Magyar Péter a Duna felett, helikopterből mutatta meg, hol és mekkora fenékküszöb kerül a folyóba

Magyar Péter szerdán bejelentette, hogy a kormány döntése alapján fenékküszöböt építtetnek a paksi atomerőmű mellé a Dunába, és két bárkát is elsüllyesztenek, hogy így emeljék meg a vízszintet. Nem sokkal később egy videóban is bemutatta, mi a helyzet az atomerőmű mellett: sivatagszerű folyómeder, és a meglévő kis vizet is fűti az erőmű.

A miniszterelnök egy helikopterrel nézte át az érintett szakaszt, és megmutatta, hogy pontosan hol lesz majd a fenékküszöb. Hogy mi is az a fenékküszöb? Ezt egy nagyobb cikkben szerda este körüljártuk, de a lényeg az, hogy leegyszerűsítve egy gát, ami nem látszik ki a víz alól.

Az építéshez először 35 ezer tonna, majd 50 ezer tonna követ használnak majd, és a munka nagyjából 3-4 hetet vesz igénybe. A folyó mindkét partjáról egyszerre kezdik el az építkezést, és a fenékküszöb később akár egyméteres vízszintemelkedést tud majd hozni, amikor alacsony a vízállás. Addig is elsüllyesztenek két bárkát, hogy ideiglenesen 20-30 centit emeljenek a vízszinten.

A helyzet nem ilyen egyszerű

Mint minden krízishelyzetben hozott döntésnek, a fenékküszöbnek is megvan a maga kockázata, amiről a Telexnek dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője beszélt. Egy ilyen változtatás szerinte jelentős hatással lehet a Duna ökoszisztémájára. Megkérdeztük a kormányt, hogy milyen szervezetekkel egyeztettek a döntés előtt, és amennyiben érdemi választ kapunk, beszámolunk róla.

A fenékküszöb megváltoztatja a vízszintet, a hordalék felhalmozását, így nemcsak az erőműre és a hajózásra lesz hatással, hanem az élővilágra is – mondta Samu. Szerinte elképzelhető jobb és rosszabb megoldás is a folyó szempontjából, és ha csak vízügyi szakemberek bevonásával született döntés a kérdésről, és ökológiai hatásvizsgálat nem készült, annak pótlása nem maradhat el. Samu Andrea szerint a fenékküszöbnél olyan kialakításra lenne szükség, ami nem akadályozza a hordalék és az élővilág számára a hosszirányú átjárhatóságot, és minimalizálja a mederfenék további mélyülését. Ha a meder mélyebbé válik a beavatkozástól, kisvízkor még alacsonyabb vízállások várhatók az alvízi részeken, vagyis a folyó fenékküszöb utáni szakaszán. Ez pedig hozzájárulhat a térség kiszáradásának gyorsulásához.

Hasonló állásponton van Bardóczi Sándor, Budapest tájépítésze is. A Facebookon azt írta, hogy a fenékküszöb nem lehet végső megoldás, legfeljebb ideiglenes – bár attól tart, hogy Magyarországon sok ideiglenesnek szánt dolog maradt meg évtizedekig.

„Miért? Mert a duzzasztott víz szivattyúzható vízmagasságot ugyan ad, de hozamot ő sem tud. Ha kevés a víz a Dunában, akkor melegebb lesz, a hulladékhő tovább melegíti és a duzzasztás meg ott rekeszti a meleg vizet, s az fog egyre melegebb és melegebb lenni. Az erőművet középtávon le kell tudni választani a Dunáról, hűtőtoronynak hívják a megoldást. Nem két fillérbe és nem két percbe kerül”

– írta.

„Aztán itt van az a probléma, hogy egy fenékküszöb megfogja a hordalékot és feliszapolódik. Lehet majd szépen kotorni. Az alvizen meg ez a hordalék hiányozni fog, szóval a Paks alatti meder tovább mélyül, vele együtt a térség talajvize is” – tette hozzá.

„Most dől el pontosan, hogy csak az energetika és a vízépítés, vagy a vízminőség, a talajvízszint emelés, a vízbázisok, az ökológia és a fenntarthatóság is számít-e. Egy válságnak vannak gyors beavatkozási pontjai, de mögötte mindig kell lennie hosszútávú stratégiának is. Hogy mit gondolunk egy komplex problémáról. Mindannyian tanultuk, hogy mi történt azzal, aki a gordiuszi csomót késsel vágta el.”