
- Magyar Péter miniszterelnök még a tájékoztató előtt a Facebookon bejelentette, hogy a kormány új javaslata szerint vármegyék helyett újra megyék, főispánok helyett újra kormánymegbízottak lesznek.
- A kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását, jöhetnek a 199 méteres szélerőművek.
- Benyújtják az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslatot.
- Részleteket árultak el az iskolakezdési támogatásról.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
A Magyar Hang arról kérdezett, hogy jelzést kaptak arról, hogy a szegedi klinikán leállt a klíma, de a kórház az erre vonatkozó kérdésükre nem válaszolt. Ezt a klinikát a szegedi egyetemi alapítvány működteti
Magyar Péter a sajtótájékoztatón az egyetemi alapítvány nevében válaszolt: azt mondta, hogy valóban leállt a klíma, de a műtőket ez nem érintette, nem kellett emiatt műtéteket lemondani.
Magyar szerint a kekvák államosítása után az egyetemi klinikák is visszakerülnek majd az államhoz, és akkor a mostaninál jóval könnyebben tudnak majd nyilatkozni. „Ahhoz biztos idő kell, hogy a régi reflexek eltűnjenek” – mondta Magyar, aki szerint sokaknak hozzá kell szokni még a normális reflexekhez.
A Magyar Hang arról a felszólításról kérdezett, amit Magyar a kekvák felé tett, hogy ne tegyenek már a vagyonukat érintő vállalásokat, ehhez képest a MATE több árverést is kiírt az ingatlanjaira korábban. Ebben az esetben sem ajánlja-e a szerződéskötést Magyar, érdeklődött a Magyar Hang, mire a miniszterelnök azt válaszolta, „nagyon nem ajánlja”, de szerinte minden kekvánál fognak ilyen problémákkal szembesülni a tulajdonosi joggyakorlóknak kijelölt miniszterek és vagyonfelügyelők.
A sajtótájékoztatón felmerült, hogy Szijjártó Péter tavalyi utazási költségei között van néhány furcsaság: például egy repülőút Vaduzba, ahol egyébként nem szállhatnak le repülők, és egy másfél milliárdos rendelkezésre állási díj.
Magyar szerint zajlik az átvilágítás, és amikor bűncselekmények gyanúja felmerül, akkor feljelentéseket fognak tenni. „Minden minisztériumban készülnek feljelentések.”
Magyar közölte: náluk az az alapszabály, hogy a miniszterek kereskedelmi járatokkal utaznak, jövő héten ő is Wizz Airrel fog utazni nemzetközi útjára. A miniszterelnök szerint a spórolás részeként az állami vezetők és az állami cégek vezetőinek fizetését jelentősen csökkenteni fogják.
Nincs jövedelmi korlát az egyszülős családoknál a rászorulóknak járó támogatásra egyelőre, mondta Magyar Péter az RTL kérdésére. A jövőben kialakítják majd azt a rendszert, amiben a szociálisan rászorulókat jobban tudják szűrni. Azért utalványban fizetik ki a pénz második felét, hogy valóban a gyerekekre költsék a családok, jövőre pedig már a kormány szándékai szerint egy kártyára kapják majd az érintettek az összeget.
Tárgyalt Erdő Péter bíborossal – egykori tanárával – Magyar Péter egy vatikáni pápalátogatás szervezéséről – mondta a sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy tervezik a javítóintézetek kivételét a büntetés-végrehajtás alól.
Az Orbán-kormányokat leszámítva voltak dokumentumok a kormányülésekről, azt kérdezték Magyartól, az ő kormányánál lesznek-e. Magyar szerint ő már erre válaszolt korábban, és készül emlékeztető, illetve hangfelvétel minden ülésről.
Mikor emelik meg a családi pótlékot? – merült fel a kérdés. Magyar szerint minden szociális juttatást és adóváltoztatást akkor tudnak megfontolni, ha elkészül az új 2026-os költségvetést és a 2027-es költségvetést. Ha az állam költségvetési helyzetét áttekintve meg tudják majd alkotni ezeket, akkor tudnak dönteni arról, melyik ígéretüket mikor tudják majd megvalósítani.
A családi pótlék megduplázása évi 300 milliárd forintba kerülne, az a tervük, hogy ezt minél hamarabb meg fogják adni, de sorban mennek az ilyen intézkedésekkel, és ezek közül az első most a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetése.
Az Index Béketanács-tagságra vonatkozó kérdésére Magyar nem tudott válaszolni, erről még nem beszéltek a kormányban. Azt ígérte, az amerikai követségen tartandó július 4-i eseményen rákérdez az ügyvivőnél, illetve a nemsokára soron következő NATO-csúcson is lehet róla szó.
Az Index az uniós forrásokról kérdezett, a SAFE-hitel forrásairól azt akarta megtudni, hogy áll az itteni magyar tervvel kapcsolatos felülvizsgálat. Magyar szerint a pilisszentkereszti informális kormányülésen szó volt erről, nagyon sok minisztérium érintett. A miniszterelnök szerint a magyar kormány azért kért óriási hitelt a SAFE keretében, hogy még a választás előtt lehívhassák, és el tudják lopni, csak ez nem jött össze nekik. Magyar hangsúlyozta, hogy ez hitel, nem vissza nem térítendő támogatás, így azért megfontolandó, hogy mennyi kell belőle igazából a jelenlegi költségvetési helyzetben. Csak azok a részek fognak átmenni a korábbi tervből szerinte, amik tényleg feltétlen kellenek, munkahelyeket teremtenek, növelik a védelmi képességeket, de ez időbe telik.
Az egykori zöld dossziés Horváth András kritizálta Magyar Péterék döntését az új NAV-elnök személyéről. A NAV-ot most átmenetileg az a nő vezeti, aki Horváth András szerint a 2010-es évek elején az általa feltárt korrupciós ügy eltussolásán dolgozott.
Magyar erre azt válaszolta: az érintettet ideiglenesen nevezték ki, azért, mert korábban egy kevésbé problémás területet vezetett. A NAV elnöki tisztségére pályázatot fognak kiírni, azon fogják kiválasztani a végleges elnököt.
A Gulyáságyú Média a Politico friss cikkéről kérdezett, ami megerősíti azt a korábbi hazai értesülést, hogy magyar szereplők kémkedtek Brüsszelben Várhelyi Olivér alatt. A kérdés úgy szólt, van-e lehetősége a kormánynak visszahívni az európai biztosként tevékenykedő Várhelyit. Magyar óvatosságra intett a hírekkel kapcsolatban, és közölte, hogy itt elsősorban Ursula von der Leyen mint bizottsági elnök tud eljárni, nem a magyar kormány.
Egy szó kritikát sem mondott a Velencei Bizottság a Tisza Sulyok Tamás eltávolításáról szóló alaptörvény-módosítására – mondta Magyar a sajtótájékoztatón. „Egy szót sem.”
Magyar szerint a javaslatukat kritizáló Áder János szavai hiteltelenek, és senkit nem érdekelnek, Áder pedig örüljön, hogy ma is egy budai villában lakhat, ahol hatmilliós fizetés és sofőr jár neki.
A Telex arról is kérdezett, lehet-e a jövőben jogszabálymódosítás az extrém hőséghelyzetek esetére vonatkozó korlátozásokról, sikeres volt-e a mostani kérés az emberek felé a fogyasztás visszafogásáról. Magyar szerint az elektromos hálózatnál eleve létezik egy kikapcsolási terv – szerencsére erre eddig nem volt szükség, de egyébként a vízre vonatkozóan is lehetne ilyet készíttetni. A kormány sikerként értelmezi az önkorlátozási kérésüket, Magyar arról beszélt, hogy egyes víziközműcégek egyértelműen a fogyasztás visszaeséséről számoltak be, nemzeti összefogás valósult meg.

Hogyan zajlott az alaptörvény-módosítás társadalmi egyeztetésére érkezett jelzések feldolgozása? – tette fel a kérdést a Telex. Magyar Péter szerint ez egy érdemi folyamat, 23 ezernél több észrevétel érkezett, amelyeket a kormányiroda és a miniszterelnökség munkatársai mesterséges intelligencia segítségével néztek át, és értékeltek. Elmondása szerint a vélemények 90 százaléka egyetértő, így nem volt nehéz az érdemi vagy ellentétes véleményeket megtalálni.
Magyar hozzátette: ez most egy átmeneti intézkedés, később lesz egy hosszú alkotmányozási folyamat, amelyben majd újratárgyalják ezeket, például a képviselők mandátumkorlátozását is. Szerinte Magyarország foglyul ejtett ország volt, és most helyre kell állítani a jogállamiságot.
Április 12-én egy jogállami forradalom volt Magyarországon – mondta Magyar. Szerinte az emberek világosan ismerték, mit akar a Tisza, és úgy adtak a pártnak kétharmados felhatalmazást. Ezzel akarnak ők élni. „Nem lesz olyan javaslatunk, amivel mindenki egyet fog érteni” – mondta Magyar. Szerinte ezzel nincs gond, a lényeg, hogy mindenki elmondhassa a véleményét.
A 24.hu a közmédia ideiglenes vezéréről kérdezett: arra volt kíváncsi, miért Horváth Andrást választották ki. Magyar szerint ebben nem ő az illetékes, hanem az országgyűlési bizottság (a művelődési), ahol a döntés született, de Horváth munkája az átvilágítás, a vagyonfelügyelet lesz. Rövid volt a határidő, nem volt pályáztatás, de Magyar tudomása szerint Horváth foglalkozik médiajoggal és átvilágításokkal is évtizedek óta, így alkalmas a pozícióra.
A kormányfő azt mondta, azért kellett gyorsan lépni, mert távoztak az eddigi vezetők, és ez exlex állapotot idézett elő a több ezer fős szervezetben. Magyar azt kéri a munkatársaktól, működjenek együtt az új, operatív vezetéssel, majd az ő mandátumának lejárta, az átvilágítás vége után lesz rendes új vezetés, a pozíciókat pályáztatással töltik majd be, Magyar reményei szerint ez meglesz már október végére. Októberben egyébként már a költségvetés miatt is tudniuk kell, mennyiből fog gazdálkodni az új közmédia.
Papp László személyesen és politikailag is felelős azért, ami a városban zajlik, ő volt az akkumulátorgyárak „védőszentje” – mondta Magyar. Szerinte Pappnak pontos tudomása volt az akkugyárak óriási szennyezéséről és a határérték-túllépésekről, ezért most le kellene mondania. Pappnak és alpolgármesterének is szerepe volt a helyzet kialakulásában, ezért ne tegyenek úgy, mintha most jönnének rá erre – mondta Magyar.
Az első vizsgálat szerint nincsenek összefüggésben a június végi esetek a hőséggel, de még nem ért véget a folyamat. A Posta szerint ők mindent megtettek a munkavállalók védelme érdekében. Amint lesz végeredmény, a kormány tájékoztatja a nyilvánosságot.
Magyar a sajtótájékoztatón bejelentette: módosítani fogják az alkotmányt úgy, hogy vezető tisztségviselőket maximum 6 évre lehessen kinevezni. Az Orbán-kormányok alatt sokakat 9 vagy 12 évre neveztek ki, például az alkotmánybírók kinevezése is 12 évre szól. Ezt is 6 évre csökkentik majd. Ez olyan tisztségekre is vonatkozhat majd, mint az Állami Számvevőszék elnöke.
A kormányfő szerint a most készülő alkotmánymódosítással fogják eltörölni a vármegyék és a főispánok rendszerét is: ezeket visszanevezik majd megyékre, illetve kormánybiztosokra. Felmerülhet a kérdés, hogy ez „how much”, de Magyar Péter reméli, hogy nem lopták még el a régi, megyés táblákat, így nem fog majd sokmilliárd forintba kerülni. Szerinte ez egy szimbolikus lépés, de néha kellenek ilyenek is, mert modern, európai Magyarországot akarnak építeni.
Nemrég fogadtuk ebben az épületben a miniszterekkel a Velencei Bizottság elnökét és főtitkárát, akikkel fontos és gyümölcsöző tárgyalást folytattunk – mondta a sajtótájékoztatón Magyar. Elmondása szerint megállapodtak abban, hogy rendszeres kapcsolatban maradnak majd, és egyetértettek abban, hogy a magyar kormány és a Velencei Bizottság is elkötelezett a magyar jogállamiság megőrzése mellett.
Magyar szerint a Velencei Bizottság üdvözölte azt, hogy elindítanak egy hosszú alkotmányozási folyamatot. Elmondása szerint tárgyalta a kormány a hozzájuk beérkező szakértői és civil véleményeket, a kormány pedig várhatóan jövő héten nyújtja be a parlamentnek az alaptörvény-módosítási javaslatot.
Elmondása szerint ezekről még nem döntöttek, „nagy változás e területen nem lesz”, de még dönthetnek arról, hogy például 8 vagy 12 évben maximálják a képviselők mandátumának hosszát.
Az elmúlt két hét súlyos hőhulláma kapcsán Magyar elmondta, több ezer milliárd forint hiányzik a víziközmű-rendszerből, mert az előző kormány nem költött erre eleget. 120 településen volt elrendelve szigorú vízkorlátozás emiatt, és még most is több helyen él a korlátozás. Ugyanakkor Magyar szerint az ország és a különféle szervek bebizonyították, hogy tudunk közösen fellépni az ilyen helyzetekben. Azt ígérte, hogy komplex vízügyi intézkedéscsomagot készítenek elő, a mezőgazdaság alkalmazkodását külön program segíti majd, és az új klímatörvényt is el fogják fogadni hamarosan.
A magyar kormány kapcsolatba lépett a venezuelai hatóságokkal, miután múlt héten hatalmas földrengés sújtotta az országot, amelyben több ezren meghaltak. Magyarország első körben egy 250 millió forint értékű egészségügyi csomagot és 100 millió forint azonnali segítséget ajánlott fel a bajba jutott országnak.
A magyar kormány ezen kívül 50 millió forintos segítséget ajánlott fel a Caracasi Magyar Háznak, amely most be tudja fogadni azokat a magyarokat, akiknek a földrengésben megsérült vagy elpusztult az otthona.

Kiemelt ügyeket ismertetett a miniszterelnök, mint például a rászoruló gyerekek iskolakezdési támogatását, amit már bejelentettek. Magyar szerint ez 400 ezer gyereket érint majd, a sietség miatt más jogosultságokhoz kötik, ami a kormányfő elmondása alapján nem tökéletes, de nem akarták, hogy egy év kimaradjon a rendszer kidolgozási ideje miatt. 40 milliárd forintba kerül nagyjából az intézkedés. Utalvány és készpénz formájában kapják meg a pénzt a családok, 50 ezer forintot augusztusban, 50 ezret szeptemberben (utóbbi lesz az utalvány). Magyar azt mondta, nem olyan családoknak van erre szüksége, amelyekben milliós keresetű szülők vannak, hanem a valóban rászorulóknak, ezt szolgálja az intézkedés, ami ígérete alapján nem az utolsó a sorban.
A kormány kezdeményezi az uniós irányelveknek megfelelően az energetikai törvények módosítását – jelentették be. A módosítás értelmében a jövőben az állami beszerzéseknél prioritásként kell majd kezelni az energiahatékonyságot.
A kormány átvilágítja a Nemzeti Együttműködési Alap működését, arra kíváncsiak, mennyiben szolgálták a törvényben meghatározott célokat a korábbi támogatások. Ez egy olyan rendszer előkészítésének az első lépése, amelyben kiszámíthatóbbá válnak majd a civil támogatások a kormány szerint. Az átvilágítás határideje augusztus 1-je.
Döntött a kormány a költségvetés megalkotásának szabályairól, amelynek részeként a jövőben a miniszterek szigorúbb szabályok szerint vállalhatnak majd kötelezettségeket, vagyis költhetnek majd el pénzt. A költségvetést emellett tavasz, illetve nyár helyett ősszel alkotják majd meg. A korábbi gyakorlattal ellentétben a nagyobb állami kötelezettségvállalásokról nem lehet majd titkos, csak nyilvános kormányhatározattal dönteni.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszűnéséről már korábban döntöttek. Az egyetemet nem fenntartó kekvák 2026. augusztus 1-jével, az egyetemet fenntartók 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, utóbbiak esetében az alapítói jogot az oktatási miniszter gyakorolja.
Be fognak nyújtani egy törvényjavaslatot, amely megszünteti azt a korábbi lehetőséget, amely szerint miniszterek egyedi döntéssel jelölhettek ki helyszíneket az akkumulátor-feldolgozó üzemeknek. A helyszíneket a jövőben nem miniszteri kijelöléssel, hanem hagyományos hatósági úton lehet majd kiválasztani.
Hozzáférhetővé válnak az úgynevezett 6-os karton adatai és a nem minősített adatok. Az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén lehet őket megismerni. Egyes személyes adatok viszont anonimizálva lesznek. A minősített iratokat felülvizsgálja majd egy szakértői bizottság, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepe megerősödik, a kormány arra kéri az állami intézményeket, adják át nekik a náluk lévő adatokat.