Egy újbudai képviselő megszavaztatta az embereket, akarnak-e szabálytalanul parkolni. Akarnak

Junghausz Rajmund újbudai független képviselő gondolt egyet, és láthatóan helytelenítve a XI. kerületi Kérő utcában bevett balkáni típusú parkolási szokásokat, megszavaztatta az embereket a közösségi oldalán, hogy

• maradjon meg a járda és lehessen mellette párhuzamosan parkolni, így akár babakocsival is biztonságosan lehet majd ott közlekedni,
• vagy maradjon a merőleges parkolás, nincs szükség járdára, amúgy sem használná senki.

Junghausz pár napja bejelentette a szavazás eredményét: a válaszadók többsége nem a szabályos, hanem a szokásjog alapján történő (járdára álló) parkolást választotta.
Bár Junghausz szerint a szavazás eredménye neki sem tetszik, a választói akaratot képviselve kezdeményezi a keresztben parkolás legalizálását a hatóságoknál.

Persze, mint megtudtuk tőle, ezt nem fogja elkapkodni. Azt mondta, maga is meglepődött azon, hogy csak 98-an voksoltak a szabad járda, 256-an pedig a szabálytalan parkolás mellett. Úgy gondolja, lehet, hogy kicsit elrontotta, mert rövid időt adott a szavazásra, és nem biztos, hogy mindenki véleményt tudott nyilvánítani. Ezért vár még szeptemberig, amikor az emberek hazajönnek a szabadságról. Addig még tarthat a vita a helyzetről, új érvek, új igények jelenhetnek meg, és akár egy lakossági fórumon, akár egy újabb szavazáson megint megkérdezi a témában a helyieket. Tapasztalata szerint már most van eredménye a párbeszédnek, úgy látja, hogy csökkent a szabálytalanul a járdára parkoló autók száma.

A képviselő szerint azért most jött elő a probléma, mert régen volt a helyszínen felfestés a parkoló autóknak, de az már lekopott. Ennek, és a parkolóhelyet kijelölő táblának a hiányában szabálytalanul parkolnak a járdára az autósok, még akkor is, ha közülük többen a szokásjogra hivatkoznak, vagy azt mondják, hogy nem is tudták, hogy van ott járda. Ezért nemrég nagy felháborodás lett abból, hogy egy lelkes közterület-felügyelő feljelentette a szabálytalanul parkoló autókat.

Az egyébként biztos, mondta, hogy a gyalogosoknak is igénye lenne a járdára, hiszen onnan leszorítva szabályos ösvényt tapostak ki a szomszédos zöldfelületen, és amikor nem állnak rá autók, használják is a járdát.

Megkérdeztük Herpy Miklós közlekedési ügyvédet, valóban szabálytalanok-e a járdára parkoló autósok a Kérő utcában és ha igen, kinek-minek a dolga ezt megakadályozni.

A szakjogász az első kérdésre rövid választ adott: szabálytalanok a járdára álló autósok. A KRESZ 40. §-ának főszabálya szerint személyautóval az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan és egy sorban szabad megállni. Mivel a Kérő utca egyirányú, a bal oldalon is meg lehet állni, de csak akkor, ha a várakozó jármű mellett az úttest jobb széléig legalább 5,5 méter széles hely marad.

A járdára ennél is szigorúbb szabály vonatkozik. Részben vagy egészben a járdára csak akkor szabad felállni, ha ezt jelzőtábla vagy útburkolati jel kifejezetten megengedi, és ezenfelül a gépkocsi legfeljebb a járda szélességének felét foglalhatja el, továbbá legalább 1,5 méter széles szabad területnek kell maradnia a gyalogosok számára. A KRESZ 41. §-a ezeket a szabályokat a várakozásra, vagyis köznyelven a parkolásra is alkalmazni rendeli.

Ezért a járdára keresztben vagy ferdén felálló, azt részben vagy akár teljesen elfoglaló, illetve kijelölt parkolóhely nélkül az úttestről különböző földes területekre ráálló autók sokasága, ami a képviselő felvételén is látható, a jelenlegi forgalmi rend mellett nem szabályos parkolás. A megszokás pedig nem jogcím: attól, hogy sokan és régóta parkolnak így, a szabálytalan parkolás nem válik szabályossá, közölte az ügyvéd.

Herpy Miklós kettéválasztotta a választ arra a kérdésre, hogy kinek a dolga ezt megakadályozni. Az egyik válasz szerint a közterület-felügyeletről szóló törvény kifejezetten feljogosítja a közterület-felügyelőt arra, hogy a KRESZ 40–41. §-ába ütköző megállással és várakozással szemben intézkedjen. Tehát a jelenlegi szabálytalan parkolásokkal szemben az Újbuda Közterület-felügyelet, illetve rendőrségi hatáskörben a rendőrség is felléphet.

A másik – és az ügyvéd szerint hosszú távon fontosabb – kérdés maga a forgalmi rend kialakítása. A közúti közlekedési törvény szerint a közút kezelőjének kell gondoskodnia a biztonságos közlekedés feltételeiről és a közút forgalmi rendjének kialakításáról. Ennek részletes szabályait valóban a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet tartalmazza. A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a forgalmi rend kialakítása nemcsak táblák kihelyezését jelentheti, hanem tervezést, közúti jelzések alkalmazását és akár építési átalakítást is.

Herpy Miklós szerint ha egy helyen tömegesen és tartósan ugyanaz a szabálytalan parkolási gyakorlat alakul ki, az nemcsak rendészeti kérdés, hanem annak a jele is, hogy a kialakított forgalmi rend és a valós parkolási igény nincs összhangban egymással. Nem az a jó várospolitikai megoldás, amely egy rosszul működő közterületen minél több bírságot oszt ki, hanem az, amely lehetőség szerint úgy alakítja át a közterületet, hogy a szabályokat életszerűen be is lehessen tartani.

A közlekedési ügyvéd szerint a KRESZ ismeri a kijelölt „Várakozóhelyet”, és azt is lehetővé teszi, hogy jelzőtáblával, kiegészítő táblával és útburkolati jelekkel meghatározzák, milyen helyzetben kell az autóknak állniuk. Tehát nincs olyan általános szabály, hogy parkolóhelyet kizárólag az úttesttel párhuzamosan lehetne kialakítani. Szabályosan tervezett ferde vagy merőleges parkolóállások is kialakíthatók.

Amit viszont Herpy Miklós szerint nem lehet megtenni, az az, hogy egy táblával egyszerűen engedélyezik a járda teljes elfoglalását. A KRESZ járdára vonatkozó korlátai ilyenkor is élnek: legfeljebb a járda fele foglalható el, és legalább 1,5 métert szabadon kell hagyni a gyalogosoknak. Ha a jelenlegi keresztben álló autók mellett ez nem teljesíthető, akkor nem a szabályt kell „ráhúzni” a jelenlegi állapotra, hanem a közterületet kell áttervezni. Például kialakítható nagyobb, szabályos ferde parkolósáv, és adott esetben a járda nyomvonala is áthelyezhető vagy átépíthető úgy, hogy a gyalogosok számára megfelelő szélességű, folyamatos járda maradjon.

Megkerestük a XI. kerületi önkormányzatot is az ügyben, ahol közölték, hogy a Kérő utcában olyan megoldást kell találni, amely a gyalogosok biztonsága mellett szabályos parkolást biztosít, és a legszélesebb körben találkozik az ott élők támogatásával. A jelenlegi, szabálytalan állapot hosszú távon nem tartható fenn, de elhamarkodott döntést sem szeretnének hozni, válaszolták.

Az önkormányzat szerint a közterület-felügyelet lakossági bejelentés alapján járt el az érintett szakaszon. Bár a járdán való ferde parkolás hosszú évek alatt kialakult szokás, ezt semmilyen forgalomtechnikai jelzés nem engedélyezi, és akadályozza a gyalogosforgalmat. Az érintettek maguk is elismerték, hogy szabálytalanul parkoltak az érintett utcarészen.

A városüzemeltetési szakemberek vizsgálata szerint a terület átalakítható, de a lehetőségek kompromisszummal járnak. Megfelelő felfestéssel kialakítható a szabályos, párhuzamos parkolás a járda megőrzésével. A ferde parkolási rend megtartása viszont csak a terület átépítésével, a járda áthelyezésével oldható meg, tették hozzá.

Az önkormányzat ígérete szerint nem fognak a lakók feje felett dönteni, folyamatosan egyeztetnek a körzet képviselőjével, és a végleges szakmai javaslat figyelembe veszi a lakosság véleményét is. Azt a változatot támogatják, ami mögött a legnagyobb lakossági többség áll, és ami garantálja a Kérő utca biztonságos közlekedését.