Hosszú távon a paksi fenékküszöb áttervezése is szóba jöhet a BME szakértői szerint

A Pakson épülő dunai fenékküszöb gyors megoldást jelent az energiaellátási vészhelyzetre, de hosszabb távon vizsgálni kell a fenntarthatóságát – mondta Baranya Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője. Az egyetem közleménye szerint a kutatója részt vett a tervezési folyamatban is, mely során néhány nap leforgása alatt kellett hatástanulmányokat készíteniük.

Idővel szükség lehet a fenékküszöb kialakításának, vagy akár a teljes létesítmény átgondolására, különösen akkor, ha mélyebbre helyezik a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait, véli Baranya Sándor. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával, és Paks II-vel kapcsolatban is több évtizedes távlatban kell tervezni, mondja a kutató, aki szerint a Duna medrének mélyülésével is számolni kell, hiszen többek között ez vezetett a jelenlegi helyzethez is.

A most épülő fenékküszöb magassága nem egységes, az erőmű felőli oldala egy méterrel alacsonyabb, mint a másik oldalon – ezt a hajózóút miatt csinálják így. A küszöb után felgyorsul a vízfolyás, ami gyorsíthatná a meder erózióját, de ezt a mederre épített kőszórásokkal visszafogják.

A BME tanszékének munkatársai számos folyószabályozási és vízépítési beavatkozás tervezésén részt vettek, köztük a Mosoni-Duna torkolatánál kialakított vízszintszabályozó hatásvizsgálatában. Emellett folyó-helyreállítási beavatkozásokkal is foglalkoznak. A kutatók a teljes magyarországi Duna-szakasz hidrodinamikai modellezését megcsinálták, és ezekkel vizsgálják a tervezett folyószabályozási beavatkozások hatásait.