A Fidesz csak súlyosbította a társadalmi bajokat, ennek eredményét látjuk most a budapesti utcákon
A napokban történt meg velem, hogy a Blaha Lujza téri aluljáróban három igen nyomorúságos kinézetű fiatal jött szembe a lépcsőn, akik épp üvegpipából szívtak valamit, valószínűleg egy beazonosíthatatlan eredetű, olcsó dizájnerdrogot. Mindez fényes nappal, a délelőtti órákban történt. Rendőr, közteres sehol. A fiatalok nem is nagyon zavartatták magukat, ugyanúgy szívták a pipát, mintha ott sem lennék. Valószínűleg az ehhez hasonló esetek miatt is kezdtek el egyre intenzívebben arról beszélni a kerületi polgármesterek, hogy romlott a közbiztonság Budapesten.
Az elmúlt hetekben megjelent beszámolókban többféle jelenség keveredik: agresszív szerhasználókra, kukákat felborogató palackgyűjtögetőkre, közterületeken letáborozó embercsapatokra panaszkodnak. „Nagyjából 1000-1500 hajléktalan. 3-400 kezeletlen pszichiátriai beteg. Néhány ezer drogos. 3-5 ezer fő palackgyűjtögető. A fenti jelenségek miatt érezzük sokan úgy, hogy romlott a közbiztonság Budapesten” – írta a Facebookon Soproni Tamás terézvárosi polgármester.
Ott tartunk, hogy Józsefváros egyébként kifejezetten balosnak és liberálisnak mondható polgármestere, Pikó András szigorúbb rendvédelmi intézkedéseket sürget: „Rendőrt, ha kell, börtönt és börtönőrt. Igen, ezt mondom. Egy félő társadalom nem befogadó, nem nyitott a társadalmi problémák cizellált és sokszempontú kezelésére.”
A helyzet súlyossága miatt közös levélben fordult a kormányhoz négy belvárosi kerület – Ferencváros, Józsefváros, Terézváros, Erzsébetváros – polgármestere. Karácsony Gergely főpolgármester is megszólalt az ügyben: ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosságot zavaró problémák jelentős része valójában nem rendészeti, hanem szociális kérdés, és elsősorban nem is budapesti, hanem országos. A Fidesz és a propagandamédiája évekig azzal riogatott, hogy az ellenzéki városvezetés miatt lassan a pokol is jobb hely Budapestnél. Ironikus módon most tényleg baj van, de erről jelentős részben pont a Fidesz tehet.
Elszigetelt esetekből tömeges jelenség
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt mondta, hogy a közbiztonság és a köztisztaság helyzete mindig kiemelt témának számít a lakosság körében. Az elmúlt hónapokban azonban kiugróan sok bejelentést kaptak ezzel kapcsolatban. Valamikor az év eleji nagy hideg után, tavasszal vált kritikussá a helyzet, noha a rendőrségi statisztikák szerint nem lett több bűncselekmény a kerületben. A G7 cikke szerint ez egyébként egész Budapestre igaz, bár érdemes figyelemben venni, hogy a lakosság által fenyegetőnek megélt jelenségek nem feltétlenül minősülnek bűncselekménynek, és az is lehet, hogy a lakosság nem minden bűncselekménygyanús esetet jelent be.
A ferencvárosi önkormányzathoz befutó panaszok az utcán magatehetetlen állapotban lévő szerhasználókról, parkokban és játszótereken letáborozó emberekről szólnak, akik odapiszkítanak, hangoskodnak vagy erőszakosan próbálnak kéregetni. Annyit lehet róluk tudni, hogy vidékről jöttek budapesti építkezésekre dolgozni, de mivel nincs pénzük szállásra, ezért a közterületeken húzzák meg magukat. Korábban is voltak hasonló esetek a kerületben, de elszigetelten, most viszont minden napra jut egy bejelentés, érzékeltette a helyzetet a ferencvárosi polgármester.
Sátly Balázs józsefvárosi alpolgármester is úgy emlékszik, hogy tavasszal fordult drámaira a helyzet a kerületben, akkortájt kezdett „megrendülni a lakosság biztonságérzete”. Azóta gyakorlatilag naponta kapnak panaszokat arról, hogy idegenek mennek be a társasházakba, ahol randalíroznak, drogoznak, és sok panasz jön a parkokban letáborozó emberekről is. Korábban a II. János Pál pápa tér volt ennek a jelenségnek a központja, mostanában inkább a Blaha Lujza téren és a Kálvária téren lehet találkozni problémás csoportokkal.
Nem a budapesti utcákon élő hajléktalan emberekről lehet szó, mert az újonnan érkezőkkel ők gyakorlatilag eltűntek a VIII. kerületi közterekről, mivel ugyanúgy félnek, mint a kerületi lakosok. A vidéki mélyszegénységben élők jelentek meg a józsefvárosi utcákon, akik építkezéseken dolgoznak vagy flakonozással próbálnak némi keresethez jutni. Sátly arról is beszélt, hogy voltak korábban is közbiztonsági problémák a kerületben, de ezeket inkább a politika nagyította fel. Ami újdonság, hogy mostanra tömegessé váltak ezek a problémák.
Győri Péter szociológus is úgy érzékeli, hogy romlott a közbiztonság Budapesten. Hozzá másfél éve futottak be az első panaszok a társasházaktól. Korábban is lehetett látni bódult, magatehetetlen drogfogyasztókat vagy elesett, rossz állapotban lévő embereket a fővárosi utcákon, csak nem volt tömeges a jelenség. A most tapasztalt problémákat nem szabad összemosni a hajléktalansággal, hangsúlyozta. A budapesti utcákon élő hajléktalanok nagyrészt idős, beteg emberek, és egyébként is folyamatosan csökken a számuk.
Ezt Zakar Gergely, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) igazgatója is megerősítette. Nem tapasztaltak növekedést az ellátottak számában, pedig a BMSZKI Budapest legnagyobb hajléktalanellátó szervezete. Szerinte akik a viselkedésükkel zavarják a lakosságot, ők jellemzően nem hajléktalan emberek, még ha a kinézetük hasonló is lehet. Úgy gondolja, hogy azért most lett ennyire forró téma a budapesti közbiztonság helyzete, mert nagyobb figyelem jut a valós társadalmi problémákra. Ha nincs elég rendőr az utcákon, akkor törvényszerűen romlani fog a közbiztonság. Eddig is volt drogfogyasztás, csak most látványosabb, mert nyíltabban lehet csinálni az utcán, mondta.
A flakonozás hozzájárulhatott a lakosság biztonságérzetének csökkenéséhez. Nagyon vegyes, hogy kik próbálnak megélni a betétdíjas palackok visszaváltásából. Győri Péter elmondása szerint komplett családok utaznak Budapestre a leszakadó vidéki településekről, hogy a forgalmasabb fővárosi köztereken összeszedjék a kidobott palackokat, de kisnyugdíjasokat és munka nélkül maradt vendégmunkásokat is látni a gyűjtögetők között.
Sokszor komplett brigádok szerveződnek a területek befoglalására, vagy sorbanállás alakul ki a kukáknál, ami óhatatlanul konfliktusokat szül. Nem tudni, hogy hányan ingázhatnak a flakonozás miatt. Győri Péter pár száz főre teszi a számukat. Már ennyi ember is feltűnő tud lenni, mivel jellemzően a város forgalmasabb pontjain szoktak feltűnni.
Zakar Gergely azt mondta, kezdetben úgy gondolták, hogy a flakonozás majd jó megélhetési lehetőség lesz az ügyfeleik számára. Még egy visszaváltó automatát is beüzemeltek az egyik hajléktalanszállójukon, ami készpénzt adott a bedobott palackokért cserébe. Azonban a hajléktalan emberek annyira kiszorultak a flakonozásból, hogy az alacsony forgalom miatt kisebbre kellett cserélniük a gépet.
Házhoz jött a probléma
A kerületi polgármesterek abban is egyetértenek, hogy az elmúlt 16 év kormányzása miatt jutottak ide. A kormánynak küldött nyílt levelükben úgy fogalmaznak, hogy az elmúlt években leépült az állami pszichiátriai és addiktológiai ellátás, meggyengült a szociális intézményrendszer, a rendőrség pedig súlyos létszámhiánnyal küzd. „A közterületeken tapasztalható állapotok ennek a mély társadalmi válságnak a tünetei” – írták közös levelükben.
Ezzel részben Győri Péter szociológus is egyetért. Szerinte a Fidesz „radikálisan súlyosbította” a 2010 előtt is létező társadalmi problémákat – társadalmi egyenlőtlenségek, lakhatási válság stb. –, pedig sokan annak reményében szavaztak rájuk, hogy ők majd kezelik ezeket. Ehelyett az út szélén hagyták a leszakadó tömegeket, akik addig sem éltek jól, fogalmazott a szociológus.
Szerinte fontos látni, hogy a magyar állam sosem költött eleget a szociális- és egészségügyi ellátásra, a rendszerváltással is már egy rossz helyzetet örökölt meg az ország. Mostanra jutott olyan szintre a társadalmi válság, ami már a középosztály számára is látható vált. Legfeljebb eddig nem adtak hangot a frusztrációjuknak, a kormányváltással ez is megváltozott. „Nagyon más minőség, amikor fotókon, újságcikkekben látják, hogy milyen körülmények között élnek emberek a vidéki szegregátumokban, és amikor az otthonukból kilépve szembesülnek ezzel. Tulajdonképpen házhoz jött a probléma.”
Tüneti kezelésre elég a megerősített rendőri jelenlét
Ferencvárosban és Józsefvárosban is úgy gondolják, hogy nagyobb rendőri jelenléttel rövid távon vissza lehetne szorítani a lakosságot zavaró jelenségeket. Ehhez viszont több rendőrre lenne szükség, miközben Pósfai Gábor belügyminiszter szerint Magyarországon kilencezer rendőr hiányzik, ebből több mint kétezer Budapestről.
Baranyi Krisztina arról beszélt, hogy a kerületében is csak 50-60 százalékos a rendőri állomány feltöltöttsége. Szerinte nem csak az vezetett az áldatlan állapotokhoz, hogy a Fidesz elhanyagolta a szociális- és egészségügyi ellátást, hanem az is, hogy nincsenek megfizetve a rendőrök, emiatt egyáltalán nem vonzó a pálya. Sokszor az önkormányzatok pótolják ki a hiányzó forrásokat. A IX. kerületi önkormányzat is jelentős forrásokkal támogatja a kerületi rendőrséget: jutalmat adnak a kerületben dolgozó rendőrségnek, túlórapénzt fizetnek, szolgálati lakást biztosítanak számukra. Amíg nem volt ennyire súlyos a helyzet, elegendőek voltak ezek a juttatások.
Sátly Balázs arról számolt be, hogy a VIII. kerület évi egymilliárd forintot költ rendészeti feladatokra, például a kerületi rendőrkapitányság támogatására és térfigyelő kamerák telepítésére, üzemeltetésére. A megerősített rendőri jelenlétnek köszönhetően rövid távon javulhat a helyzet az utcákon. Ehhez muszáj lesz növelni a rendőri illetményeket, mert azt hallják a rendőröktől, hogy csak a VIII. kerületben annyi feladatuk van, mint egy megyei jogú városban összesen. A rövid távú beavatkozással időt nyerhet a kormány, hogy orvosolni tudja azokat a komplex társadalmi problémákat, amik idáig vezettek, mondta.
A polgármesterek panaszai végül meghallgatásra találtak, mert Magyar Péter miniszterelnök a múlt csütörtöki kormányzati tájékoztatón bejelentette, hogy a budapesti belső kerületek közbiztonságának javítására 30 napos fokozott rendőri ellenőrzést rendelnek el. A rendőrök főként a belvárosi, nagy forgalmú szórakozóhelyek környezetében, valamint a Rákosrendező környékén járőröznek. Pósfai Gábor pedig ígéretet tett a rendőrhiány megoldására, 750 millió forintot fordítanak arra, hogy több rendőr legyen a frekventált területeken Budapesten. A probléma összetettségét a jelek szerint a kormány is felismerte, mert Magyar Péter is beszélt a szociális ágazat bevonásáról. Mint mondta: a „közbiztonsági problémák jelentős része nem kizárólag bűnügyi eredetű, hanem a hajléktalansággal, szenvedélybetegségekkel, pszichiátriai ellátatlansággal és egyéb szociális problémákkal áll összefüggésben.”
Baranyi Krisztina fontos eredménynek tartja, hogy a belügyminiszter és a budapesti rendőrség is elismerte a probléma létezését. A napokban telefonon beszélt Pósfai Gábor belügyminiszterrel, aki azt mondta neki, hogy érzékelik a problémát, és azt ígérte, hogy egyeztetést kezdeményez a rendőrség és az érintett kerületek polgármestereinek és országgyűlési képviselőinek bevonásával.
A következő hetekben majd kiderül, mennyire lesz hatásos a megerősített rendőri jelenlét, esetleg csak annyit érnek el vele, hogy a város más pontjaira tevődik át a probléma. Zakar Gergely úgy gondolja, hogy csak széles szakmai összefogással lehet tartós megoldást elérni, a rendészeti eszközök legfeljebb tüneti kezelést jelentenek. Társadalmi terméknek tartja a budapesti utcán tapasztalt problémahalmazt, amire a többségi társadalomnak kell választ adnia, például a mindenki számára könnyen elérhető és igénybe vehető alacsonyküszöbű ellátások visszaépítésével. Az elmúlt években annyira leépült az állami pszichiátriai és addiktológiai ellátás, hogy a hajléktalanellátásnak kellett kipótolnia a hiányzó szolgáltatásokat. A BMSZKI-nál folyamatosan fejlesztették az egészségügyi ellátásaikat. Pszichiátriai szakrendelést és traumatudatos nőgyógyászati ellátást működtetnek, de tervben van hospice-ellátás indítása is.
Győri Péter arról beszélt, hogy részben az okozza a budapesti utcákon tapasztalt problémákat, hogy a magyar főváros kezd regionális központtá válni. Egyre több embert vonz Budapest: nem csak több turista jön ide, az országon belüli mobilitás is erősödik. A budapesti infrastruktúra és rendfenntartás azonban nincs felkészülve erre. Győri megállíthatatlannak tartja ezt a folyamatot, az egyetlen megoldás, ha a város és a lakosság is alkalmazkodik a helyzethez.
