Karácsony Gergely szerint itt az idő az egységes budapesti favédelmi szabályozásra

„Fontos, hogy a rövid távú figyelemre optimalizált politikai közegben se veszítsük el a csak hosszú távon megtérülő befektetések lehetőségét” – írta Karácsony Gergely a fővárosi fákról a Facebookon. A város fáinak jelentős részét a háború után ültették, és nem volt könnyű dolguk az elmúlt évtizedekben – az elmúlt hónapokban pedig még kevésbé.

A főpolgármester szerint elkerülhetetlen, hogy elveszítsük ezeket a fákat, de a cél az, hogy a helyükre olyan új egyedek kerüljenek, amiknek már sokkal jobb körülmények között kell nőniük. A városnak nemcsak a fákra, hanem a lombkoronatömegre van szüksége, és az utóbbi mérete nem feltétlenül következik az előbbi számából. Bécs közterületein például feleannyi fa áll, mint Budapestén, az összlombkorona-tömeg mégis háromszor akkora, mint a magyar fővárosban.

A főváros az elmúlt években kidolgozta a Szivacsváros programját, amiben szó van szerkezeti talajokról, esőkertekről, új faültetési protokollról, ami alapján a Blaha Lujza tér fáit telepítették. Ennek is az eleme a hosszú távú gondolkodás.

„Hogy így legyen, ahhoz a mostani hőségben és aszályban megszerzett tapasztalatainkat a szabályozásban is érdemes érvényesíteni”

– írta Karácsony.

A főpolgármester posztjában azt írta, hogy a Fővárosi Önkormányzat szakemberei közel 2500 egészséges fát mentettek meg azzal, hogy nem javasolták megadni a tulajdonosi engedélyt fapusztító beruházásoknak.

„Ugyanakkor amíg ma még az útnak és a közműveknek törvényei vannak, a fáknak csak kormányrendelete és kevés joga.”

Budapesten a kerületek hozzák a favédelmi rendeleteket, így 23 különböző módon kezelik a kérdést. Karácsony szerint itt az ideje ezt átgondolni. Kiemelte, hogy látható: a fák nem díszek, létük nem esztétikai vagy rekreációs kérdés, hanem közszolgáltatás, a város lételeme.