Így nézne ki a paksi vízszint megemelése a kormány tervei szerint
Szerdán a kormány nagy vonalakban ismertette, hogy milyen megoldással álltak elő a Duna vízszintjének megemelésére paksi erőmű működése érdekében, a csütörtöki sajtótájékoztatón pedig már részletesen ismertették, hogyan nézne ki a hatmilliárd forintos beruházás. Magyar Péter miniszterelnök Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, az Országos Védelmi Hivatal elnökének társaságában osztott meg részleteket.
A projektben fontos szereplő az OVF, ők készítettek kimutatásokat arról is, hogy a beavatkozás hatására hogyan fog viselkedni a Duna. Ezekről a folyamatokról szemléltető ábrákat is felvillantottak a helyszínen, innen mutatunk most néhányat.
Az ideiglenesen lehelyezendő bárkák hasonló hatást fognak kiváltani, mint a fenékküszöb: egy kisebb szakaszon lelassítják és felduzzasztják a vizet – hogy mennyire, az a műtárgyak paramétereitől függ. A bárkákról elárulták, hogy stabilabbak, mint az erre a célra is használható uszályok – Romániában ilyeneket használtak, de csak átmeneti sikerrel. Az alábbi képen az látható, hogy az egyik bárka hol helyezkedik majd el, és milyen szintemelkedést képes majd okozni a Duna érintett szakaszán, ha szükség lesz rá.
A bárkákat viszont csak a legvégső esetben süllyesztenék le, ha a folyamatosan épülő fenékküszöb mellett is kritikus szintre csökkenne a vízszint. A fenékküszöb megépítése hosszabb időt vesz igénybe, Magyar Péter szerint egy hónap alatt készülhet el teljesen. Ahogyan az alábbi képen látható, a cél az, hogy az atomerőmű hűtéséhez elengedhetetlen csatorna vízszintje megemelkedjen, ezért annak torkolata alá építik a fenékküszöböt, hogy a felette levő folyószakasz vízszintjét emeljék. A várakozások szerint a kritikus, vízhiányos időszakban 1 métert is emelhet majd a vízszinten az építmény. A fenékküszöb tervezett elhelyezkedése alább látható:
Amíg ez meg nem épül, addig egyrészt bízni lehet a kedvező vízállásban, vagy ha mégis baj lenne, akkor a bárkákkal hidalnák át a problémát – ez utóbbi érvényes most, mert a Dunán további vízálláscsökkenés várható a következő napokban. A becslések szerint a két uszály együttesen akár 40 centimétert is emelhet a Duna vízszintjén. A vízfolyás sebességéről is kiderül néhány részlet az OVF alábbi ábrájáról, ami a fenékküszöb várt hatásait szemlélteti kisebb, illetve nagyobb hozam mellett – utóbbiból látszik, hogy árvíz esetén valóban nem zavarna sok vizet a beavatkozás:
A kormány és szakértői szerint jelenleg a bárkák és a fenékküszöb jelentik a legbiztonságosabb, legköltséghatékonyabb megoldást, ezért a szakemberek és a hatóságok támogatását is élvezi az elképzelés. A beavatkozás megtervezését az OVF szerint az ország legjobb vízügyi szakértői, hidrobiológusai és ökológusai segítették. A projekt hatásáról és tágabb kontextusáról ebben a cikkben írtunk.
Magyar Péter elmondta, hogy az egészet úgy fogják megoldani, hogy hosszabb távon a hajózás feltételei is adottak legyenek. Az egész folyamatról – előtte, közben és utána is – folyamatosan egyeztetnek minden szakterület képviselőivel.
Paks I. üzemidő-hosszabbítása miatt egyébként pont mostanában készítettek egy átfogó medervizsgálatot, ami a jövőben kiváló összehasonlítási alapot adhat majd annak ellenőrzésére, hogy miként változik Paksnál a Duna viselkedése a beavatkozás miatt. Ha esetleg bármilyen változtatásra lenne szükség, a miniszterelnök szerint az sem fog elmaradni, és be fognak avatkozni a kivitelezők, mondta Magyar Péter a csütörtöki sajtótájékoztatón.
