A 21 Kutatóközpont a Telex megbízásából felmérést készített a múlt héten köztársasági elnöknek jelölt Baka András ismertségéről és arról, mennyire tartják őt alkalmasnak a posztra. A kutatóintézet Baka megválasztásának napján, augusztus 11-én és 12-én készítette a felmérést. E szerint a magyar társadalom nagy többsége, 84 százaléka hallott Baka András jelöléséről. Az emberek 57 százaléka azt is el tudta dönteni, hogy alkalmasnak tartja-e a posztra, ennyi lehet tehát az őt ismerők aránya. A maradék 43 százalék viszont azt mondta, hogy nem ismeri (vagy nem akar válaszolni erre a kérdésre).
Az alkalmasságáról nyilatkozó (Bakát tehát valószínűleg ismerő) 57 százaléknyi válaszadó nagy többsége, 72 százaléka támogatja a jelöltségét, és mindössze 28 százaléka ellenzi. Az összes megkérdezettből 41 százalék tartja alkalmasnak a tisztségre, 16 százalék viszont azt gondolja, hogy nem alkalmas.
A számokat Baka jelölésének és megválasztásának speciális körülményei miatt nehéz mihez viszonyítani. Az adatfelvétel idején Baka ismeretsége jóval alacsonyabb volt, mint a 2010 utáni elnököké, ahhoz képest viszont mégse volt alacsony, hogy a neve csak azután kapott nagy figyelmet a nyilvánosságban, hogy Magyar Péter augusztus 5-én közös fotót posztolt vele és Ruff Bálinttal. Magyar posztja és az egyeztetésük előtt arra aligha emlékeztek volna vissza a választók, hogy 2011-ben eltávolították őt a Legfelsőbb Bíróság éléről. Noha pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, annyi biztosan állítható, hogy az elnöksége kezdetekor Sulyok ismeretlenebb volt, Áder János és Schmitt Pál viszont ismertebb.
Ami viszont a támogatottsági arányokat illeti, úgy tűnik, hogy Baka kedvezőbb helyzetből indul, mint ahol 2010 után elődei abbahagyták az elnökségüket a 21 Kutatóközpont májusi kutatása szerint. Ugyanakkor Áder János és Novák Katalin a fénykorukban a legnépszerűbb politikusok voltak, szóval csak azt jelenthetjük ki, hogy annál már most népszerűbb Baka András, mint ahol Sulyok Tamás bármikor is állt.
A támogatottsági adatok természetesen az aktuális pártpreferencia-erőviszonyoknak is a függvényei: a Tisza-szavazók nagy többsége, 69 százaléka tartja alkalmasnak, és mindössze 1 százalékuk gondolja alkalmatlannak Bakát (a többi nem tudja, vagy nem ismeri). A Fidesz választóinak 8 százaléka jelezte, hogy alkalmas, 47 százalékuk meg azt, hogy nem alkalmas (45 százalékuk nem ismeri vagy nem tudta megítélni). A többi párt szavazói és a párt nélküliek 20 százaléka szerint alkalmas, 17 százaléka szerint nem, míg a nem ismerők és véleményt nem nyilvánítók aránya az ő körükben magasabb volt, 63 százalék. Látható tehát, hogy a Tisza támogatóin kívül is tudott szimpátiapontokat gyűjteni Baka, ami nem sok persze, de ahhoz képest nem is kevés, hogy pártpolitikailag milyen kiélezett helyzetben jelölte őt köztársasági elnöknek a Tisza.
Az is látszik ugyanakkor az összefüggésekből, hogy Baka megítélésének kedvező arányai részben annak is tudhatók be, hogy a Tisza-szavazók jóval nagyobb arányban tudtak állást foglalni, mert hozzájuk nagyobb arányban jutott el Baka jelölésének híre. A még nem tájékozott szavazók jelentős része párt nélküli, Mi Hazánk- vagy Fidesz-szavazó, az ő körükből nehezebb lesz új támogatókat szereznie Bakának.
A támogatottsági arányaihoz hasonló megoszlásban nyilatkoztak a választók arról is, hogy Baka független vagy hogy a Tiszához közel álló személy. A teljes minta 37 százaléka szerint független (41 százalék tartja alkalmasnak), 15 százalék szerint a Tiszához áll közel (16 százalék szerint alkalmatlan), míg 47 százalék nem tudta ezt eldönteni, megfelelő ismertség híján, 1 százalék pedig fideszesnek tartja. A függetlenségről és alkalmasságról alkotott vélemény tehát összefügg: a Bakát alkalmasnak tartók 88 százaléka függetlennek tartja őt, 7 százalékuk tiszásnak. Az alkalmatlannak találók többsége, 76 százaléka tiszásnak gondolja Bakát és csak 9 százalékuk tartja őt függetlennek.
A kutatás során arra is lehetőséget kaptak a válaszadók, hogy maguktól nevezzenek meg valakit, akit leginkább alkalmasnak tartanak a köztársasági elnöki tisztségre. Erre a megkérdezettek 62 százaléka nem tudott konkrét nevet említeni, akik viszont tudtak, azok nagyon széttartó válaszokat adtak: közülük a legtöbben éppen Baka Andrást említették (14 százalék), 5 százalék pedig Sulyok Tamást mondta.
A következő személyek is kaptak egy-két százaléknyi említést (csökkenő sorrendben): Polgár Judit, Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Orbán Viktor, Tóth Máté (akit a Mi Hazánk jelölt), Novák Katalin, Romsics Ignác, Bárándy Péter, Forsthoffer Ágnes és Schiffer András is.
A fideszes válaszadók Sulyokot, Orbánt, Schiffert és Varga Juditot jelölték meg, de ők eleve kisebb arányban említettek bárkit is, mint a Tiszára voksolók. Tóth Mátét értelemszerűen elsősorban mi hazánkos válaszadók említették, a többi névre pedig a Tisza-szavazók asszociáltak. Sulyok 5 százaléknyi említése mutatja, hogy még a Fidesz választóinak is csak egy kis része ragaszkodik a távozó elnökhöz, nagy részük inkább az eljárás és a leváltás ellen tiltakozik, mintsem Sulyokért.
Módszertan
A 21 Kutatóközpont a Telex megbízásából 2026. augusztus 11. és 12. során telefonos közvélemény-kutatást készített. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek ±3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet, ugyanakkor a kispártoknál a hibahatár is kisebb: egy 3 százalékos pártnál ±1 százalékpont.
