Török Gábor Sulyok aláírásáról: Nem ért egyet, de aláírja, ahogy eddig is tette, mindig, mindenkor

„Sulyok Tamás még egyszer és minden bizonnyal utoljára bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, amellyel az alkotmány – és közvetve a magyar nép – megbízta: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés”

– reagálta Török Gábor politikai elemző arra, hogy Sulyok Tamás szombat kora este bejelentette: aláírja a 17. Alkotmánymódosítást, és ezzel nem lesz többé köztársasági elnök.

„Nem ért egyet, de aláírja, ahogy eddig is tette, mindig, mindenkor” – fogalmazott Török Gábor. Szerinte ennél tényleg sokkal egyszerűbb, tisztább, az intézményt megóvó magatartás lett volna, ha a választás utáni első percben lemond. „Reméljük, hogy utódai érteni fogják, hogy az elnök nem csak egy aláíró tollal rendelkezik, hogy az államfői munka politikai szerep, benne alkotmányos és politikai eszközökkel, amelyek együttesen teszik lehetővé, hogy legyen érdemi ellensúlya a végrehajtó (és törvényhozó) hatalomnak. Sulyok Tamás eddig sem tette, most sem próbálta meg. Akik jelölték és megválasztották, ezt a döntésüket is bánhatják.”

Sulyok Tamás a bejelentésről szóló videójában arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.

A Tisza Párt kétharmados győzelme után Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Néhány nappal később aztán határidőt is szabott nekik: május 31-ig várta el tőlük, hogy önként távozzanak. Ezt egyikük sem tette meg, így Magyar június elején bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással távolítják el őket.

A hétfőn megszavazott javaslat nagyon egyszerűen fogalmaz:

„az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

Magyar szerint erre azért van szükség, mert Sulyok Tamás nem fejezte ki a nemzet egységét, bábként mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt, és nem állt ki fontos társadalmi ügyekben a nyilvánosság elé. Sulyok szerint ez nem is lett volna feladata, mert köztársasági elnökként távol kell maradnia a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. „Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik” – mondta a saját szerepéről a köztársasági elnök az Indexnek.