Magyar Péter javaslatára felmentették az NMHH elnökét

„Javaslatomra a mai nappal felmentésre kerül dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke” – posztolta szerda este fél tíz előtt pár perccel Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon. „Úton a független közmédia felé” – fűzte hozzá kommentben saját posztjához.

Koltay Andrást Magyar javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök mentette föl 139/2026 (VII. 1.) KE határozatával az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontjára, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 211/B. § (1) bekezdésére hivatkozva. Határozata már meg is jelent a Magyar Közlöny legfrissebb, július 1-i számában.

Magyar Péter már március 23-i nyíregyházi fórumán bejelentette, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, majd leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint felsorolta, hogy kormányváltás esetén kiknek lesz veszélyben a pozíciójuk:

• Sulyok Tamás köztársasági elnök;
• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja;
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
• Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke;
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke;
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; és
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

A Tisza Párt április 12-én bőven kétharmados többséget szerzett, Magyar pedig rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a fenti személyeket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Az érintett hivatalok akkor elég kitérő válaszokat küldtek a kérdéseinkre, többségében a hatályos jogszabályokra hivatkoztak, amelyek alapján még évekig tart a megbízatásuk. Néhány nappal később aztán Magyar május 31-ig adott nekik határidőt az önkéntes távozásra. Ezt egyikük se tette meg.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt 5 évre, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét 12-12 évre, a Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökét, valamint a legfőbb ügyészt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét 9-9 évre választja meg. A köztársasági elnököt és az Alkotmánybíróság elnökét a kormány az alaptörvény módosításával készül eltávolítani. Polt Péter esetében úgy, hogy az alkotmánybíróknál 70 éves életkornál felső korhatárt vezetnének be, így az 1955-ben született Poltnak megszűnne a megbízatása. Sulyok Tamást pedig azzal mozdítanák el, hogy az Alaptörvény 17. módosításának egyik pontja szerint annak hatálybalépésével megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása.

A parlament múlt kedden, június 23-án fogadta el a médiatörvény módosítását, amivel felszámolják a jelenlegi közmédiát. A módosított médiatörvény legfőbb pontjai:

• Megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása.
• Megszűnik a közmédia kiadójaként funkcionáló Duna Médiaszolgáltató és a tartalmakat gyártó MTVA. Helyette két cégre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-re és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-re bontják a szervezetet.
• Nyílt pályázaton választják ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket például a Médiatanács és a közmédia élére.
• Létrejön a Független Közmédia Testület, amely ellenőrzi a közmédia függetlenségét és gazdálkodását. A nagy értékű szerződéseket is ez a testület hagyja jóvá. A testületbe négy évre három tagot a kormánypárt, három tagot az ellenzéki pártok, öt évre három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnek.
• Létrejön a Sajtóalap, amit az NMHH kezel. A Sajtóalap feladata a különböző független médiumok támogatása.