Rétvári szerint a Tisza önkényt épít ki, Gulyás Gergely az államfői tisztség megalázásáról beszélt a parlamentben

A Fidesz és a KDNP is azzal támadta a Tiszát a parlament keddi rendkívüli ülésén, hogy önkényt építenek ki és megalázták a köztársasági elnöki tisztséget. Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője az áramellátásról kérdezte a kormányt, de szó esett a súlyos aszályhelyzetről is. A napirend előtti felszólalások után az ügynökakták nyilvánosságáról, a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről és a Magyar Fejlesztési Bank reformjáról szavazott az Országgyűlés.

Eredetileg Toroczkai László kezdte volna a napirend előtti felszólalások sorát, de a Mi Hazánk frakcióvezetője késett, ezért elsőként Rétvári Bence kapta meg a szót. A KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt két hónapban született törvényjavaslatok nem erősítik a demokráciát, hanem ellenkezőleg, egyfajta önkény kiépítéséhez vezetnek. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a javaslatok indoklásában nem tudnak európai példákat említeni.

A Tisza azt ígérte, hogy megerősítik az ország helyzetét az EU-n belül, mégis ezek a javaslatok a balkáni szint alatt vannak, mondta. Arról is beszélt, hogy a kormányváltás óta tömegesen rúgtak ki megalázó módon a közigazgatásban dolgozó hétköznapi embereket és diplomatákat. „A lex Orbán lecsorog a hétköznapok szintjére, mindenhol megjelenik a politikai bosszú.” Szerinte példátlan Európában, hogy erőszakkal, egysoros törvénymódosítással távolítják el a köztársasági elnököt, közben lefejezik az alkotmánybíróságot, kizárják az Országgyűlésből azokat, akik korábban már képviselők voltak.

„Akik Magyar Péter előtt voltak, azok nem léteznek számára, csak azokat viseli el, akiket ő választ meg, ő delegál. Senki mást nem tűr meg, ez az önkény.”

„Micsoda önfegyelem kell önöktől, hogy rezzenéstelen arccal, komoly ábrázattal önkényt kiáltsanak!” – reagált a KDNP frakcióvezetőjének felszólalására a kormány nevében Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az előző kormány fejére olvasta, hogy korlátlan felhatalmazásként tekintettek a kétharmadukra, úgy politizáltak, mint akik bármit megtehetnek, és évről évre a pillanatnyi politikai érdekeik alapján írták át az Alaptörvényt. Velkey szerint az előző kormánytöbbség másfél évtizeden keresztül a saját kádereivel töltötte fel az állami intézményeket, és mindent megtettek azért, hogy bebetonozzák őket annak érdekében, hogy közben bármit megtehessenek.

Hol volt ez az érzékenység, amikor rendeletekkel kormányoztak, amikor Szijjártó Péter adófizetői milliárdokat szórt el a saját kényelméért? – tette fel a kérdést a külügyi államtitkár, és arról beszélt: a Fidesz csak azt nem lopta el, ami nem volt mozdítható.

„Amit most önök éreznek, az nem az önkénytől való félelem, hanem a hatalom elvesztésétől való iszonyat. A hatalom fantomfájdalma, a hatalom elvonási tünete. Félelem, hogy nem menekülhetnek többé a törvény és az igazságszolgáltatás elől.”

Velkey szerint Rétvári minden mondatával azt bizonyította, hogy nem érti, mi történt három hónapja Magyarországon. A magyar emberek többsége arra szavazott, hogy megszabadítsák az országot a hazug és korrupt rendszertől. „Végig fogunk menni az úton” – ígérte az államtitkár. Azt is mondta, hogy megszüntetik azt a rendszert, amiben egyesek évtizedeken keresztül érinthetetlennek gondolták magukat, és olyan köztársasági elnököt választanak, aki valóban méltó arra, hogy megtestesítse a nemzet egységét. „Az Alaptörvény módosítása nem több hatalmat ad a kormánynak, hanem korlátokat állít a hatalom elé, és visszaadja a demokratikus intézmények valódi súlyát.”

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerint az alkotmányozó többséggel bíró Tisza többség megalázta az államfői tisztséget. Úgy formálják át az államfői tisztséget, hogy a jövőben komoly ember nem fog vállalkozni erre a feladatra, legitim módon lehetetlen lesz betölteni ezt a tisztséget. Szerinte Magyar Péter méltatlan vitába bocsátkozott Áder Jánossal és valótlan vádakat fogalmazott meg vele szemben. Törvény szabályozza a volt államfők juttatásait: Göncz Árpád vagy Mádl Ferenc juttatásait sem kérdőjelezték meg korábban az ellentétes színezetű kormányok. Érthetetlennek nevezte, hogy miért ezzel támadják Ádert, Gulyás szerint az általa létrehozott alapítvány is jogszabályoknak megfelelően működött.

Sokáig meg voltam győződve arról, hogy a Fidesz-frakció többsége tudja, hogy rosszul kormányoztak, rossz irányba vitték az országot, és hazudnak, kezdte a válaszát Csontos Bence, a Miniszterelnökség államtitkára. Két hónap után azonban arra jött rá, hogy téved, és a fideszesek tényleg azt gondolják, hogy jól kormányoztak.

„Önök vádolnak minket önkénnyel? Önök? Tizenhat év alatt konkrétan lebontották Magyarországon a jogállamot, és egy olyan rendszert építettek ki, amely egy szűk elit meggazdagodását célozta meg és szolgálta ki. Ezen kívül lényegében semmi mást”

– folytatta az államtitkár, és azzal támadta a Fideszt, hogy az elmúlt tizenhat évben becslések szerint 60 ezer milliárd forintot loptak el.

Csontos szerint a Fidesz által megválasztott köztársasági elnök, Sulyok Tamás egy percig nem tett eleget az Alaptörvényben szereplő kötelezettségeinek: nem fejezte ki a nemzet egységét, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett. „Hogyan gondolhatja bárki is komolyan, hogy Sulyok Tamás akár minimálisan is ellátta volna ezeket a kötelezettségeit?” A tiszás politikus szerint az Alaptörvény módosításával egy korszakot zárnak le, nem embereket váltanak le. „Nyíltan, világosan elmondtuk, mit fogunk tenni, és erre kaptunk felhatalmazást.”

A sok önkényezés után Toroczkai László az áram áráról kérdezte a kormányt. A Mi Hazánk frakcióvezetője nagyon megörült annak, hogy végre Kapitány Istvánnal vitatkozhat a parlamentben. Szerinte a magyarok nem örülnének annak, ha a kormány mondaná meg, mikor használhatják a klímát vagy a mosógépet. Nem értik a Tisza kommunikációját, mert ha ilyesmire kérik az embereket, akkor közben miért exportálnak Ukrajnának áramot. Mennyit kell majd fizetniük a magyaroknak rendszerhasználati díjért, lesz-e olyan rendszer, amikor napszakonként eltérhet az áram ára? – kérdezte Toroczkai.

Kapitány István szerint a magyar energiaellátás fejlesztésére kevesebb forrás jutott az elmúlt időszakban a befagyasztott uniós források és a hálózati karbantartások elmaradása miatt. A gazdasági és energetikai miniszter arról beszélt, hogy a rendszerhasználati díjat kellett volna a rendszer fejlesztésére költeni, de nem ez történt. Az elektromos hálózat így mára elavult, és nincs megfelelő kapacitása arra, hogy az extrém időjárás mellett is normálisan tudjon funkcionálni.

Kapitány szerint ugyanakkor Magyarország elektromos energiaellátása továbbra is biztosított. Azt mondta: a paksi atomerőmű adja az energiatermelés alapját, ezért megpróbálják meghosszabbítani az erőmű üzemidejét húsz évvel. Ezen felül ott a napenergia, és ezt egészítenék ki az uniós forrásokból szélenergiával is. Azt ígérte a miniszter, hogy a tároló kapacitásokat is bővíteni fogják, hogy a magyar energiaellátás képes legyen bármelyik napszakban helytállni.

Kovács Gulya, a Tisza kiskunfélegyházai képviselője az aszályhelyzetről beszélt. „A felszólalásom nem arról fog szólni, hogyan kormányoz a Tisza, hanem hogy lesz-e mit kormányozni.” Szerinte az aszályhelyzet már az ivóvízellátást fenyegeti, vidéken sorra száradnak ki a kutak, van, ahol tüntetést fontolgatnak a lakosok. „Mad Max világa lassan bekopogtat.” Úgy kell felújítani a csatornákat, hogy azok ne elvezessék a vizet, hanem beszivárogtassák a földekbe. A jövőnket is elveszítjük, ha nem teszünk a víz megtartásáért.

„Ez így van” – reagált Gajdos László, és azt mondta: a kormány igyekszik mindent megtenni, hogy a tiszás képviselő által felvetett anomáliákat kiküszöböljék. Ő úgy látja, hogy az előző kormány nem gondolkodott előre, pedig évről évre kevesebb csapadék van. Gajdos szerint az új kormány a megalakulása után azonnal a vízvédelemért és vízmegőrzésért kezdett dolgozni, és egy szakmai bizottsággal közép- és hosszú távú terveket szeretnének kidolgozni az aszályhelyzet kezelésére. Emellett azonban fontosnak tartja, hogy a lakosság is odafigyeljen a vízhasználatra, és a nagy ipari létesítmények korlátozzák magukat. „A sok rossz mellett a körülményekhez képest igyekszünk helytállni, 140 millió köbméterrel több vizet sikerült megmentenünk pluszban, mint tavaly.”