A fideszes Szűcs Gábor egyszerre öt állással is elbírt, de életrajzot írni még nem volt ideje

A Nemzetgazdasági Minisztériumban végzett főosztályvezetői munkájával párhuzamosan kizárólag tudományos tevékenységet folytatott, ami nem volt összeegyeztethetetlen a kormányzati pozícióival, „erre azért mindig figyelt”. Ezt mondta lapunknak Szűcs Gábor egykori megafonos, jelenlegi fideszes képviselő, akit a pártja hétfői parlamenti bojkottjának bejelentése után kérdeztünk arról a kilenc tételről, ami megmutatta, milyen jól lehetett keresni a Fidesz-közeli szervezeteknél.

Szűcs vagyonnyilatkozatából ugyanis az derült ki, hogy az elmúlt három évben több helyről is 1 és 5 millió forint közötti összegekben jutott adóköteles jövedelemhez, és ezek mellett még kevésbé jövedelmező megbízásai is voltak. A harmincas évei elején járó Szűcs ebben az időszakban amellett, hogy a Fidesz propagandauniverzumának egyik ismert véleményvezére volt, valamint Fidesz-közeli intézetek foglalkoztatták elemzőként és tanácsadóként, a Fidesz-kormányzatban is dolgozott: a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban volt főosztályvezető.

Szűcs azt mondta, a kilenc munka az elmúlt három évre vonatkozik, és kérte, hogy azokat ne kezeljük úgy, mintha egy időben végezte volna. A legtöbb munkakör, amit egyszerre betöltött, öt volt, 2026-ban. Ezzel szerinte majdnem utolérte Magyar Pétert és Ruff Bálintot, akiknél úgy tudja, hat a rekord. (Magyar Péter vagyonnyilatkozatában hét, Ruff Bálintéban három jövedelemtétel szerepel – a szerk.) „Dolgoztam rajta, de nem sikerült utolérni őket” – jegyezte meg Szűcs.

Szűcs Gábor vagyonnyilatkozatában az alábbi kilenc munka szerepelt, a megjelölt jövedelemsávokkal:

• Megafon Digitális Inkubátor Központ, véleményvezér: havi bruttó 1 és 5 millió forint között;
• Alapjogokért Központ, elemző: havi bruttó 1 és 5 millió forint között;
• Nemzetgazdasági Minisztérium, főosztályvezető: havi bruttó 1 és 5 millió forint között;
• The European Conservative, szerkesztő, újságíró: havi bruttó 1 és 5 millió forint között;
• BL Nonprofit Kft. (Batthyány Lajos Alapítvány), szerkesztő, újságíró: havi bruttó 1 és 5 millió forint között;
• Nitro Digital Solutions digitális ügynökség, tanácsadó: havi bruttó 1 és 5 millió forint között;
• XXI. Század Intézet, elemző: havi bruttó 500 ezer és 1 millió forint között
• Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, elemző: havi bruttó 200 ezer és 500 ezer forint között;
• Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, koordinátor: havi bruttó 200 ezer és 500 ezer forint között.

Életrajzot írni nem volt még ideje

Szűcs Gábor a Fidesz országos listájának 218. helyéről jutott be a parlamentbe, konkrétan Orbán Viktor mandátumát kapta meg. Azóta a párt frakcióvezető-helyettese és egyik legaktívabb képviselője: július első hetéig 9 indítványon és 26 felszólaláson van túl, és három parlamenti bizottságban is helyet kapott. A Stop Önkény címmel megrendezett fideszes tüntetésnek is ő volt a házigazdája és egyik szónoka, ehhez képest a Fideszben máig nem tag.

Hogy Szűcs Gábort a képviselősége előtt milyen szakmai életút vezette ilyen mennyiségű és jól fizető álláshoz, arról viszonylag keveset lehet tudni. Azon túl, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán diplomázott, az interneten elérhető információk szerint 2021-ben, nincs nyilvános információ a tanulmányairól vagy a szakmai múltjáról.

Szűcs kérésünkre most megosztott néhány részletet. Azt mondta, az egyetem mellett két éven keresztül gyakornok volt egy ügyvédi irodában, utána alapvetően a politikában helyezkedett el, főosztályvezetőként pedig jogi-adminisztrációs munkát végzett a minisztériumokban. Rákérdeztünk arra is, miért nem található meg az életrajza a parlament honlapján. A képviselő ezt azzal magyarázta, hogy rengeteg videót csinál, nagyon aktív az online jelenléte és ehhez jött még a parlamenti munkája.

„Nem volt időm összeállítani, mert nem tartottam fontosnak, és nem is volt kötelező”

– fogalmazott. Az önéletrajz közzétételét valóban nem rögzíti jogszabály, a képviselők szabadon eldönthetik, hogy szeretnék-e a nyilvánosságot tájékoztatni a pályafutásukról. Szűcs hozzátette, hogyha lesz egy kis szabadideje, azért lehet, hogy összedobja a CV-jét.

Háromfős minisztériumi főosztály

Szűcs Gábor kérdésünkre azt is megerősítette, amit korábban a már Tisza vezette Pénzügyminisztérium is: az egykori megafonos 2023. június 1. és 2025. január 6. között a Nemzetgazdasági Minisztérium I-es számú Biztosi Titkársági Főosztályán dolgozott főosztályvezetőként. A tárca szerint más szervezeti egység nem tartozott alá, az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatta Szűcsöt, a kinevezési okirata szerint általános munkarendben. Szűcs Gábor azt mondta, György László kormánybiztos titkárságát vezette. „Ha jól emlékszem, három kollégám volt rajtam kívül, így dolgoztunk a titkárságon négyen. De a minisztériumot érintő átalakítások után volt, hogy egy fővel csökkent a létszám” – mondta, és azt is elárulta, hogy ezt megelőzően még fél éven át működött kabinetfőnökként György László mellett. György 2022 májusa és decembere között a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) államtitkára volt.

A Vastagbőr blog kikérte a volt nemzetgazdasági tárcától Szűcs pontos fizetési összegét is, e szerint főosztályvezetőként kezdetben bruttó 1 290 000 forintot kapott, két hónapon keresztül pedig bruttó 1 619 500-et.

Jelenlegi tiszteletdíja a parlamenti munkáiból bruttó 3 055 483 forint.

A fideszes képviselő azt állítja tehát, hogy a minisztériumi munkájával párhuzamosan kizárólag tudományos tevékenységet folytatott, ami nem volt összeegyeztethetetlen a kormányzati pozícióval. A kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló tisztviselők nem is folytathatnak olyan tevékenységet, ami veszélyezteti a pártatlan munkavégzést, vagy összeférhetetlen a munkakörükkel. Egy minisztériumi főosztályvezetőre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, kivételt csak a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői és a jogszabályi oltalom alá eső szellemi tevékenység jelent. Minden más munkaviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli engedélye szükséges.

Tudományosnak nehezen nevezhető szereplések

Szűcs 2025. január 6-án fejezte be a munkát Nagy Márton minisztériumában, ezután 11 nappal indította el a jelenlegi közösségi oldalát. És bár valóban csak ezután vált igazán ismert politikai influenszerré, azért lehet találni néhány tudományosnak nehezen nevezhető szereplést aktív főosztályvezetői időszakából is. 2024. december 16-án az R56 sörözőben Huth Gergelynek például arról beszélt, „miért nem fog soha Magyar Péter kormányra kerülni”, másfél hónappal korábban, november 4-én pedig a Fair Right műsorában Lakatos Márk ügyéről kérdezték.

A Nemzetgazdasági Minisztérium alkalmazottja volt még akkor is, amikor 2024 decemberében Apáti Bence hivatalosan bejegyeztette a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat (NEM), amelynek Szűcs Gábor az egyik alapítója. A Magyar Péterrel szembeni online és offline lejáratókampányokra szakosodott szervezet leghíresebb akciója a „Mint két tojás” hirdetés volt, amelyben Magyart Zelenszkijjel kettesben, egy-egy tojásból kikelve, ukrán zászlóval a kezükben ábrázolták.

A minisztériumi karrierje előtt Szűcs Gábor a Pesti TV műsorvezetője volt a csatorna 2022 nyaráig tartó működése idején. A Pesti riporter 2022. május 25-i adásában Szűcs műsorvezetőként még Georg Spöttle „biztonságpolitikai szakértőt” kérdezgette. Ekkoriban kezdte meg a kabinetfőnöki munkáját a KIM-ben.

Egy fillér közpénzt nem tett el

Az egykori véleményvezér a választás után másfél hónappal a Népszavának adott interjújában a bevételeit firtató kérdésekre azt mondta: a Fidesznek kampányolásért „egy fillér közpénzt” nem tett el, illetve közpénzt utoljára akkor kapott, amikor minisztériumi dolgozó volt. Szűcs állítása szerint a Megafonnál munkaszerződéssel dolgozott ugyan, de nem látott bele a működésébe, abban viszont biztos, hogy állami támogatás nélkül működött.

A 3 millió forintos tőkével induló Nemzeti Ellenállás Mozgalomról Szűcs azt mondta, ennek finanszírozásáról még kevesebbet tud, mint a Megafonról, de szerinte közpénz ebben sem volt. Érvelése szerint ezt az is bizonyítja, hogy ha így lett volna, a jogvédő szervezetek vagy a „baloldali sajtó” már kikérte volna az erről szóló közérdekű adatokat. Az azóta megszűnt cégnek a legutóbbi beszámolója szerint mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételre volt, hozzájutott viszont 2,75 milliárd forintnyi „egyéb bevételhez”.

A személyesen Orbán Viktor által is támogatott Nemzeti Ellenállás Mozgalom 2025 júliusában kezdte el teleszórni a hirdetéseivel az internetet, és nagyon rövid idő alatt Európa legnagyobb politikai hirdetői közé emelkedtek a közösségi médiában – írtuk akkori cikkünkben. A YouTube és a Facebook ekkoriban tele volt a NEM mesterséges intelligenciával készített videóival, amik jellemzően arról szóltak, hogy Magyar Péter el akarja venni az emberek pénzét. Videóik három hónap alatt több mint 650 millió reklámlejátszást produkáltak, amiért a YouTube-on 668 ezer eurót (kb. 260 millió forint), a Facebookon pedig 383 milliót fizetett ki a mozgalom. Így 643 millió forint volt a hirdetési számlájuk végösszege.