Több milliárd forint közpénzből építi budapesti központját egy itthon alig ismert egyház, ami részletesen reagált a Magyar-kormány vádjaira

• Feljelentést tett a Magyar-kormány az itthon alig ismert konstantinápolyi ortodox egyház budapesti központjának építése ügyében. Állításuk szerint a költségek többszörösükre nőttek, a dokumentáció pedig átláthatatlan.
• Az egyház a Telexnek küldött válaszában állítja: ez egyáltalán nem igaz, mindent a jogszabályoknak megfelelően végeztek, a támogatási keret nem emelkedett, sőt, annak egy részét fel sem használták.
• Az itthon nagyon kevés követővel rendelkező, de világszinten befolyásos egyház budapesti projektje számos kérdést felvet.

Július kilencedikén csütörtökön a Magyar-kormány szóvivői megtartották az előző napi, első alkalommal Magyar Péter nélkül tartott kormányülés utáni sajtótájékoztatójukat. A szokatlanul rövid eseményeken ismertették a kormányülésen hozott döntéseket és bemutattak több olyan, az elmúlt hetekben feltárt ügyet, amelyekben bűncselekmények elkövetését gyanítják, és amelyekben emiatt feljelentést tettek.

Az egyik ilyen ügy az előző években szinte teljesen elkerülte a közvélemény figyelmét, pedig, – ha igaz, amit a kormányszóvivők mondanak – rendkívül súlyos korrupciós kérdéseket vet fel. Ez a nagyon nehezen kimondható és leírható Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus nevű egyházi szervezet budapesti VIII. kerületi, a Nemzeti Múzeum melletti épületének ügye.

A kormányszóvivők szerint az egyháznak ezer-kétezer híve van, az 2017-ben ennek ellenére ingyen kapott a magyar államtól két palotanegyedi ingatlant, hogy ott dialógusközpontot, lelkiségi, kulturális és tudományos akadémiát hozzon létre. Közlésük szerint erre a magyar állam 2023-ban 5,3 milliárd forintos támogatást biztosított, ami mostanra több mint hatszorosára, 34,2 milliárd forintra hízott, miközben a központ még mindig nem készült el.

A kormányszóvivők tájékoztatása szerint az ezzel kapcsolatos dokumentációt a Ruff Bálint által vezetett Miniszterelnökség munkatársai átnézték, és arra jutottak, hogy az arról készült beszámolók, teljesítésigazolások, valamint a műszaki és pénzügyi ellenőrzések dokumentumai hiányosak, a kivitelezői díjazások átláthatatlanok, az azokban szereplő adatok pedig sokszor ellentmondanak egymásnak. A kormány ezért költségvetési csalás, ahhoz kapcsolódó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt tett feljelentést.

Az Exarchátus ezt egyáltalán nem így látja

Pénteken részletes kérdéssorral kerestük meg a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátust, és megkértük őket, hogy erősítsék meg vagy cáfolják meg a kormányszóvivők rájuk vonatkozó állításait. Az egyházi szervezet hosszan válaszolt, azonban azt még nagyságrendileg sem árulták el, hogy mennyi közpénzt használtak el az építkezésre.

A Telexnek küldött válaszuk szerint az új kormány projekttel kapcsolatos nyilatkozatáról először a sajtóból értesültek, és nem igaz annak tartalma, miszerint a beruházás költségei többszörösére növekedtek. Ahogy írják, “a megítélt támogatási forrás lehívása a beruházás előrehaladtával összhangban, a vonatkozó kormányzati döntések alapján, ütemezetten történt. A támogatási keret nem emelkedett. Ellenkezőleg: a felelős és takarékos gazdálkodás eredményeként annak egy jelentős részét az Exarchátus nem vette igénybe.”

Nyilvánosan elérhető források nincsenek arról, hogy a szervezet pontosan mennyi pénzt kapott a magyar államtól, egy 2022-es jogszabály mindössze annyit ír elő, hogy azt “központi költségvetési forrásból” valósíthatják meg. (Kiegészítő kérdést küldtünk nekik, hogy mekkora összegről van szó, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.)

A kormányszóvivők átláthatatlanságról és ellentmondásokról szóló nyilatkozatára az exarchátus csak általánosan írta, hogy a “dokumentációk a vonatkozó jogszabályoknak, a támogatási feltételeknek és a hatályos szerződéses rendelkezéseknek megfelelő eljárások keretében készültek, illetve készülnek, ahogy a korábbi, úgy folytatólagosan a mostani kormány megfelelő hivatalainak folyamatos felügyelete mellett.”

A szóvivők kijelentésére, miszerint a beruházás jelentősen csúszott és máig nem készült el, az exarchátus a Telexnek azt írta, hogy a létesítményt idén június 30-án jelentették készre, és a dialógus központot az egyházukat vezető I. Bartolomaiosz egyetemes pátriárka idén szeptemberre tervezett látogatására akarták időzíteni. Elmondásuk szerint az üzemeltetés előkészítése ezután még az év végéig folytatódik.

A Magyar-kormány abbéli kritikájára, hogy egy ezer-kétezer fős egyház több tízmilliárdos támogatást kapott, azt írták: “Ahogyan egy állam diplomáciai képviseletének jelentőségét sem az adott országban élő állampolgárainak létszáma határozza meg, úgy a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi jelenlétének jelentőségét sem lehet pusztán statisztikai adatok alapján megítélni. (...) A beruházás jelentősége ezért nem mérhető kizárólag a magyarországi ortodox hívek számával.

Közölték ezen kívül, hogy a budapesti központ kialakítása szerintük “kiemelt egyházi, egyház-diplomáciai és társadalmi jelentőségű kezdeményezés, amely jóval túlmutat egy műemléki épület komplex rekonstrukcióján.” Elmondásuk szerint egyházuk európai képviselete “ebben a régióban egyszerre kíván vallási, lelkiségi és egyházi tudományos feladatokat ellátni, a keleti kereszténység két évezredes hagyományát folytatva.”

Egyáltalán mi ez az egyház?

Az, hogy az Orbán-kormányok rendkívül nagy összegekkel támogattak különböző egyházakat, ma már talán senkit nem lep meg. Ezt az ügyet azonban különlegessé teszi az, amit a sajtótájékoztatón a kormányszóvivők is kiemeltek: hogy ennek az egyháznak Magyarországon csak néhány ezer híve van.

A történet megértéséhez érdemes tudni, hogy az ortodox egyházak – a katolikus egyházzal szemben – nem központosított módon, hanem nemzeti alapon szerveződnek, külön egyháza van így például az orosz, a grúz és az ukrán híveknek is. Azoknak a ortodox nemzeti egyházaknak, amelyeknek vannak Magyarországon hívei, jellemzően van magyarországi szervezete is, így például:

• az orosz ortodox egyház moszkvai patriarchátusának van magyarországi egyházmegyéje, amelynek Budapesten van a központja – a hívek többségében értelemszerűen oroszok;
• a szerb ortodox egyháznak van egy névleg budai, a gyakorlatban szentendrei központú, Magyarország területét lefedő egyházmegyéje;
• a román ortodox egyháznak is van magyarországi egyházmegyéje gyulai központtal;
• sőt, még a bolgár ortodoxoknak is van itteni szervezete.

A most szóban forgó projekt azonban nem ezeknek az egyházaknak, hanem az isztambuli székhelyű Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus alá tartozó egyháznak szól. Ez a legrégebbi keleti ortodox egyház, amelyből az elmúlt kétezer évben egymás után váltak le a nemzeti alapon szerveződő egyházak, közöttük például már a görögországi ortodox egyház is. Az eredeti, konstantinápolyi patriarchátusnak világszerte néhány millió híve van, vezetője, a konstantinápolyi pátriárka azonban a különböző ortodox egyházakat vezető pátriárkák között első az egyenlők között elven kiemelt státuszt élvez.

Az elmúlt két népszámlálás adatai szerint Magyarországon az összes ortodox egyháznak együttvéve is csak a lakosság 0,2 százalékát kitevő híve van, közöttük is eltörpülnek a konstantinápolyi egyház – jellemzően görög származású – hívei, akiknek a száma a 2010-es népszámláláskor 1701 fő volt. Az egyháznak 2022-ben 721-en ajánlották fel az adójuk egy százalékát – írta meg a Népszava.

A konstantinápolyi egyház magyarországi leágazása ráadásul nem egy önálló, közvetlenül az isztambuli központ alá rendelt szervezet, hanem a több országot magába foglaló bécsi központú, Ausztriai Metropólia alá tartozó Magyarország Orthodox Exarchátus nevű egyházjogi egység. Ennek vezetője Arszeniosz Kardamakisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, akinek a székhelye Bécsben van.

Egy kihasználatlan belvárosi palotát kaptak

Ezzel a magyarországi exarchátussal írt alá 2014-ben személyesen Orbán Viktor egy hosszú megállapodást, amely szerint a magyar állam más egyházakkal egyenlő jogokat biztosított nekik. Két évvel később, 2016 decemberében aztán már arról állapodott meg Balog Zoltán akkori emberminiszter és Arszeniosz Kardamakisz bécsi metropolita, hogy az egyház dialógus-, pasztorális és kulturális központot hoz létre Budapesten, amelyben egy könyvtárat, egy karitatív szolgálatot és egy vallások közötti párbeszédet szolgáló intézményt hoz majd létre.

A kormány egy későbbi kormányhatározattal aztán két egymás melletti, a budapesti Palotanegyedben lévő ingatlant adományozott az egyháznak a központ létrehozásához. Ezek közvetlenül a Nemzeti Múzeum mellett, a Múzeum utca 11. és Ötpacsirta utca 3. szám alatt találhatóak a két utca sarkán. Ez, bár két címen és helyrajzi számon található, valójában egyetlen XIX. századi palotaépületet takar.

A zárt beépítésű, kétemeletes palotát 1869-ben építették Károlyi Sándor gróf megrendelésére, a Skalniczky és Koch építésziroda megbízásából, Pucher József tervei alapján. Az épületegyüttes a második világháború utáni államosításig a Károlyi család tulajdonában maradt, így azt Károlyi-palotának hívják, de nem összekeverendő a néhány száz méteres körzetében lévő számos másik Károlyi-palotával, például azzal, amelyet az előző kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek adott, és azzal, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum működik.

Az államosított épületben 1964-től az Országos Idegenforgalmi Hivatal, majd 1969-től a MÁV Épületfenntartási Főnöksége működött, velük párhuzamosan pedig itt rendezkedett be a MÁV Szimfonikus Zenekara is, amely még néhány évvel ezelőtt is használta a palota néhány helyiségét. Az épületet valamikor rendbe tették, egy 2013-as blogbejegyzésben ugyanis kívül és belül is jó állapotot mutató képek szerepelnek, a bejegyzés szerzője pedig “szépen felújítottként” jellemzi azt.

A Józsefvárosi Újság egy cikke szerint azonban az épület belülről rossz állapotban volt, a falak, áztak, és miután a MÁV Szimfonikus Zenekara az utolsó években már az épület csak 5 százalékát használta, a MÁV 2014-ben az állam javára lemondott annak tulajdonjogáról. A lap cikke szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ekkor megpróbálta elárverezni a palotát, de mivel egy ajánlat sem érkezett, a felújításra pedig nem akartak pénzt szánni, kapóra jött, hogy oda lehetett azt adni a konstantinápolyi egyháznak.

Kilenc éve húzódik, az egyház szerint idénre lettek kész

Az épület kulcsait 2017. augusztus 20-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Erdő Péter bíboros társaságában adták át I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkának. Ezután évekig nem történt semmi, a kormány aztán egy egy 2020-as kormányrendelettel “nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé” nyilvánította a beruházást, vagyis jelentősen megkönnyítette az építkezéshez szükséges hatósági ügyintézést.

Az építkezés aztán 2020 őszén, az egyház szerint az életveszélyes állapot felszámolásával kezdődött el, 2021 őszén pedig I. Bartolomaiosz és Semjén Zsolt lerakta a palota udvarában épülő ortodox templom alapkövét. Ebben az időben az építkezésre hivatkozva majdnem teljes szélességben lezárták az Ötpacsirta utcát, amelyben csak egy járdányi szélesség maradt a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.

A projektet 2022 után Lázár János a nagy építkezés-leállítási hullámban a megbeszélendő kategóriába sorolta, az építkezés azonban folytatódott, így az Ötpacsirta utca is lezárva maradt. Ennek azért van jelentősége, mert az egyház a Józsefvárosi Újságnak 2021 tavaszán azt mondta, hogy a külső állványzatot még az év őszén le akarják bontani, 2023 májusában azonban már azt, hogy az építkezés még évekig eltarthat. Akkor azt ígérték, hogy a munkálatok várhatóan 2025 végéig tartanak majd.

Így jutottunk el a mostani állapothoz, amelyben a szervezet szerint a létesítményt június 30-án készre jelentették, szeptemberben tervezik felavatni, és az év végére lesz teljesen kész.