A gyűlöletkeltő retorikából átléptünk egy megtorló retorikába, ami ugyanolyan megterhelő a társadalomnak

A Fidesz politikai sikereinek egyik titka az volt, hogy hihetetlenül hatékonyan formálták át bizonyos szavak, például a migráns, Brüsszel, béke, baloldal jelentését, és sajátítottak ki közben egy sor kifejezést, mint a nemzeti, a szuverenitás vagy a család. Ránki Sára igazságügyi nyelvész szerint ez a nyelvhasználat az autoriter rendszerekéhez hasonlít, de hosszú folyamat következményeként jutott ide a Fidesz, amiben szerepet játszott az egyre élesebb politikai küzdelem, később pedig a rendszer fenntartásának igénye is.

Ránki Sára elsősorban bűnügyi nyelvészként dolgozik, ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás részének tartja, hogy a közbeszéd állapotával is foglalkozzon. Szokott elemzéseket írni és előadásokat tartani a témában, és úgy gondolja, „kutyakötelességünk, hogy elgondolkodjunk azon, milyen nyelvi környezetben élünk.”

Gyakran elhangzik, hogy milyen sokat romlott a közbeszéd az elmúlt 20-30 évben. Ránki Sára szerint nem nyelvi romlásról van szó, mert a nyelv nem tud romlani. A nyelvhasználat és a beszélői elvárások változtak meg. A beszélői elvárás írja le, hogy mit gondolunk arról, hogyan kéne beszélnie a politikusoknak, tanároknak, orvosoknak. Az autoriter rendszerek sajátja, hogy nagyon lecsökkennek a beszélői elvárások, azaz romlik a közbeszéd. „Nem az történik az autoriter rendszerekben, hogy a nyelv valahogy máshogyan kezd el működni. Inkább az az érdekes, hogy a hatalmon lévők hogyan működtetik a nyelvet, ami viszont a beszélőkön keresztül valósul meg.”

Az O1G után jött a zuhanás

A szakértő szerint hosszú folyamat következménye volt, hogy ilyen mélyre jutott a közbeszéd, amiben legfeljebb gócpontokat lehet kijelölni. Ránki Sára ilyen gócpontnak tartja az O1G megjelenését.

Ránki Sára szerint ez volt az a pont, amikor teljesen megszűnt a beszélői kontroll, az, hogy beszélőként mit enged meg magának az ember. Az alpári és durva stílusáról ismert fideszes publicista, Bayer Zsolt munkássága már csak szinten tartás volt. „Szerintem itt kezdődött a zuhanás. Azzal, hogy Simicska kimondta, hogy Orbán egy geci, legitimálta ezt a beszélői attitűdöt. Ennek a következménye, hogy a Fidesz tüntetésein most MP1G plakátok jelennek meg. A beszélők nem felejtenek: ami megjelenik egyszer a nyelvhasználatban, azt tovább éltetik, működtetik, ha tetszik nekik, funkciót látnak benne.”

Victor Klemperer német nyelvész írta le A Harmadik Birodalom nyelve című könyvében, hogy milyen hasonlóságok vannak az autoriter rendszerek nyelvhasználatában. Például sajátos jelentéstartalommal ruháznak fel bizonyos szavakat, kisajátítják azokat, más szavakat pedig eltüntetnek. „Aktuális orosz példa: kerülni kell azt a szót, hogy háború, helyette különleges katonai műveletet kell mondani” – mondta a nyelvész.

A cél minden esetben a beszélői attitűd tudatos megváltoztatása, ami aztán magával hozza a beszélői elvárások változását is. Ránki Sára szerint az autoriter rendszereknek azért fontos annyira a nyelv, mert a nyelven keresztül tudják életben tartani és működtetni magukat. „Hiszen minden, amit mondani akarnak, az a nyelven keresztül valósul meg.”

A Fidesz pedig nagyon sikeresen használta saját politikai céljaira a nyelvet. Erre a migránsozás az egyik legjobb példa. A fideszes retorikában a migráns gyakorlatilag egyet jelentett a veszéllyel, a terrorizmussal és a bűnözéssel. A szakember szerint ez annyira beégett a magyar társadalomnál, hogy szinte lehetetlen ezen változtatni. Több mint tíz év telt el a 2015-ös migrációs válság óta, a nyelv szempontjából ez pont elég idő ahhoz, hogy egy jelentés rögzüljön. „Mindig azt mondom, hogy szövegekre ellenszövegekkel lehet válaszolni, de azt gondolom, hogy lehetetlen rehabilitálni ennek a szónak az eredeti jelentését.

A nyelvészetben külső jelentésváltozásnak nevezik, amikor egy szó jelentése társadalmi vagy gazdasági okokból megváltozik. Ránki Sára a „lábas” példáját hozta. A lábas régen egy olyan edény volt, aminek lábai voltak, és azzal tették fel a tűzhelyre. Mára elvesztette ezt a funkcióját, hiszen a lábasnak nincsenek lábai, mégis megmaradt a szó, az eredeti jelentése viszont elhomályosult. A migránsozásnál nem ez történt. „A migráns megváltozott jelentése nem a nép ajkán keletkezett, nem társadalmi változás okozta, hanem egy központi, hatalmi szándék.” Ránki szerint a „keresztény” szó jelentését is hasonló módon szűkítette le az a politikai tónus, amivel a hatalom megpróbálta kisajátítani az elmúlt másfél évtizedben.

Az autoriter rendszerek nyelvhasználatában a számosság is fontos szempont. Nem arról van szó, hogy minél több új szót, kifejezést hozzanak létre, inkább az a jellemző, hogy új jelentéssel ruháznak fel meglévő kifejezéseket, vagy szűkítik a jelentésüket. A lényeg, hogy ezek a szavak hányszor jelennek meg plakátokon és hangzanak el a hírekben. A Fidesznek végtelen erőforrások álltak rendelkezésére a migránsozás sulykolására.

Ránki Sára felidézett egy személyes történetet, ami jól mutatja, milyen hatékonyan mentek át a Fidesz nyelvi megoldásai. A 2015-ös migrációs válság után egy általános iskolában tanított. A Lúdas Matyit vették a hatodikosokkal, és azt a feladatot adta nekik, hogy találjanak ki egy kampányt Lúdas Matyi megmentésére. Külön csoportokban dolgoztak a gyerekek, de egymástól független mindannyian az írták a plakátra, hogy Stop Döbrögi.

Szintén az autoriter rendszerek sajátja, hogy egy idő után klisévé válnak bizonyos szavak és kifejezések. A választási vereség ellenére a Fidesz továbbra is kitart néhány bevett fordulat mellett, amikor a múlt héten Stop Önkény címmel hirdettek meg tüntetést a Sándor-palota elé. „Ha szlengesen akarok fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy nehéz lejönni erről a nyelvhasználatról” – mondta a nyelvész.

Szerinte azért is volt annyira sikeres a Fidesz hatalmi nyelvezete, mert az emberek egzisztenciális félelmeire alapozott. „A migránsozós plakátkampányok hatására bizonyítottan megnőtt az idegengyűlölet, pedig teljesen egyszerű mondatok szerepeltek a plakátokon, nem volt rajtuk egy csúnya szó sem, talán még a verbális agresszió szintjét sem érték el. Viszont az autoriter rendszerek nyelvhasználatára jellemző módon az emberek egzisztenciájával kapcsolatos pontokat – család, vallás, kultúra, anyanyelv – találta el.”

Nincs mentség a poloskázásra

Még a Fidesz megosztó és gyűlöletkeltő retorikájához képest is durva volt, amikor a március 15-i beszédében Orbán Viktor eltakarítandó poloskának nevezett civileket, bírókat, újságírókat. Ránki Sára azt mondta, hogy a magyar nyelv tele az állatos szólásokkal és közmondásokkal, lásd ravasz mint a róka, lusta, mint a lajhár. Ezek mindig valamilyen népi megfigyelésből keletkeztek, helyzetleírásra vagy jellemzésre használták őket, sosem a gyűlöletkeltés volt a funkciójuk, nem úgy, mint az elmúlt években. De nem csak a poloskázás elfogadhatatlan, hanem a kommentekben előforduló „fidkány” kifejezés is, ami a fideszes és a patkány szavak összerántásából jött létre.

Ránki Sára szerint maximum jóindulattal lehet azt feltételezni, hogy a volt miniszterelnök vagy a beszédírója nem volt tisztában azzal, hogy a poloska a náci terminológia egyik kulcsfogalma volt. A poloska mint a zsidók megfelelője visszatérő szereplő volt a náci Németország állatmeséiben, még azt is leírták ezekben a mesékben, hogyan kell kiírtani a poloskát. „A Holokauszt tapasztalata után egy ilyen szó beemelése olyan, mintha arzént adnánk a nyelvnek. Mert azok, akik a nyelvet használják, azt gondolják, hogy ha a miniszterelnök ezt mondta, akkor nekem is lehet.”

A poloskázásból hatalmas felháborodás lett, Orbán Viktor mégsem kért bocsánatot, azzal védekezett, hogy csak Magyar Péterre gondolt. Az ellenzék oldalán is voltak határátlépések. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt 2019-ben, hogy azért népszerű a Fidesz, mert túl sok a patkány, mire az MSZP kitalálta, hogy akkor patkánykormánynak fogja nevezni Orbánékat. „Hogy ha határátlépés történik, akkor az adott politikai oldal nem visszalép, hanem még rátesz egy lapáttal, tehát nem konszolidálja, hanem kiélezi a helyzetet” – mondta a nyelvész. Szerinte a beszédírók és a politikusok igenis felelősek azért, hogy mi hangzik el egy nyilvános beszédben. Akkor is tudatos nyelvhasználók vagyunk, ha egyébként nem gondolkodunk magáról a nyelvről és annak szerkezetéről, mert folyamatosan döntéseket hozunk, hogy milyen szavakat használjunk. Az is egy döntés például, hogy sziával vagy jónapottal köszönünk, amikor belépünk valahova, egy politikai beszédre főleg igaz ez.

Nem biztos, hogy van visszaút a nyelvi agresszióból

Nyelvészként a nyelvi agresszió volt a leghatározóbb tapasztalata az elmúlt 16 évben. A gyűlöletbeszéd, az ellenségkép gyártása és a háborús hangulat folyamatos fenntartása mind ennek a megnyilvánulásai voltak. A Fidesz bukásával nem szűnt meg az a feszültség, ami a mostanáig jellemezte a közbeszédet, és ez nem csak a Fideszen múlik. Magyar Péter június 22-én hirdette meg a parlamentben a Tisztítótűz művelet elindítását, hogy felszámolják „a politikai és a gazdasági maffiát”.

Ránki Sára szerint érdekes, hogy a Tisztítótűz műveletben egyszerre van jelen a liturgikus és a katonai jelentés. A meghirdetett igazságtétel márkajelzése lett a Tisztítótűz, ugyanakkor maga a kifejezés radikalizálódást jelent, hogy “na, akkor itt kő kövön nem marad” – mondta. A Fidesz által létrehozott Védvonal ugyanígy fenntartja azt a feszültséget, hiszen azt az érzetet kelti, hogy meg kell védenünk magunkat valami ellen. A Védvonalat hivatalosan azért hozták létre, hogy megvédjék a fideszeseket a "tiszás erőszaktól".

Pont ezek miatt szkeptikus, hogy mennyire lehetséges a közbeszéd rehabilitálása.

Úgy látja, hogy a Fidesz bukásával a gyűlöletkeltő retorika helyett megjelent egy megtorló retorika. Nem az a kérdés, hogy ennek a megtorló retorikának van-e igazságtartalma, mert a beszélők, azaz a társadalom szempontjából mindkettő ugyanolyan megterhelő lehet. “Ezért valószínűleg nem tud fellélegezni a társadalom, a közbeszéd állapotát tekintve tehát egyelőre nem beszélhetünk konszolidációról.” Úgy tűnik, hogy egyelőre nincs is erre igény: a Medián felmérése szerint a megkérdezettek többségének tetszenek Magyar Péter parlamenti beszédei, csak 31 százalék mondta azt, hogy a beszédek tartalma tetszik neki, viszont a stílust túl durvának és sértőnek gondolja.