Cikkünk folyamatosan frissül!
Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek az Alaptörvény módosítására vonatkozó indítványait.
Az AB arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítását „csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”. Ezt a korlátot egyébként egy korábbi fideszes módosítás építette bele az Alaptörvénybe. Az AB emiatt csak azt vizsgálhatta, hogy a módosítást szabályosan fogadták-e el, annak tartalmát nem. „Másképpen szólva nincs lehetőség arra, hogy az Alkotmánybíróság a módosításokat tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel” – írták az indoklásban.
Az Alaptörvény 17. módosítása után a Fidesz és a KDNP ötven képviselője utólagos normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál a módosítás több pontja miatt is. A beadványukban többek között azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg azt a részt, ami megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízását. A képviselők ebben az ügyben azzal érveltek, hogy a rendelkezés elfogadása nem felelt meg az Alaptörvény módosítására meghatározott eljárási követelménynek, ezért a megalkotása közjogilag érvénytelen.
Emellett kérték azt is, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg azokat az új rendelkezéseket, amelyek korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumát, illetve az Alkotmánybíróság tagjainak életkorát. Szerintük a képviselők mandátumának korlátjáról is szabályellenesen szavazott a parlament, mert az alkotmánymódosítási eljárást nem valódi, jövőre irányuló alkotmányos szabály megalkotására, hanem a múlt lezárt tényei alapján meghatározható személyek közjogi helyzetének közvetlen megváltoztatására alkalmazták.
Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén az Alaptörvény-módosítás három legvitatottabb intézkedését vizsgálta a Fidesz-KDNP beadványából:
- Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését;
- a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását;
- az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.
A Sulyok Tamás megbízásának megszűnéséről szóló döntéshez több alkotmánybíró, többek között Polt Péter és Handó Tünde is ellenvéleményt fűzött. Polt Péter azt írta, hogy nem támogatta a döntést, mert álláspontja szerint az indítványt érdemben el kellett volna bírálnia az Alkotmánybíróságnak. Ezt hosszasan meg is indokolta.
Ugyanezzel az indokkal a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását sem vizsgálta érdemben az Alkotmánybíróság. Az erről szóló döntésben azt írták, a fennálló alkotmány berendezkedés, azaz a hatályos Alaptörvény értelmében az Alaptörvény tartamának meghatározása és módosítása kizárólagosan az Országgyűlés feladata, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére és felülvizsgálatára. Ha valamit a képviselők kétharmaddal megszavaztak, és ezzel az Alaptörvény részévé vált, „fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Ellenkező esetben ugyanis az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, és a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené” – írták.
Ezeket a pontokat már az Alkotmánybíróság múlt csütörtöki ülésén is napirendre tűzték, de akkor azonban végül csak a kekvák ügyében hoztak döntést. A Fidesz és a KDNP a vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről szóló módosítás ellen is azzal érvelt, hogy az érintett rendelkezés nem a jövőre vonatkozik, hanem a hatálybalépéskor már működő, azonosítható alapítványokra alkot szabályt.
Az Alkotmánybíróság abban az ügyben is érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az ellenzéki képviselők indítványát, az Alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi fideszes módosítás óta az Alaptörvény-módosításoknál csak az eljárást vizsgálhatja, a tartalmat nem.
