lehet kezelni a fertőzést. Ugyanakkor a sok mintavétel mellett tapasztalt alacsony pozitivitási arány sem feltétlenül jelent jobb eredményt, hiszen azt a mintavétel módja, a minta kezelése és a laboratóriumi feldolgozás is befolyásolhatja.”
A nyilvánosság aggodalmat is kelthet a betegekben
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kórházak nem tartanak-e attól, ha nyilvánosak lesznek az adatok, a betegek jobban fognak aggódni, és kevésbé szívesen mennek azokba az intézményekbe, ahol magas a fertőzési arány.
A Jahn Ferenc kórház válaszában azt írta: a megfelelő ismeretek nélkül valóban félrevezető következtetéseket lehet levonni az adatokból. Ez azzal járhat, hogy akár olyan intézmények vagy osztályok megítélése is romlik, amelyek egy-egy szakterületen kiemelkedő színvonalú ellátást végeznek.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet is úgy gondolja, hogy
az adatok nyilvánossága érthető módon kelthet aggodalmat a betegekben.
De szerintük a közzététel célja a megelőzés támogatása és a betegbiztonság javítása, nem pedig az intézmények megbélyegzése.
A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet azt írta: „Fontosnak tartjuk, hogy a közzétett adatok ne keltsenek indokolatlan félelmet betegeinkben és a hozzátartozókban. Véleményünk szerint ezt nem az adatok visszatartásával, hanem megfelelő tájékoztatással, a betegek és hozzátartozók edukációjával, őszinte kommunikációval kell elérni.”
Szerintük a betegeknek és hozzátartozóknak önmagában már az is megnyugtató tény lehet, ha egy intézményben azonosítják a kockázatokat, folyamatosan mérik azokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek a hibák javításáért.
A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházban is értik az aggodalmat. A nyers számok kontextus nélkül félrevezetők lehetnek. Viszont szerintük a bizalomhiány miatt a betegek később fordulnak orvoshoz, ami súlyosbíthatja az állapotukat.
Franz Mónika, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház orvosigazgatója lehetséges következménynek tartja, hogy a betegek jobban fognak aggódni, és kevésbé szívesen mennek azokba az intézményekbe, ahol magas a fertőzési arány. Ugyanakkor a nyilvánosság megfelelő ösztönző is lehet az érintett kórházaknak, hogy javítsanak az eredményeiken.
A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban nem tartanak attól, hogy az adatok nyilvánossága miatt a betegek jobban fognak aggódni. „A betegek számára eddig is egyértelművé tettük, hogy minden egészségügyi beavatkozásnak lehetnek kockázatai és szövődményei, és ez a fertőzésekre is igaz. A Covid-járvány után aligha lehet újdonság, hogy a kórházi kezelés bizonyos fertőzési kockázattal is jár” – válaszolta az orvosigazgató.
A Honvédkórház válaszában azt írta: az unióban az azonos szintű kórházak összehasonlításában a jól teljesítők között szerepelnek. Ők sem tartanak attól, hogy a nyilvánosságra került adatok negatívan befolyásolnák a megítélésüket.
A betegeknek és a látogatóknak is van felelősségük a fertőzések csökkentésében
És milyen próbatételekkel szembesülnek a kórházak, miért nehéz küzdeni a kórházi fertőzések ellen?
A budapesti Jahn Ferenc kórházban például egyre nagyobb gondot okoz a folyamatosan növekvő antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy bizonyos baktériumok ellenállnak az ismert antibiotikum-terápiáknak.
Az is nehézséget okoz, hogy sok beteg súlyos állapotban kerül be a kórházba.
Általános tapasztalat, hogy a kórházaknak egyre több feladatot adnak az antibiotikumra nem reagáló kórokozók és a kimagasló betegforgalom. Illetve az is, hogy nem megfelelők az infrastrukturális adottságok. Kevés olyan megfelelő kórterem van, ami a fertőzött betegek elkülönítésére alkalmas. Emellett a megfelelő számú krónikus és szociális férőhely hiánya miatt az aktív osztályok is zsúfoltabbá válhatnak.
A mikrobiológiai vizsgálatok elérhetősége szintén meghatározó tényező. „Azokban az intézményekben, ahol nincs saját mikrobiológiai laboratórium, a mintákat külső vizsgálóhelyekre kell továbbítani, esetenként több különböző intézménybe. Az engedélyezési folyamatok, valamint az eredmények beérkezésének ideje késleltetheti a célzott terápia megkezdését, ezért a beteg kezdetben olyan antibiotikum-kezelést kaphat, amelyet a mikrobiológiai eredmények ismeretében később módosítani szükséges. Mindez a kezelés időtartamát is növelheti” – írta a Jahn Ferenc kórház válaszában.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben alapból súlyos, krónikus légzőszervi betegségben szenvedő betegeket is ellátnak. Állapotuk, a beavatkozások, a gépi lélegeztetés, a hosszabb ápolási idő és az antibiotikum-rezisztens kórokozók egyaránt növelhetik a fertőzések kialakulását. Sok olyan beteget fogadnak, akiknél már a felvételkor fennáll valamilyen fertőzés, vagy tünetmentesen hordoz valamely kórokozót.
A Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet megemlítette az egyes kórházak építészeti adottságait is. „Az épületek kialakítása, kora, az osztályok elrendezése és az elkülönítés lehetősége mind olyan körülmény, amely hatással lehet az infekciókontroll eredményességére.”
A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet felhozta a betegek és a látogatók felelősségét is. Szerintük az ő edukációjuk elengedhetetlen, például hogy betegen ne látogassunk beteget, és a házirend betartására is ügyeljünk.
Több szakemberre lenne szükség
Azt is megkérdeztük a kórházaktól, hogy milyen segítségre lenne szükségük a kórházi fertőzések eredményesebb visszaszorításához.
Azt mind kiemelték, hogy a fertőzések egy része nem előzhető meg a leghelyesebb gyakorlat mellett sem. Ugyanakkor nagyon fontos lenne az ehhez szükséges humánerőforrás, megfelelő tárgyi és infrastrukturális feltételek, korszerű eszközök, a takarítási szolgáltatás fejlesztése.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet válaszában azt írta: a további előrelépést az egységes adatközlés, a gyors mikrobiológiai diagnosztika, a korszerű informatikai háttér, a megfelelő szakember-utánpótlás és az elkülönítési lehetőségek fejlesztése egyaránt segítheti.
A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója szerint a kórházi fertőzések egy része megfelelő szervezéssel, infrastruktúrával, eszközökkel és képzéssel tovább csökkenthető. Ehhez például arra lenne szükség, hogy minden kórteremhez legyen fürdőszoba és külön mellékhelyiség, megfelelő legyen a hűtés- és fűtéstechnika, megtörténjenek idejében a javítások, festések. Azt is megemlítették, hogy a megfelelő létszám csökkenti az egy dolgozóra jutó terhelést, ezáltal a hibázás lehetőségét is.
A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetnek is
humánerőforrásra, központi lakossági edukációra és infrastrukturális beruházásokra lenne szüksége a fertőzések hatékonyabb visszaszorításához.
Franz Mónika, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház orvosigazgatója a legfontosabb segítséget a lakosság megfelelő egészségkultúrájában látja. Például, hogy a betegek tisztaságot tartsanak maguk körül, megfelelő személyi higiénével éljék a mindennapjaikat, és betartsák a látogatás szabályait. Illetve fogadják el, ha az orvos valamiért nem akar antibiotikumot felírni.
